A többi között a címben jegyzett gondolatot is megfogalmazta a szerbiai turizmus viszonylatában prof. dr. Győri Lukrécia, a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium államtitkára, amikor a minap a Belgrád megtartott 37. nemzetközi idegenforgalmi kiállítás zárása után, az idegenforgalomról szóló törvény módosítási tervezetéről szóló közvita befejező szakaszában Topolyára látogatott.
– Egészében véve, a 2013-as évhez viszonyítva az elmúlt évben a megnövekedett külföldi turistaforgalmunknak köszönhetően 11,6 százalékkal nőtt Szerbia idegenforgalma és a turizmusból származó bevétel is növekedett, mégpedig 1,1 milliárd dollárra. Ez elégedettséggel tölthet el bennünket, függetlenül attól, hogy a hazai turistaforgalom, a többi között a sorozatos természeti csapások miatt, a 2013-as évi szinten maradt. Fontosnak tartom idegenforgalmunk fejlesztése érdekében a turisztikai szervezeteink közötti horizontális és vertikális szinten megvalósuló, a jelenleginél még teljesebb együttműködést. Horizontális együttműködés alatt azt értem, hogy ahelyi turisztikai szervezetek ne konkurenciaként tekintsenek egymásra, hanem fogjanak össze, szervezetten látogassák egymás rendezvényeit, és közösenpályázzanak, hiszen a cél közös: elégedett turista, növekvő forgalom, munkahelyteremtés, gazdasági fellendülés. A vertikális együttműködés feltételezi a helyi, községi szintű idegenforgalmi szervezeteknek a vajdasági és a szerbiai turisztikai szervezettel, mint ernyőszervezettel való közös munkát. Ezen együttműködési formát, annak mértékét is fejleszteni szükséges. Léteznek persze pozitív példák is a vertikális együttműködésre: gyakorlat, hogy külföldi idegenforgalmi kiállításokon helyi turisztikai szervezetek a vajdasági turisztikai szervezet kiállítási felületén mutatják be kínálatukat. Sokkal több ehhez hasonló és más pozitív példára és mélyrehatóbb együttműködésre is szükség lenne e tekintetben – értékelte Győri Lukrécia államtitkár.
Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt évben a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium részéről?
– Tavaly a Skijalište Srbije közvállalatunk keretében fejlesztettük a Kopaonik, a Stara Planina és a Zlatibor síközpontokat: új sífelvonóval, illetve nyári tartalmakkal bővítettük. Az utóbbiak sorában síneken működő bobbal, adrenalinparkkal, kültéri gyermekjátszótéri lehetőségekkel. Ezekkel próbáljuk a téli turisztikai idényt kibővíteni nyárra is. A fő cél: ne csak idényjellegű legyen országunk turizmusa. Igyekszünk neves hegyvidéki síközpontjainkat felszerelni nyári tartalmakkal annak céljából, hogy oda nyáron is szívesen utazzanak a turisták. Az említettek mellett Szerbia számára fontos erőforrást jelentenek a római korra visszavezethető gyógyfürdők. Sajnos esetükben a magánosítási folyamat megállt a rendezetlenvagyonviszonyok miatt, de bízom abban, hogy a bizonytalanság megszűntével megkezdődhet a gyógyfürdők magánosítása, felújítása és modernizálása, valamint új tartalmakkal való feltöltése, melyek után lendületet vehet a fürdő- és gyógyturizmus is.
Minisztériumuk a gyógyfürdőturizmus fejlesztését Vajdaságra is kiterjesztené, ahol másik potenciálként a falusi turizmust határozták meg. Az utóbbi fejlesztése céljából a falusi turizmussal foglalkozókat a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium tudja-e támogatni, és ha igen, milyen módon?
