Doroszló a mi Csíksomlyónk. A legnagyobb vajdasági Mária-kegyhelyen Kisboldogasszony napján 15-20 ezren is megfordulnak. Láttam lovaskocsival érkezőket, akik a kocsi mellett felállított bográcsban főztek maguknak, mert messziről érkeztek, és két napig a búcsújáró helyen maradtak. Találkoztam traktor pótkocsiján utazókkal, gyalogos zarándokokkal, és vagy 40 autóbuszt is megszámláltam, amely a Szentkúthoz a híveket szállította. Az 1100-as évektől kezdve írásos nyoma van annak, hogy a doroszlói Szentkút egy frekventált hely volt a magyar nép életében. Ma már nemcsak a Bácskából, a Bánátból, hanem Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből is érkeznek zarándokok szép számban.
Testi és lelki megnyugvásért mennek a hívek Szentkúthoz. A Szűzanya segítségét kérik a bajban lévők, vagy hálát adni jönnek, meg erőt gyűjteni a mindennapi megpróbáltatásokhoz. Egy adai asszony néhány évvel ezelőtt azt mesélte nekem, hogy annyi rossz történt vele az életében, hogy azt már szinte elviselni is képtelenség volt. Nagyon rövid idő alatt eltemette mindkét fiát meg a férjét is. Azért jött el Doroszlóra, hogy hálát adjon a Szűzanyának, hogy mindezeken átsegítette.
Soha sem számoltam meg, talán nem is lehet megszámlálni, hogy hány plébános várja a zarándokokat és hallgatja meg őket. De azt láttam, hogy nemcsak a gyóntatószékekben, hanem a kápolnaudvaron a szabad ég alatt is folyik a gyóntatás. Az ünnepei szentmisén 25 pap is szolgált.
Jó megérkezni a doroszlói búcsúra: békességet, megnyugvást érez az ember és reménykedést. A telek végében lévő csodakútnál mindig tömeg van. A legenda szerint a forrás vize gyógyhatású. A Szentkúti Historia Domus Sancte Fontis Doroszloiensis históriás könyvben több mint nyolcvan csodás gyógyulást jegyeztek fel. Ugyanezen forrás szerint az első csoda 1700-ban történt, mégis a leginkább köztudott a gombosi Zablócki János története, aki itt nyerte vissza szeme világát.
A hitóriás könyv szerint 1792-ben történt meg a csoda a gombosi férfival, aki azért imádkozott, hogy hetvenéves édesanyját valahogy gondozni tudja, de mivel mindkét szemére megvakult, ezt nem tehette. Álmában megjelent a Szűzanya, és azt mondta, mossa meg szemét a Mosztonga folyócska melletti forrás vizében. El kell oda mennie, s ott a gyógyulás várja. Idős édesanyja elvezette a férfit, és a beteg itt visszanyerte látását. Ezt követően nőtt meg a zarándokok száma, akik felkeresték a csodakutat. Ma is nagyon sokan isznak vizéből, megmosakodnak a kiépített medencében, és az otthon maradottaknak is visznek a szentkút vizéből.
A doroszlói kegyhelyet az Árpádok korában Bajkútnak nevezték. Az itt álló falu a török dúlások áldozata lett. Csak a gombosi csodát követően növekedett meg a zarándokok száma, és épült ki folyamatosan a legnagyobb délvidéki Mária-kegyhely. Az első gyógyulás után négy év múlva már fakápolnával díszítették a forrást. Miután ez leégett, 1808-1809 táján szintén fából a kút fölött álló első kis kápolna közelében, északkeleti irányban építettek egy kiskápolnát. A harmadik kápolnát, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között téglából építtették, famennyezettel és fatoronnyal. Viszonylag távol állt a Szentkúttól, ez a mai szentkúti templom elődjének tekinthető. 1875-ben készült el a negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, és a harmadik megnagyobbítása révén keletkezett.
A szentkúti forrás környékére 1861-ben került a Magyarok Nagyasszonya kegyszobor, 1909-ben pedig elkészült a csodatévő forrás máig létező díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje.
A szabadkai egyházmegye 1968-ban nyilvánította hivatalosan is kegyhellyé a Szentkutat. A hívek adományából a nyolcvanas években a kápolnakertet övező kerengőben elkészült a freskósorozat. A zarándokok megnövekedett száma miatt szabadtéri oltárt terveztek. Ez 1973-ban készült el. Jelentősebb építkezés 2009-től tapasztalható. A szabadtéri oltár elé padok kerültek, a járdákat kilapozták, 2013-ban pedig megkezdték a Szent János-ház építését. A doroszlói Szentkút ugyanis nem egy a szabadkai egyházmegye plébániái közül, nem is plébánia rangban lévő kegytemplom, hanem az egyházmegyéink és a tágabb régió ősi búcsújáró helye és kegyhelye. A Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely nem kormányzati, hanem lelki központ.
A legnagyobb ünnepen a Kisboldogasszony napján megtartott búcsún kívül más lelki gyakorlatok és táborok helyszíne is. Ahhoz, hogy ennek a feladatának is eleget tehessen, mindenképpen szükség volt egy zarándokház kiépítésére.
Amikor a második világháború idején a német lakosságot kiüldözték erről a vidékről, az itteni svábok fogadalmat tettek, hogy ha megmenekülnek, építenek egy fogadalmi templomot a Szentkúton. Most jött el az ideje a fogadalom beváltásának. Úgy tudjuk, a szabadtéri színpadtól jobbra, ott, ahol most fák és füves terület van, ott lesz majd a fogadalmi templom. Építésének dátumát még ugyan nem tudni, de az, hogy felmerült a több évtizedes fogadalom beváltása, reménykeltő.
A doroszlói Mária-kegyhely az utóbbi 10 évben nagyon sokat változott. Egy dolog azonban évszázadok óta változatlan: a hívők igénye, hogy eljöjjenek ide feltöltődni, erőt meríteni, a gyógyulásban reménykedni.
Az ünnepi szentmisék csodálatos hangulatát csak itt lehet átélni. Kisboldogasszony napján magyarok, horvátok, szlovákok, németek indulnak Doroszlóra, hogy részesei legyenek egy csodálatos helyszínen az ünnepnek. Doroszló a mi Csíksomlyónk.
