A nagybecskereki püspökség papi szenátusa több ízben is foglalkozott a romos állapotú és nem használt bánsági templomokkal. A testület júniusi ülésén támogatta a szerbcsernyei templom ledöntését, valamint arról is született döntés, hogy ha a perlaszi plébánia épületére nem találnak vevőt, az is le lesz döntve. Ugyanezen az ülésen szó volt még a Törökbecse II-vel jelölt, a párdányi és ópávai egyházi ingatlanokról, valamint a módosi templomról és plébánia épületről. Ez utóbbiakról még nem döntött a papi szenátus. A ledöntésre ítélt szerbcsernyei templom 1808-ban épült.
A Magyar Patrióták Közössége, amikor tudomást szerzett a templomrombolási szándékról, azonnal értesítette a magyar kormányt és a médiát. Nekik köszönhetően értesült az anyaország a bánsági egyházi ingatlanok sorsáról. A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány az egyetemes magyar kultúra értékeinek feltárásával és megóvásával foglalkozik. Képviselőik a magyar kormány nemzetpolitikai és egyházügyi államtitkárságainak képviselőivel szeptemberben a helyszínen jártak és felmérték a szerbcsernyei és a párdányi templomok állapotát. Diószegi László, az alapítvány igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a szakembereik szerint sem a szerbcsernyei sem a párdányi templom nincs olyan katasztrofális állapotban, hogy ne lehetne azt helyrehozni.
-- A helyszín bejárása után azt láttuk, hogy az épületek hozzáértő szakmai munkával helyrehozhatók. Lényeges szerkezeti károsodás nincs az épületekben. Mihamarabb szükség lenne a tető javítására, a cserepek és a faanyag cserjére, pótlására és természetesen a homlokzati javításokra. Szerbcsernyén azonban nem tudtuk elvégezni a tetőszerkezet állapotfelmérését, mert évtizedek óta senki sem járt a padláson és ahhoz, hogy hozzáférjünk a faanyaghoz, le kellett tisztítani a padlást. Ez zajlott a múlt héten. Amint végzünk az állapotfelméréssel, megkezdődik a tervezési, mérnöki munka, majd reményeink szerint a nagybecskereki püspökséggel kötött eddigi szóbeli megállapodást szerződés formájában rögzítjük. A Teleki László Alapítvány ugyanis vállalja a szerbcsernyei és a párdányi templom alapszintű, állagmegóvó felújításának költségeit is -- mondta Diószegi László. A munkálatok a tervek szerint akár tavasszal az építkezési idény kezdetekor kezdődhetnek.
A múlt vasárnap a helyszínen járt a Magyar Patrióták Közösségének küldöttsége is, akik szintén a bánsági templomok állapotának szakmai felmérését jöttek elvégezni, mert mint azt Hetzmann Róbert elnök elmondta, nemcsak a szerbcsernyei templom van veszélyben, noha egyelőre csak ennek ledöntéséről született döntés, hanem más értékes és a magyarság megtartása szempontjából fontos egyházi épületek sorsa is kétséges. Tudomásuk szerint legalább tucatnyi bánsági egyházi ingatlan juthat a szerbcsernyei templom sorsára. A jelentésüket eljuttatják a nagybecskereki püspökségnek, a magyar kormánynak és a médiának.
-- Álláspontunk az, hogy ezeket az épületeket meg kell őrizni, mert ezek a templomok jelentik az itteni közösségek utolsó közösségi tereit. Ezek szimbólumok is. Ha ezek a templomtornyok eltűnnek, akkor a közösségek is halálra vannak ítélve. Az is nagyon fontos, hogy itt 200 és még több éves templomokról van szó, amelyeknek művészeti és történeti értéke van. Meg kell őket óvni és meg kell őket becsülni, ezek a bánsági szórvány magyarság bástyái.Nem gondoljuk azt, hogy a templomok felújítása egyedül a nagybecskereki püspökség feladata, hiszen történelmi sajátosságoknál fogva erre nem képes, ugyanakkor a magyar kormány felelős a határon túli magyar örökség megóvásáért.Ezért is fordultunk a kormányhoz, s nagyon hamar már le is utaztak a Teleki László Alapítvány szakemberei a helyszínre. Ám még elgondolni is rossz, hogy ha ledöntésre került volna a szerbcsernyei vagy akár másik templom, akkor ez a példa akár ragadós is lehetne és hosszú távon beláthatatlan következményekkel járna -- mondta a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.
