Az Adria egyik legszebb részén, a Kotori-öbölben, az óriási hegyek között, Perast középkori városkával szemközt, a parttól négyszáz méterre fekszik két gyönyörű sziget, amelyeket az öböl gyöngyszemeinek is neveznek. Ez a két sziget a Szent György- és Szirti Madonna-sziget. Az idegenforgalmi leírások szerint a Kotori-öböl, bárhonnan is nézzük, a partról, a hegyekről vagy a tengerről, lélegzetelállító látványt nyújt, de talán a legérdekesebb perspektíva, ha a tenger felől tekintjük meg. Ilyen kötelező látványosságként jelölik meg a kristálytiszta tengeröbölben lévő két szigetet is, amelyek közül egyik, a Szent György-sziget – talán kevesen tudják – immár ötven éve szolgál papi nyaralójaként a szabadkai egyházmegyének.
A Szent György-sziget első írásos említése 1166-ban történt a kotori székesegyház felszentelése alkalmával, mesélte lapunknak Dobai István atya, a sziget igazgatója.
– Ott volt a Szent György-szigeten lévő bencés monostor apátja is. A bencések a szigetről látták el a híveket az öbölben, és küldetésükhöz híven – imádkozzál és dolgozzál – lelki és gazdasági központja voltak a környéknek. 1431-ben már szinte csak az apát létezik, akit a kotoriak választanak. 1634-ben a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt a perastiak választják az apátot. 1667-ben olyan erős földrengés volt, hogy az éppen miséző apát az alatta megnyílt sírba esett. A templomot nem volt érdemes javítani, ezért a perastiak egy új templomot kezdtek építeni. A templomot ugyan felépítették, de nem fejezték be, mert elszegényedtek, így a templom oltár és díszítések nélkül maradt – mondta az atya.
A szigetet 1812-ben a francia hadsereg szállta meg, és elkezdte kiépíteni az erődítményszerű falakat, a lőszerraktárat, az ágyúhelyeket. Az Adria keleti feléért vívott háborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege győzött 1814-ben, így az fejezte be a sziget kiépítését. Abból az időből maradt a szigeten két nagy ágyú, azok még ma is a falak mellett pihennek. A sziget renoválását 1902 és 1914 között végezték el, eredetileg műemléknek szánták, de a templomba tervezett oltárokat ekkor sem sikerült felállítani. Az I. világháború idején, 1914-től 1918-ig a Vöröskereszt kórháza működött a szigeten.
– Az ezt követő időszakban a szigetet teljesen elhanyagolták, méghozzá olyan mértékben, hogy csak a templomon maradt meg a hiányos tetőszerkezet, a többi épületnek csak a falai álltak. A Kotori egyházmegye és a Szabadkai Apostoli Kormányzóság közötti 1963-ban jött létre a megállapodás, mely szerint a Szabadkai egyházmegye önerőből, társadalmi munkával restaurálja a szigetet és papok, valamint szeminaristák nyaralására rendezi be. Azóta nyaralnak a szigeten a Szabadkai egyházmegye papjai és teológusai, de más egyházmegyék papjai is – mondta a sziget igazgatója.
A sziget megnyitása előtt, június 15-től munkabrigád készíti elő és egy kicsit modernizálja is a szigetet. Vendégeket júliusban és augusztusban fogadnak. Szeptembertől a következő év június 15-ig zárva van a sziget. A turisták illően felöltözve látogathatják a szigetet, de a sziget partja nem nyilvános strand.
A Szent György-sziget melletti Szirti Madonna-sziget eredeti neve Škrpjel, ami a tengerből kiálló szirtet jelent. A hagyomány szerint a Martešić fivérek azon a szirten találtak egy Madonna-képet, és miközben azt a házukban tisztelttel őrizték, az egyikük meggyógyult. Azután döntött Perast úgy, hogy a szirten építenek egy kápolnát a Szűzanya tiszteletére. Nemsokára meg is építették a kápolnát, majd az miatt 1484-ben pörösködni kezdtek a kotoriakkal.
– Miután a perastiak 1535. május 3-án megölték a kotori nemest, aki egyben a Szent György-sziget apátja volt, és interdiktum (egyházi tilalom) alá kerültek, vezeklésként elhatározták, hogy pompás, szép templomot építenek a kápolna helyébe. 1579-ben már áll „Szűzanya tiszteletére felépített, méltóképpen feldíszített és berendezett templom”. A szentélyt 1624-ben kifosztották és erősen megrongálták a bizertai, kartágói és tuniszi kalózok. Ezután a perastiak tovább bővítik a szigetet, megújítják és szépítik a templomot. 1626-ban kiépítik a templom melletti őrházat, így alakul ki a templom és a sziget mai képe – mutatta be a sziget történetét Dobai atya.
A templomban őrzik még ma is a kegyképet, amely miatt a templom zarándoklatok központja lett, de egyben turista célpont is, mivel híres a belső festése, az oltára pedig gyönyörű márványoltár. A képek szellemi atyja Andrija Zmajevic bári érsek, a megvalósítója pedig Tripo Kokolja híres velencei festő. Az atya szerint maga a templom egy műremek, de érdemes meglátogatni az őrházban berendezett etnográfiai múzeumot is.
– Az ott kiállítottak legalább háromszor annyi helyet is betöltenének, és akkor élvezhetőbb lenne a tárlat megtekintése – vélekedett a Szent György-sziget igazgatója.
A Kotori-öbölt járó sétahajók mind kikötnek a szigetnél, és utasaik meglátogathatják a templomot és a múzeumot, valamint a partra érkező buszok utasait is szorgalmasan szállítják a helyi vállalkozók a szigetre.
