Az állami szektor hónapok óta elhúzódó reformja nemcsak a közszférában dolgozók béreinek és a nyugdíjaknak megszellőztetett (lineáris) csökkentésével korbácsolta fel a kedélyeket, hanem már a júliusban elfogadott munkaügyi és a nyugdíj-biztosítási törvény meghozásával is. Kétségtelen, hogy ha a mindenkori kormány határozottabb, és ha időben megkezdi a szükséges átalakításokat, talán nem lenne most szükség a megszorító intézkedésekre, vagy csak kisebb mértékben kellene csökkenteni a közszférában dolgozók limit feletti béreit és a nyugdíjakat.
Fotó: Molnár Edvárd
Aleksandar Vučić kormányfő részéről bejelentett progresszív nyugdíjcsökkentés a 25 000 dinár feletti nyugdíjakat érinti érzékenyebben, de kevésbé annyira, mint ahogyan a fiskális tanács javasolta. Ám a bejelentés megerősítése a kormány részéről még hátravan. Kisebb korrekciók lehetségesek.
Van a társadalomnak egy rétege, melyhez azok tartoznak, akik nyugdíj előtt állnak. Őket, ha a közszférában dolgoznak, nemcsak a bérek csökkentése érinti, hanem a nők esetében a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése is. A nyugdíjtörvény módosításávalaz új előírások a régihez képest igen sok változást hoztak. Alapjában véve az új törvény kiegyenlíti a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatárát, vagyis a jövő évtől számítódóan a nők és a férfiak is akkor kérhetik nyugdíjaztatásukat, ha betöltötték 65. életévüket, és ha előtte legkevesebb 15 évig dolgoztak, amelyre biztosítási járulékot is fizettek. A nők esetében azonban a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelése fokozatosan történik, és eltart 2023-ig. Vagyis a nők 2015-ben már csak akkor vonulhatnak nyugdíjba, ha legalább 15 évet dolgoztak (járulékokkal lefedve), és betöltötték 60. életévüket plusz még 6 hónapot.
KI KÉRHETI AZ IDÉN NYUGDÍJBA VONULÁSÁT?
ANyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap (PIO) közzétette azokat a feltételeket, amelyek szerint a nyugdíj előtt állók még az idén, vagyis a régi (azaz a mostani) nyugdíjtörvény alapján nyugdíjba vonulhatnak. Ezek szerint 2014-ben a nők december 31-éig kérhetik nyugdíjba vonulásukat, ha betöltötték 60. életévüket, és rendelkeznek legkevesebb 15 év járulékokkal lefedett szolgálattal. Van egy kitétele a mostani nyugdíjtörvénynek, amely azokra a nőkre vonatkozik, akik az idén töltik be az 53. életévüket plusz még 8 hónapot, és az év vége előtt rendelkeznek 35 év és 8 hónap szolgálati idővel. Ilyenek lehetnek azok, akik 18 éves koruktól megszakítás nélkül dolgoznak, vagy korkedvezményes munkahelyen vannak alkalmazásban.
Az érvényben levő (mostani) törvény szerint kivételesen a férfiak is az idén még nyugdíjba vonulhatnak, ha rendelkeznek járulékokkal lefedett 40 év szolgálattal, és betöltötték 54. életévüket plusz még 4 hónapot. Ám a férfiak és a nők is életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha dolgoztak 45 évig.
Az új nyugdíjtörvényt 2015. január 1-jétől alkalmazzák. A nők nyugdíjkorhatárának évenkénti néhány hónappal történő növelése mellett másik fontos hozadéka a törvénynek az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetősége. Azok mehetnek idő előtt nyugdíjba, akik rendelkeznek 40 év szolgálati évvel, és betöltötték 60. életévüket. Kivételek ez esetben is vannak, mégpedig, hogy 2015-ben a férfiak idő előtti nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha 40 évig dolgoztak, és betöltötték 55. életévüket, a nők pedig ha betöltötték 54. életévüket plusz még 4 hónapot, és rendelkeznek 36 év és 4 hónap szolgálattal. Az idő előtt szerzett nyugdíjat ugyanúgy számolják ki, mint az öregségit (a szolgálati idő hossza és a befizetett járulék figyelembevételével), az így kapott nyugdíj összegét azonban havonta 0,34 százalékkal csökkentik az adott évre vonatkozó öregségi korhatár eléréséig, illetve a 65. életév betöltéséig – a hátralévő minden egyes hónapra elszámolva. A levonás viszont nem lehet több 20,4 százaléknál. Nagy kérdés azonban, hogy az amúgy is kis nyugdíjból, ha levonnak belőle 20 százalékot, hogyan lehet megélni.
