Ha minden igaz, hétfőn írják ki az október 26-ára bejelentett nemzeti tanácsi választásokat. Immár nem a Központi Választási Iroda, hanem a Köztársasági Választási Bizottság bonyolítja le a választásokat. Szerbiában összesen 22 nemzetiséget jegyeznek. Négy évvel ezelőtt 16 nemzeti tanácsot közvetlen úton választottak meg, hármat pedig elektorok útján. Annak a nemzeti közösségnek áll jogában közvetlen választások útján megválasztani az országos önkormányzati testületét, amely tagjainak legalább a 40 százaléka feliratkozott a kisebbségi választói névjegyzékre. A kisebbségi választói névjegyzékekről egyelőre annyit tudunk, hogy összességében a négy évvel ezelőttihez viszonyítva mintegy 20 ezerrel több név szerepel rajtuk, de azt már nem, hogy mely listák bővültek leginkább.
Fotó: Molnár Edvárd
Négy évvel ezelőtt a magyar választói névjegyzéken 138 660 polgár neve szerepelt. A választói névjegyzékre folyamatosan fel lehet iratkozni, egészen a választásokat megelőző tizenötödik napig. Annak függvényében, hogy hány főt számlál összességében egy-egy kisebbség, állapítják meg a nemzeti tanács nagyságát. A szerbiai kisebbségek közül a legnagyobb nemzeti tanácsa a magyarságnak van. A testület 35 fős. Megválasztására listás választási rendszer alapján kerül sor. Aki szerepel a kisebbségi választói névjegyzéken, az választhat és választható lesz és élhet a választással járó minden egyéb jogával.
Négy évvel ezelőtt öt lista indult a megszerezhető helyekért. Összesen 76 900-an adták le voksukat az első nemzeti tanácsi választáson. A VMSZ által indított Magyar Összefogás listája a szavazatok 77,21 százalékát szerezte meg, a Vajdasági Magyarként Európába – dr. Csengeri Attila lista 13,34 százalékot szerzett, a Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László nevet viselő lista meg a Magyar Liga – dr. Murényi Tibor lista 3,30 százalék körüli eredmény ért el, a Magyar Remény Mozgalom – László Bálint néven futó lista pedig a szavazatok 2,77 százalékát szerezte meg.
Egyelőre csak a VMSZ elnöke jelentette be, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, Magyar Összefogás néven indít listát és a párt tagjain kívül ismét lesznek ezen a listán értelmiségiek, egyházi személyek és a civil szféra képviselőit is ezen a listán indítják.
Az első közvetlen választások útján megválasztott Magyar Nemzeti Tanács mandátuma ez év július elsején lejárt, de az új testület kinevezéséig a testület ellátja feladatait. Ám mint az a parlamenti vagy más választásokon lenni szokott, ebben az időszakban nagy horderejű döntések nem születnek már. Egyelőre annyit tudunk, hogy az első testület elnöke, dr. Korhezc Tamás nem kíván tovább a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lenni. Elnököt a megválasztott képviselők beterjesztése alapján a 35 fős testület választ majd.
Nem titok, hogy az elmúlt négy évben a szerbiai nemzeti tanácsok közül a legeredményesebben éppen a Magyar Nemzeti Tanács működött és az is tény, hogy magyar viszonylatban a Kárpát-medencében a délvidéki magyarság jutott legmesszebbre a személyi elvű autonómia kiépítésében.
Ahhoz, hogy egy közösség élni tudjon az autonómia lehetőségével, meg tudja tölteni tartalommal a törvényes kereteket, ahhoz elsősorban szükség van a közösség politikai érettségére, szervezettségére. Ki kellett termelni egy olyan értelmiségi réteget, amely képes volt erre.
Azzal, hogy a MNT-nek megalakult a közigazgatási hivatala és abban szakemberek kaptak helyet, az egyik legfontosabb lépés következett be a kulturális autonómia építésében. Az, hogy nem volontőr alapon, hanem immár munkahelyi kötelezettségként végezhették a tanácsosok a munkájukat, a kultúráról, az oktatásról, a nyelvhasználatról és a médiáról való addigi gondoskodás más dimenziókat kapott. Az elkészült nyolc stratégia pedig olyan alapokat teremtett a vajdasági magyar kisebbségi létezéséhez, ami a népességfogyás kilátástalan helyzetében kapaszkodót jelenthet. Az első szabadon megválasztott Magyar Nemzeti Tanács lefektette az alapokat, a következő feladata lesz az építkezés.
Az oktatásban megkezdett munka gyümölcse a következő években érik be. A művelődés terén a hagyományápolásban, az értékmentésben, az új alkotói energiák felkarolásában folyamatosan kitapintható, mint ahogyan a nyelvhasználat terén is sok minden történt, csak éppen ez a terület nem látványos. A Magyar Nemzeti Tanács a magyarság országos önkormányzati testülete, s az a feladata, hogy összefogja mindazokat a társadalmi erőket, amelyek a magyarságot előbbre tudják vinni, akik tenni tudnak és akarnak a közösség érdekében.
A nemzeti tanácsi választásokat követő 30 napon belül az új testület alakuló ülését a miniszter hívja össze. A korábbi tanácstagok újraválaszthatók.
