1003

Hétfőn, a nyári napforduló egyik kiemelkedő szerb ünnepén, Szent Iván napján érkezünk Obrenovacra. A központban itt újra mindennap van piac, az asszonyok ma főleg tejoltó galajból készült koszorúkat visznek innen haza, amit a ház főbejárata fölé helyeznek, hogy megóvja otthonukat a villámcsapástól, rontó erőktől, szellemektől és más bajoktól. Első pillantásra minden olyan, mint bármely másik szerbiai városban egy unalmas hétfői napon, a felületes szemlélőnek elsőre semmi nem árulkodik arról, hogy másfél hónappal ezelőtt ezt a 25 ezres lélekszámú települést Atlantiszként nyelte el a víz.

A piacon nagy a nyüzsgés, de tejtermék például nincs. A vegyeskereskedések kinyitottak, női „luxuscikkeket” – mondjuk harisnyát – azonban még nem lehet venni. A központi kávéház teraszán egyetlen szabad asztal sincs, ellenben ötszáz méterre távolabb már tágra nyílt szemekkel csodálkoznak ránk egy kihalt étteremben, amikor kávét és vizet kérünk. Az utak sok helyütt beszakadtak, egy pár évvel ezelőtt megépült járdát és bicikliutat szinte teljes hosszában elnyelt a föld. Az utcákon halmokban áll a törmelék, a kidobott bútor, a szemét, mindenütt guberálók turkálnak bennük. A központban lévő társasházak kiürített földszinti lakásainak ablakai szélesre vannak tárva, bennük legfeljebb egy-egy magányos csillár lóg a mennyezetről. Armanović Ljiljo készségesen beenged a lakásba, ahol májusig élt. Ő családjával 1995 óta menekül: először Kninből Koszovóba, aztán Koszovóból Obrenovacra került férjével és gyerekeivel. A lakásban albérlők voltak, se pénze, se ereje ismét új életet kezdeni. Az emberek meglepően készségesek, mindenki meg szeretné nekünk mutatni, mivé lett a lakása, háza, egy egész élet munkája. Obrenovacon majdnem minden asszony elsírja magát, miközben mesél.

Hétfőn tette közzé a kormány a májusi árvízkárokról szóló jelentést, amely másfél milliárd euróra becsüli a károkat. Közel ötszáz ház dőlt össze az országban, rengeteg megrongálódott, a bányákból jelenleg nem lehet elegendő szenet kinyerni és12 ezer hektár termőföld vált az idén használhatatlanná. Legtöbb áldozatot a Belgrád melletti Obrenovacon szedett a víz és itt okozta a legnagyobb károkat is: a város kilencven százaléka került víz alá, 14-en vesztették életüket, tízezernyi lakás és ház rongálódott meg, és százötven családnak úgy mosta el a víz a házát, hogy az soha többé nem lesz lakható.

Hétfőn nyilvánították ihatóvá a vizet is a városban, de nem mindenhol: az egyik, a helyiek által csak Palesztinának nevezett városrészben még két hétig ipari víz folyik a csapokból, ott ugyanis még mindig fertőtlenítik a terepet. Itt a házakat több mint öt méteres magasságban lepte el a víz, a magyar Caritas vállalta fel a falak kiszárítását. Ide, a város legalacsonyabban fekvő, legfejletlenebb részére hozta magával a víz az összes hordalékát, és ide ömlött ki a szennyvíz is. Ottjártunkkor még mindig bűz, szemét és romok vártak bennünket, konténerekből ruhákat és élelmiszercsomagokat osztogattak, de nem volt nagy tolongás. Sokan már rá sem bírnak nézni a pástétomra, de ezen, meg rizsen, húskonzerven kívül más nem jut nekik. Főzni nincs hol, nincs miből és nincs mivel. Az emberek napközben takarítják a házakat és a terepet, éjszaka pedig rokonoknál vagy valamelyik obrenovaci vagy belgrádi közösségi szálláson alszanak, tisztálkodnak. Ezeknek az embereknek se ruhájuk, se bútoruk, de egy csészéjük, tányérjuk, villájuk sem maradt.

Hétfőn alig húsz obrenovaci vonult a szerb kormány épülete elé azt követelve, hogy a július 25-ére ígért 250 ezer dináros gyorssegélyt azonnal fizessék ki, és tűzzék ki az újjáépítés pontos határidejeit. Bár a tüntetést kevés obrenovaci támogatta megjelenésével, abban mindenki egyetért: a humanitárius segélyeken túl se segítséget, se tájékoztatást nem kapnak senkitől. A tüntetők szerint ha szeptemberig nem változik meg a helyzet, Obrenovacon szociális robbanás lesz. Zorana Mihajlović kormányalelnök azt ígérte most ezeknek az embereknek: lesz elegendő pénz az árvízkárok szanálására, és azok, akik elvesztették a házukat, még a tél előtt beköltözhetnek új otthonukba.

Ebben Obrenovacon egyelőre kevesen hisznek. Szent Vid-napján, június 28-án tíz könnyűszerkezetes ház építését kezdték meg adományokból, de az állam által finanszírozott építkezések kivitelezőinek a kiválasztását csak az erre vonatkozó törvény elfogadása után lehet megkezdeni. Június végéig egyébként 30 millió euró segély érkezett Szerbiába, az EB pedig úgy döntött, hogy Szerbia 3 millió eurót kap IPA-alapokból a kár szanálására. Brüsszelben csütörtökön, július 16-án tartanak adományozói konferenciát Szerbia és Bosznia-Hercegovina megsegítésére. Ez utóbbi országban kétmilliárd euróra becsülik az árvízkárokat.

Azok, akik segíteni szeretnének a szerbiai árvízkárosultaknak, egyetlen sms-sel is megtehetik ezt, mindegyik mobilhálózatról száz dinárért lehet üzenetet küldeni az 1003-as számra. A kormány dinár- és devizaszámlát is nyitott, az előbbi száma 840-3546721-89, az utóbbié 01-504619-100193230-000000-0000. A befizetés céljához azt kell írni: otklanjanje posledica vanrednih okolnosti.