1990-ben öt magánszemély a határon túli magyar betegek ellátásának megsegítésére Budapesten létrehozta a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítványt. Céljuk az otthon el nem látható betegek gyógykezelésének támogatása. Kezdetben minden határon túli területről fogadták a betegek kérelmét. Az alapítvány a külhoni magyarok egészségügyi támogatását 2006-ig végezte, ez alatt az idő alatt 67 ezer beteg gyógykezelését támogatták. Ezt követően a külhoni magyarok anyaországi egészségügyi ellátását egy külön keretből fedezte a magyar költségvetés. 2011-ben 35,7 millió, 2012-ben 17,5 millió 2013-ban pedig 47,8 millió forintot fordítottak erre a célra.
A KÉRELMEK 98 SZÁZALÉKÁT JÓVÁHAGYTÁK
Az induláskor minden külhoni magyar jogosult volt az ingyenes magyarországi egészségügyi ellátásra. Szlovákia és Románia európai uniós csatlakozását követően már csak a szerbiai meg az ukrajnai magyaroknak járt az ingyenes anyaországi gyógykezelés.
Vajdaságban évente hozzávetőlegesen 100-an kérelmezték a magyarországi gyógykezelést. Ezek továbbítását, valamint az ügyhöz kapcsolódó adminisztrációs munkát a CMH irodák végezték. Dobó Márta, a szabadkai CMH iroda vezetője a következőket mondta az elmúlt évek tapasztalatairól:
– Évente hozzávetőlegesen 100-an fordultak hozzánk kérelmükkel. Az esetek 70–80 százaléka szemműtétre vonatkozott. Tehát úgy tűnik, hogy az itteni egészségügyi ellátásban ez a leggyengébb láncszem. A szemműtétek közül az esetek 90 százaléka szürkehályog-műtét volt.
Plávsity Szlávka szabadkai nyugdíjas. Mint mondja, három évig járta az orvosokat, de csak hitegették. Mindkét szemén szürke hályog volt. Látása már 10 százalékra csökkent, amikor a szabadkai CMH irodához fordult. Novemberben a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján megműtötték az egyik szemét. Az asszony szerint, ha nincs a magyar kormány támogatása, mára már teljesen megvakult volna. Akkor a klinikán azt mondták neki, hogy januárban a másik szemét is megműtik. Szlávka még időben kérelmezte másik szemének megműtését is. Így most arra vár, mikor mehet a számára létfontosságú műtétre.
Azok, akik december 20-ig átadták kérelmüket, azokat még ellátják a magyar kórházakban. Ezt követően azonban nem fogadtak igénylést, mert Szerbia és Magyarország új biztosítási egyezményt kötött és ennek rendelkezései alapján jár vagy nem jár a gyógykezelés, az ingyenes ellátás, a nyugdíj vagy mondjuk a táppénz.
Az elmúlt években a kérelmekről magyarországi orvoscsoport döntött. Dobó Márta irodavezető szerint eddig a kérelmek 98 százalékát jóváhagyta a magyar orvoscsoport. Ha sürgős estekről volt szó, akár napokon belül megérkezett a jóváhagyás, hogy a rászoruló betegek mehetnek az ingyenes gyógykezelésre.
Nem szűnt meg a külföldi gyógykezelés lehetősége, de az igen, hogy a szerbiai magyarok kivételezett helyzetben voltak az anyaországi kezelések tekintetében. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a szerbiai egészségügyi biztosító jóváhagyása kell ahhoz, hogy valaki Magyarországon gyógykezeltesse magát állami pénzen. Most már a szerb állam pénzén.
A KÜLFÖLDI GYÓGYKEZELÉS LEHETŐSÉGE
November végén a szerb kormány létrehozta a Gyermekek Külföldi Gyógykezelésért Alapot. Az első egymillió eurót a költségvetésből tették az alapítvány kasszájába. Az elképzelés szerint a nagyvállalatok, a támogatók és a humanitárius szerveztek adományaiból kíván az alap működni. Három szintű ellenőrzést irányoztak elő ügyvitelének ellenőrzésére és a kormány szavatolja, hogy kasszája nem fog kiürülni.
