Szabadkán immár negyedik éve kénytelen a lakosság tudomásul venni, hogy nagyszámú menekült érkezik az Európai Unió előszobájának tartott városba. Kezdetben iraki, iráni, libanoni, afganisztáni, majd szíriai menekültekkel volt tele elsősorban a szeméttelep melletti erdőség, majd később a Szabadka környéki tanyák és elhagyatott házak is. Az idén azonban teljesen váratlanul egyszer csak százával kezdtek érkezni a koszovóiak. A keleti országokból érkezők megpróbáltak láthatatlanok lenni a lakosság és a hatóságok számára is, a koszovóiak azonban már legálisan tartózkodtak itt, és meneteltek át Szerbián. 20-30-as csoportokban vonultak az út mentén, legtöbbször apró gyermekeket cipelve karjukon igyekeztek a magyar határ felé. Az Oszmán Birodalom óta nem volt ekkora vándorlás ezen a vidéken.
A palicsi motelben szálltak meg a Magyarországra készülő albánok. A Vila Lirát még tavaly szeptemberben kibérelte egy albán nemzetiségű férfi
Jóllehet számunkra itt, Szabadkán derült égből villámcsapásként hatott a menekültáradat, a politikai elemzők szerint mégsem minden előzmény nélküli a jövetelük. Májusban feloszlatták a koszovói parlamentet. Féléves politikai huzavona után decemberben sikerült kormányt alakítani, de ez a kisemberek számára nem hozott változást. A munkanélküliség 30 százalékos, a fiatalok körében pedig ennek több mint a kétszerese. Az emberek megelégelték a nyomort. S nemcsak a képzetlen, kétkezi munkások indulnak útnak, hanem januárban már a középréteg, sőt az értelmiségiek is családostul vágtak neki a hosszú útnak. A magyarországi adatok szerint az idén öt hét alatt 23 000 illegális bevándorló érkezett Magyarországra. Milorad Veljović, a szerbiai rendőrség főigazgatója viszont azt állítja, hogy a rendőség arra gyanakszik, hogy szervezetten indultak útnak a koszovóiak. A rendőrségnek ugyanis feltűnt, hogy mindegyiküknél ugyanakkora összeget találtak, tehát fel voltak készülve az esetleges bírságok kifizetésére vagy a visszatoloncolásukkor a költségeik fedezésére.
A koszovóiak legálisan tartózkodtak Szerbiában. Mivel az ország nem ismerte el Koszovót független államnak (összesen 102 ország viszont igen, köztük Magyarország is), a menekülő polgárok személyi igazolvánnyal léphették át „a szerbiai adminisztratív” határt. A kormányrendelet, amely lehetővé teszi számukra a személyi igazolvánnyal történő belépést az országba, kijelölt határátkelőket, amelyeken ugyanezekkel az okmányokkal el is hagyhatták az országot. Így például a kelebiai határon nem, de a horgosi határátkelőn már elhagyhatták az országot. S legálisan beléphettek Magyarországra, ha volt szerbiai útlevelük. Szerbia 60 000 útlevelet adott ki koszovói illetőségű polgárnak. Úti okmánnyal azonban a nagy többség nem rendelkezett, ezért a zöldhatáron át indultak meg Magyarország felé.
NAPONTA 10 AUTÓBUSZ ÉRKEZETT SZABADKÁRA
Hatalmas tömegekben mentek Palicson át, és vagy a fürdőváros tanyái mellett vagy Hajdújárás és Királyhalom gyümölcsösein keresztül igyekeztek elérni a határt.
Szabadkára naponta 8-10 autóbusz érkezett. A menetrend szerinti járatok mellett külön buszok is jöttek, és valamennyin nagy többségében vagy kizárólag koszovóiak utaztak. A vonatállomás is tele volt velük. A nagy részük gyalog vágott neki az útnak. A helybelieket kérdezték meg, merre van a határ, vagy merre van Palics. Többen taxival vitették magukat Királyhalomra. A palicsi, hajdújárási meg királyhalmi lakosság a soha sem látott embertömegtől tartott. Nem féltek, mert a mindenüket hátrahagyó, főként kisgyermekes családok senkit sem bántottak. Ha valahova bekopogtak, csak vizet kértek, esetleg egy kis ennivalót. De félelmetes volt, hogy egészen a hét elejéig naponta több százan meneteltek a határ irányába.
Szabadkán és környékén több motel teljes gőzzel üzemelt. Ezekben megaludtak a menekültek, és másnap mentek tovább. Egyik ilyen palicsi motelben próbáltam velük szóba elegyedni. Először tagadták, hogy bármilyen nyelven is értenének, majd egyik fiatalember szóba állt velem, de ő is csak annyit mondott, hogy Koszovóban nem lehet megélni. Neki elege lett a nyomorból, Németországba igyekszik a rokonaihoz. Amikor azt próbáltam megtudni, miért éppen most indultak el, és mivel magyarázható ez a tömeg, sértődötten azt válaszolta, nézzem meg ezeket a pici gyerekeket. „Gondolná, hogy bárki vállalná a gyaloglást, a menekülést a hóviharban, ha otthon meg tudna maradni, lenne munka és boldogulhatna?” A munkanélküliség óriási, az emberek nagy része átszámítva napi 200 dinárból él. A szóban forgó palicsi Vila Lira motelt a felügyelőség a hét végén bezáratta. Mint Milorad Veljović elmondta, egy albán nemzetiségű férfi még szeptemberben bérelte ki az útmeneti motelt. Most üzemeltetési szabálytalanságok miatt záratták be.