– A falusi turizmus és vidékfejlesztés nagymértékben a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezen minisztérium nyújt lehetőséget esetükben vissza nem térítendő támogatások igénylésére és egyéb, a falusi turizmust és vidékfejlesztést célzó pályázatokon való részvételre. A mi minisztériumunknál a falusi turizmussal foglalkozó gazdák az önkormányzatokon keresztül, vagyis az önkormányzatok által alapított szervezeteken, intézményeken, pl. turisztikai szervezeteken vagy más közvállalatokon keresztül tudnak pályázni falusi idegenforgalmi szolgáltatásuk fejlesztésére, vagyis közvetve tudnak támogatásokhoz jutni. Viszont kedvező feltételű hitelt hamarosan módunkban áll majd felkínálni magánvállalkozóknak is.
Az idegenforgalomról szóló törvénymódosítás közvitája február 26-ával zárult. Hogyan értékeli a három hónapos folyamatot, melyek legfontosabb állomásai, hozadéka?
– Körülbelül három hónappal ezelőtt egy munkacsoportot alakítottunk abból a célból, hogy a gyakorlatból megtudjuk, melyek azok a problémák, amelyek orvosolhatóak a turisztikai törvénymódosítással. Sokszor olyan gondokkal szembesülünk, amelyek esetében úgy tűnik, megoldásuk teljes egészében az idegenforgalmi törvény hatáskörébe tartozik, viszont az idegenforgalmi törvénynek összhangban kell lennie a többi törvénnyel, pl. a szabálysértési, a fogyasztóvédelmi, a pénzügyi törvénnyel. Munkacsoportunkba, amelyet létrehoztunk, felkértük részvételre a turizmussal foglalkozó érdekképviseleteket: a YUTA képviselőit, amely a Szerbiában utazásszervezéssel foglalkozó ügynökségeket kapcsolja össze, a HORES csoportosulás tagjait, amely a hazai vendéglátóipari létesítmények üzemeltetőit fogja egybe, a Szerbiai és a Vajdasági Gazdasági Kamara, továbbá a szerbiai és a vajdasági turisztikai szervezetek képviselőit, valamint a turizmussal foglalkozó magánvállalkozók képviselőit is. A felsoroltakon kívül önkormányzatok illetékeseivel is folytattunk tárgyalásokat az elmúlt időszakban. Mindennek a célja az volt, hogy tudomást szerezzünk a valós problémákról és a módosítási javaslatokkal ezeket próbáljuk orvosolni. A közvita február 26-ával zárult, az idegenforgalmi törvénymódosítás érvénybe lépése tavaszra várható.
Milyen változások várhatók e tekintetben?
– Ami újdonság és a legnagyobb változás a törvényjavaslatban, az az, hogy megpróbálunk bizonyos hatásköröket köztársasági szintről helyi, önkormányzati szintre átruházni. Gondolok itt elsősorban a falusi turizmussal foglalkozó gazdaságokra és gazdasági létesítményekre, amely objektumokat és működésüket meglátásunk szerint sokkal könnyebb lokális kommunális, illetve idegenforgalmi felügyelőnek felügyelni, mint egy köztársasági illetékesnek. Más újdonságok is várhatók: a törvénytervezet korlátozza a szakszervezetek, a nyugdíjas-egyesületek, ifjúsági, egyetemista, felderítő- és hegymászószervezetek, valamint szociális és gyermekvédelmi intézmények, egyéb egyesületek és szervezetek jogát, hogy turisztikai utazást szervezzenek. Azt csupán saját tagjaik, illetve használóik számára tehetik az alapszabállyal összhangban, nyereségszerzés nélkül. A törvénytervezet szabályozza továbbá, hogy a megfizettetett tartózkodási illetékből származó eszközöket a turisztikai szervezetek a turizmus területén való hazai és külföldi projektumok kidolgozásával, a kidolgozásban való részvétellel és megvalósításukkal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására is fordíthatják. A szabálysértési törvény új rendelkezéseivel összhangban, a felügyelők egyik meghatalmazásaként, bevezetésre kerül a szabálysértési meghagyás kiadásának lehetősége. Ennek lényege abban rejlik, hogy ha bizonyos szabálysértésre a kirótt bírság egy összegben van előirányozva, továbbá, ha a fizetni köteles nyolc napon belül térít, akkor a bírság összegének csak a felét kell kifizetnie. Ettől a változástól hatékonyabb bírságmegfizettetést vár a minisztérium – fogalmazott a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium államtitkára.