Bökönyi Levente bútorrestaurátor szerint, aki az Magyar Patrióták Közössége küldöttségének tagjaként érkezett a Délvidékre, a szerbcsernyei templom berendezése jó állapotban van, egy része a bútorzatnak még felújításra sem szorul, a másik része pedig szakszerű beavatkozással helyrehozható. Kecskeméti Norbert, a dabasi önkormányzat épített örökséggel megbízott felelőse, aki szintén a Patrióták csapatával dolgozott, azt mondja, az olyan templomokról, amelyekről hatalmas vakolatdarabok hiányoznak, könnyen elhitethető, hogy menthetetlenek, jóllehet szerkezeti károsodás az épületekben nincs, és felújítással megmenthetők. Ilyen a szerbcsernyei templom is.
Szerbcsernyén szeptember 11-e óta nincs mise a templomban, ezt Trnjanov Erzsébet helybeli hívő mondja, aki 30 éve jár takarítani a templomot. Ezen a napon ugyanis, amikor Király Tibor, a Kisoroszról kijáró plébános éppen tanította rózsafűzért imádkozni a híveket, váratlanul betoppant Német László nagybecskereki püspök, aki Erzsébet szerint és Julija Kljajić, a német hagyományőrző egyesület elnöke szerint is minősíthetetlenül viselkedett a hívekkel. Erzsébet arra kérte a püspököt, ne az isten házában beszéljenek ilyen hangon, hanem menjenek ki a templom elé. Ott Erzsébet arról beszélt a püspöknek, hogy ha a templom tulajdonában lévő 15 hold föld árendáját eddig is ráfordították volna a templomra, akkor az nem lenne ilyen állapotban. De a pénzt másra költötték. A püspök azt válaszolta, miért nem őrizték meg ők eddig a templomot. A méltatlan párbeszéd még egy ideig folytatódott, mondta Erzsébet, s hozzátette, még azt a pénzt is eddig minden pap elvitte innen, amit a hívek összeszedtek, amikor jöttek a templomba, kivéve a mostani papot, Király Tibort, aki augusztus elsején került a környékre és így hozzá tartozik most Szerbcsernye is. A hívek veszik a takarításhoz szükséges eszközöket, a gyertyákat.
Julija számolt be arról, hogy azt mondták nekik, ott, ahol 10-nél kevesebb hívő van, ott csak évente kétszer, háromszor köteles a pap misét tartani. Julija azt állítja, hogy náluk a templomban 17-22 hívő van vasárnaponként. Trnyanov Mária azt meséli, ő hallotta, amikor ennek ellenére a püspök megtiltotta a plébánosnak, hogy misét szolgáltasson.
Természetesen meg szerettük volna kérdezni dr. Német László, SVD bánsági püspököt is a fentiekről. Miután hétfőn telefonon nem sikerült időpontot egyeztetni, elektronikus levélben fordultunk a püspökség sajtófelelőséhez. A levélre nem jött válasz, ezért kedden ismét telefonáltunk. Akkor a püspök azt mondta, szerdán el van foglalva, és a továbbiakban is foglalt. Arra a kérdésünkre, hogy reménykedhetünk-e abban, hogy válaszol levelünkre, azt mondta, majd ha eljön az ideje, megkapjuk a választ. Lapzártáig nem érkezett meg villámpostán a levél.
Vasárnap, ottjártunkkor a templom padlásáról már letakarították a több évtizede gyűlő szemetet. A helybeli asszonyok úgy tudják, a munkásokat a templomuk földjeinek bérleményéből fizetik, s ha ez nem lesz elegendő, a püspökség pótolja a hiányzó összeget. Abban reménykednek, hogy a 10 évvel ezelőtt bérbe adott földekre újabb szerződést köt majd az egyház, kedvezőbbet rájuk nézve, és hogy a jövőben templomukban marad a befolyó összeg.
Szerbcsernyének 3685 lakosa van. A népszámlálási adatok szerint 163 magyar és 11 német él itt. Ám Dragan Nikoletić, a szerbcsernyei Művelődési Központ dolgozója szerint a faluban 200-an vallották magukat katolikusnak.
Szeptemberben dr. Német László, SVD bánsági püspök azt nyilatkozta, hogy a papi szenátus ugyan nem másította meg döntését a szerbcsernyei templommal kapcsolatban, de a templombontásra moratóriumot hirdettek. Ugyanis, ha a magyar kormánytól, vagy más forrásból lesz pénz a mintegy 150 000 eurós felújításra, akkor természetesen elállnak a bontástól. A nagybecskereki püspökség saját eszközeiből képtelen felújítani a sok-sok évtized alatt megrongálódott templomokat. Ott, ahol jelentős katolikus közösség él, ott nem csak felújítják a templomokat, de újakat is építenek, ahol pedig nincsenek hívek, arra pénzt sem fordítanak.
A 60 ezer lelket számláló bánsági katolikus hívőközösség idén a szerb kormánytól 9000 eurót kapott a templomok állagmegőrzésére, a Bethlen Gábor Alapnál ugyanerre 3 millió forintot nyertek az idei pályázaton.