KÉRJÜNK ADATLAPOT
Jó tudniuk a nyugdíj előtt állóknak, különösen azoknak, akik az év végéig kívánnak nyugdíjba vonulni, hogy csak azokat az éveket ismeri el a nyugdíjalap, amelyekre a munkáltató vagy az illető személyesen járulékot fizetett (a nyugdíjtörvény 15. szakasza alapján). Ezért szükséges minél előbb kikérni a szolgálati évekről és a fizetésről szóló adatlapot, az úgynevezett listinget, amely megkapható díjmentesen a személyi igazolvány bemutatásával a nyugdíjalap kirendeltségeiben, de kódszám is kérhető, amely segítségével otthon számítógépről bármikor megtekinthető a nyugdíjalapnál vezetett személyi adatlap. Amennyiben megvannak a nyugdíjba vonulás minimális feltételei, de hiányoznak a teljes szolgálati időre vonatkozó járulékbefizetések – függőben van néhány hónap vagy év –, akkor a nyugdíjalap ideiglenes végzést hoz, véglegeset pedig akkor, ha a kérdéses időszakra is megtörténik a járulékok elszámolása.
Ha valaki bizonyos ideig külföldön dolgozott, ideértve a volt jugoszláv tagköztársaságokat is, dokumentumai benyújtásával a nyugdíjalapon keresztül kérheti külföldi nyugdíját, amire vonatkozó jogosultságát az illető ország nyugdíjtörvényében szabályozták. Az ilyen személyeknek úgynevezett részösszegű nyugdíjat folyósítanak, vagyis külön hazait és külön külföldit, az utóbbit, amikor a külföldi országban, ahol dolgozott, elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj kérvényezését a munkaviszony megszűnése után lehet benyújtani, de lehet korábban is, ha megvannak a bizonyítékok a munkaviszony megszűnésére, például ha valaki munkaerő-felesleggé válik. A törvény két hónapos határidőt szab a benyújtott kérelem elbírálására – a nyugdíjvégzés meghozására.
Az öregségi nyugdíjasok ellátmányuk folyósítása mellett itthon minden korlátozás nélkül ismét munkába állhatnak, vagy munkavégzési szerződést köthetnek, illetve önálló tevékenységet folytathatnak (a külföldi bejelentett munkavállalást a külföldi törvények szabályozzák). Az ilyen személyek munkába állásuk után egy év elteltével kérhetik nyugdíjuk újra elszámolását, a nyugdíjalap pedig a kedvezőbb összeget folyósítja.
Azoknak az önálló tevékenységbelieknek, vállalkozóknak, iparosoknak, akik nem fizették be a teljes nyugdíjjárulékot, ellátmányukat egyharmadával csökkentik mindaddig, amíg be nem fizetik a tartozást. Ez vonatkozik a földművesekre és azokra is, akik a nyugdíjtörvény 15. szakasza szerint egyedül fizetik a nyugdíjjárulékot. Nyugdíjelszámoláskor minden fizetést, bért, juttatást figyelembe vesznek 1970-ig visszamenőleg, melyek után járulék lett fizetve.
ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ CSAK MUNKAKÉPTELENEKNEK
A rokkantsági nyugdíj feltételei az európai országok közül Szerbiában a legszigorúbbak, mivel csak teljes munkaképtelenség esetén jár az ellátmány. A parlament még 2003-ban megszigorította a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó törvényt. A lépés hátterében az állt, hogy a korábbi években számos visszaélés történt. Így olyan személyek is megkapták a jogosultságot, akiknek egészségi állapota ezt nem indokolta.
Legújabb fejlemény, hogy a munkaügyi és foglalkoztatási minisztérium utasítására megkezdték a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálatát, mivel alapos a gyanú, hogy olyanok is részesülnek rokkant ellátmányban, akik arra nem jogosultak. A munkaképtelenség megállapítása nem a szakképzettségből, vagy a munkahely betöltéséből eredő munkavégzésre, hanem egyáltalán bármilyen munka végzésére vonatkozik. Ennek megállapításakor legnagyobb szerepük a szakorvosoknak van, akik döntésüket a kérelmező egészségügyi dokumentációja alapján hozzák meg.
AMI A NYUGDÍJKÉRELEM BEADÁSÁHOZ SZÜKSÉGES
A nyugdíj kérelmezésekor át kell adni a személyi igazolvány fénymásolatát, a munkakönyvet, a munkaviszony megszűnéséről szóló bizonylatot, férfiaknak a katonakönyv fénymásolatát, munkanélkülieknek a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal igazolását. Az önálló tevékenységbelieknek át kell adniuk a tevékenység végzését igazoló bizonylatot (a községházáról, illetve a Cégjegyző Ügynökségtől), az adóhivatal igazolását a tevékenység végzése ideje alatt a járulékalapok utáni nyugdíj-biztosítási járulékok befizetéséről. A földműveseknek ugyancsak át kell adniuk az adóhivatal igazolását a nyugdíjjárulék befizetéséről.
Mivel bizonyos igazolások beszerzése időigényes, akik úgy gondolják, hogy még a régi nyugdíjtörvény szerint az idén nyugdíjba vonulhatnak, jól teszik, ha minél előbb hozzáfognak a szükséges dokumentumok begyűjtéséhez. A nyugdíjalapnál az év végén számítanak a nyugdíjkérvények szaporodására, ezért, aki teheti, az átadást ne halassza december utolsó napjaira.