Azt, hogy kinek engedélyezik a külföldi gyógykezelést, egy orvoscsoport dönti el, amelynek összetétele esettől függően változik.
A felnőttek külföldi gyógykezelését szabályzat írja elő. Ezek szerint azok jogosultak a külföldi kezelésre, akiknek betegségét, egészségügyi állapotát vagy sérülését az itthoni intézményekben nem tudják hatékonyan kezelni. A ritka genetikai betegségek diagnosztizálását is kérelmezheti a szerbiai egészségügyi biztosítással rendelkező személy. Csak azok a betegek reménykedhetnek abban, hogy a szerb egészségbiztosítás fedezi külföldi gyógykezelésük költségét, akik itthon már minden vizsgálaton túl vannak, illetve minden lehetőséget kimerítettek. Csak akkor kaphatja meg a beteg a külföldi gyógykezelés lehetőségét, ha nem alternatív gyógykezelésről van szó, hanem bizonyítottan neves klinikáról, és a harmadik feltétel, hogy a gyógykezelés vagy beavatkozás ára a szerbiai biztosító számára elfogadható legyen.
Amennyiben valakit külföldön gyógykezeltek, az egészségügyi biztosító állja a külföldi gyógyszerek költségeit is, de ezt külön kérelmezni kell.
A külföldi gyógykezelésekről szóló szabályzat listát közöl azokról az intézményekről (http://www.paragraf.rs/propisi/pravilnik_o_uslovima_i_nacinu_upucivanja_osiguranih_lica_na_lecenje_u_inostranstvo.html), amelyekbe kiutalhatók a betegek. Van közöttük osztrák, olasz, németországi, svájci, franciaországi, egyesült államokbeli, angliai, csehországi, izraeli és magyarországi klinika is, összesen 57. Magyarországról a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikája szerepel a listán.
AZ ÚJ EGYEZMÉNY
A felvidéki és erdélyi magyarok után tehát számunkra is véget ért a magyar kormány támogatta egészségügyi ellátás. December 1-jén ugyanis életbe lépett Szerbia és Magyarország között a szociális biztonságról szóló egyezmény, amelynek része az egészségügyi ellátás is. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Magyarország és a Szerb Köztársaság vonatkozásában a Magyar Népköztársasság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. október 7-én aláírt egyezményről szóló 1959. évi 20. törvényerejű rendelet. Az új egyezmény értelmében, akik magyarországi állandó lakcímmel rendelkeznek, de szerbiai egészségügyi biztosításuk van „akkor az illetékes szerbiai egészségbiztosítási szervtől kell kérelmezniük az SRB/HUN 106 jelű nyomtatványt, amely alapján a magyarországi lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bejegyzi az Ön jogosultságát, és TAJ-számát érvényesítik”. Ez azt jelenti, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek állandó lakcíme van Magyarországon, de egészségügyi biztosításra Szerbiában szereztek jogosultságot, mindkét országban teljes körű ellátásra számíthatnak, ugyanis, ha érvényesítik Magyarországon a fent említett SRB/HUN 106-os nyomtatvánnyal az anyaországi biztosításukat, az nem zárja ki azt, hogy Szerbiában továbbra is kihasználják azt az ellátást, ami nekik ingyenesen jár, ha van biztosításuk.
Azok a nyugdíjasok, akik Szerbiában szerezték meg nyugdíjjogosultságukat, de Magyarországon van állandó lakhelyük, az illetékes szerbiai egészségbiztosító által kiállított SRB/HUN 121 jelű nyomtatvány alapján teljes körű egészségügyi ellátásra jogosultak. A másik országban, esetünkben Szerbiában csak sürgősségi ellátást kaphatnak, ezt viszont a SRB/HUN 111-es nyomtatvánnyal vehetik igénybe.
Az a nyugdíjas, aki mind Magyarországtól, mind Szerbiától kap nyugdíjat, abban az országban jogosult a teljes körű ellátásra, amelyben lakik.
Amennyiben a kérdéses személy szerbiai biztosítása megszűnik és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kell bejelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