ÁSOTTHALOM KERÍTÉST AKART FELHÚZNI
Szabadkáról és környékéről a legtöbben Ásotthalomra vándoroltak át. Toroczkai László polgármester néhány nap után, amikor azt tapasztalta, hogy napról napra nő az idegenek száma a faluban, azt mondta, ha az állam nem védi meg a határ menti kis falut, akkor ők maguk fognak védekezni, mégpedig úgy, hogy a falu határában kerítést húznak fel. Erre nem került sor, de a polgármester szerint az, hogy a zöldhatáron keresztül szinte háborítatlanul jöhettek át a menekülők, annak a következménye, hogy nincs határőrség. A határokat nem őrzik. Nem hivatalos hírek szerint naponta csak Pristinából 500-an távoztak.
Két hétig tartott a soha sem tapasztalat tömegek illegális határátlépése. Papp Károly magyar országos rendőrfőkapitány szerint a múlt héten naponta 1200–1300 illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar hatóságok. Hétfőn Belgrádban találkozott a magyar, a német, az osztrák és a szerb rendőrség illetékese a szerb belügyminiszterrel, hogy közösen próbálják megakadályozni a hatalmas tömegek átjutását az Európai Unióba. Ezen az egyeztetésen elhangzott, hogy szigorítani fogják a határellenőrzést magyar és szerb oldalon is. A szabadkai rendőrség már hétfőn erősítést kapott más községektől, szerdán pedig a határvédelembe bevetették a csendőrséget is. 50 csendőr teljesít szolgálatot a magyar–szerb határon. Csütörtökön pedig 20 német rendőr érkezett a határ szerb oldalára, gépkocsikkal, hőkamerákkal, hogy a nemzetközi problémákra nemzetközi erőkkel keressék a választ.
Nebojša Stefanović belügyminiszter felszólította a koszovói polgárokat, hogy ne égessenek fel maguk mögött minden hidat szülőföldjükön, ne adják el vagyonukat, mert nem érdemes útra kelniük, hiszen a 99 százalékukat vissza fogják toloncolni.
Szerdán felkereste a kelebiai és horgosi határátkelőket Papp Károly, Magyarország országos rendőrfőkapitánya és Milorad Veljović, a szerbiai rendőrség igazgatója.
A magyar rendőrfőkapitány elmondta, hogy eddig is visszatoloncolták a koszovóiakat, s légi úton európai segítséggel Koszovóba szállították őket. A szerb rendőrség igazgatója viszont hozzátette, amennyiben a szerb határra szállítanák őket, akkor Szerbia saját állampolgáraiként kezelné a koszovóiakat. Papp Károly elmondta, hogy a koszovói illegális migránsok 90 százaléka kér menedékjogot, de a legnagyobb hányaduk meg sem várja az eljárás végét, hanem távozik Németországba, a Benelux államokba vagy más európai országba. Ezért a magyar rendőrség szigorúan ellenőrzi az autópályákat, a vonatokat, autóbuszokat. Osztrák és német segítséggel teszik ezt.
MAGYARORSZÁG NEMZETI SZABÁLYOKAT KÉSZÍT
A becslések szerint a múlt héten Magyarországra naponta mintegy 1300 koszovói illegális bevándorló érkezett. Tuzson Bence, a Fidesz frakció szóvivője az MTVA-nak adott interjújában kifejtette, Magyarországnak sürgősen foglalkozni kell a kérdéssel, hiszen 2012-ben mintegy 2500, 2013-ban 19 ezer, tavaly pedig több mint 42 ezer menekült érkezett az országba; az idén egy hónap alatt már több mint 14 ezer. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a parlament külön ülésnapon foglalkozik e kérdéssel, mert az uniós szabályok újragondolása, a probléma kezelése nagyon időigényes, Magyarországnak ki kell dolgozni a nemzeti szabályokat. „Az uniós szabályozás »nem, vagy nem nagyon engedi meg« a menekültügyi őrizet alkalmazását, vagyis a bevándorlók belépnek Magyarország területére, menekültstátuszt kérnek, majd annak keretében »eltűnnek« az Európai Unión belül bárhol. Éppen ezért szükséges az őrizetrendszer felállítása egészen az eljárás lefolytatásának végéig, amelyet fel kell gyorsítani. Akik megélhetési bevándorlók, gazdasági okokból kívánnak az EU-ba jönni, azokat vissza kell fordítani a határon – jelentette ki. Kétféle országot kell ezért megkülönböztetni: a politikai alapon biztonságosnak és a nem biztonságosnak tekinthetőt.
A menekültekkel szembeni fellépésre többféle szabály létezik az Európai Unióban. Jelenleg annak a tagállamnak kell visszavinnie a származási országba a bevándorlót, amelynek területén belép az EU-ba. Meg kell vizsgálni, hogy helyes-e ez a gyakorlat” – mutatott rá a szóvivő.
Ausztria bejelentette, hogy nem kívánja befogadni a gazdasági bevándorlókat. Júniustól szigorítanak a befogadásukon, ezért várhatóan visszatoloncolják őket Magyarországra. Tuzson Bence szerint bizonyára sok vita lesz Brüsszellel ebben a kérdésben, de mivel a problémák sokkal gyorsabban sokasodnak, mint ahogy az uniós bürokrácia előremegy, ezért Magyarországnak meg kell alkotnia a saját szabályozását.
