Jövő vasárnap, vagyis június 7-én, a 9.30-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében lesz Kúlán, az 1770-ben épült Szent György-plébániatemplomban az elsőáldozás felemelő eseménye. Ezúttal tizenhat gyermek újítja meg a keresztségi fogadalmat első áldozása alkalmával. Számuk csaknem azonos azoknak a gyermekeknek a számával, akiket az előrejelzések szerint, a 2015–2016-os tanévben a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola magyar tannyelvű osztályába íratnak szüleik. Várhatóan 14 gyermek kezd ősszel a kúlai község egyetlen olyan iskolájában magyarul, ahol még folyik anyanyelvünkön az oktatás. Köztük nemcsak Kúlán élő gyermekek lesznek, hanem verbászi, sziváci családok csemetéi is.
– Emlékezetem szerint 1965-ig Kúlán a születések és az elhalálozások száma egyenlő volt. Azt követően egyre több és több halálozás jutott egy-egy születésre. Az elmúlt évben templomunkban 6 pár kötött házasságot, és háromszor több temetésünk volt, mint keresztelő. Húsz keresztelés és hatvan temetés. Sajnos a megkeresztelt gyermekek közül is sokan nem részesülnek vallásos nevelésben, kevesen lesznek gyakorló katolikus hívők. A vasárnapi szentmiséken körülbelül 150 hívő vesz részt. Mindennap van mise a templomunkban, de igen gyér a látogatottsága. Ha nem alkalmi jellegű, tíz fő. Jó látni, amikor a minden hónap utolsó vasárnapján szervezendő diákmisén negyven gyermek is jelen van. A Petőfi-iskolában, ahol az elmúlt két-három tanévben Hegedűs Gabriella oktatja a hittant, körülbelül 80 gyermek vesz rész a hittanórákon. Köztük persze olyanok is vannak, akik szerb tannyelvű iskolai oktatásban részesülnek – foglalta össze a csantavéri születésű Juhász György esperesplébános, aki 29 éve tölt be a plébánosi tisztséget Kúlán, vagyis azon túlmenően az ún. kúlai esperesterületen is nemes tisztséget vállalt, ahová Szenttamás, Verbász, Kucora, Cservenka, Veprőd és Szivác is tartozik. Vele való találkozásom helyszínéül a kúlai plébániahivatalt jelöltük meg. Példás rend fogadott. Beléptemkor az orrom friss festékszag csapta meg. Épületfelújítás van folyamatban.
– 2005-ben kezdték renoválni templomunkat, szigetelték, felújították kívülről, belülről. Következik a plébániahivatalunk több mint száz éves épületének rendbetétele. Benyújtottuk vagyon-visszaszármaztatási igényünket, és az egyházi, 150 hold termőföldre vonatkozóan 2011-ben jóvá is hagyták. A visszaszármaztatott föld bérleti díjából most a plébániahivatal tatarozási munkálataira is futja – fogalmazott az atya.
A kúlai plébániahivatalba is elkísért Valka Károly agrármérnök, a VMSZ körzeti szervezetének elnöke, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ alelnöke, aki vállalta, kalauzol a kúlai magyarság körében tett látogatásom során. Közös sétánk a templomból, a plébániáról a 18. század végén készült, a környék mocsarait lecsapoló, vizüket a Tiszába vezető, Kúla fejlődésére nagy hatással bíró Ferenc-csatorna lábánál levő Lukács fagylaltozóba vezetett, Valka Károly kedvenc helyére. Ott ifj. Lukács Ferenc fogadott minket. Egykoron, gyermekként, amikor Valka Károly útja a vasárnapi szentmisét után ide vezetett, még lehetett magyar szót hallani Kúla utcáin. Ma már egyre kevesebbet. A kúlai Komuna rádióállomás jóvoltából a 44 000-es lélekszámú kúlai község jelenleg immár alig több mint 3000 magyar ajkú főt számláló közössége napi szinten másfél órás magyar nyelvű adást kísérhet figyelemmel: 6.30-kor fél órában, továbbá 17-től 18 óráig. A Komuna kiadásában havonta kétszer megjelenő helyi lap pedig egy-egy oldal terjedelemben szól magyar nyelven is a nyilvánossághoz.
A török hódoltság alatt már létezett település neve a török kula várat, bástyát jelentő főnévből származik. A 16. század elején a törökök palánkvárat építettek oda, az akörül kialakult településre pedig szerbek és bunyevácok költöztek. 1652-ben Wesselényi Ferenc birtokjegyzékében már megtalálható volt az Alsó-Kula elnevezés, ugyanott tettek említést a Felső-Kula helymegjelölésről is. A mai kúlaiak körében is használatosak még a fentiekhez hasonló helymegnevezések, Alsó- és Felsővárosként. A magyar ajkú lakosság zöme az Alsóvárosban él, ott helyezkedik el például a Népkör MMK épülete és a Petőfi Brigád Általános Iskoláé is. Kúlát 1813-ban emelték mezővárosi ragra, ipara akkor nagyon fejlett volt. Ma ez a jellemző már nem érvényes a városra. A Ferenc-csatorna partján található fagyizó asztalánál ülve az Alsóvárosban található, csaknem húsz éve nem működő Sloboda szövetgyár szomorú képe rajzolódik ki. Azzal szemben az MK Group birtokában lévő, még működő malom áll. A cég tulajdonában levő mezőgazdasági birtok is még üzemel. A kúlaiak számára már csak emlék, hogy egykor sokaknak megélhetést biztosított az Istra csapgyár vagy például az Eterna bőrgyár. A kúlaiak többsége a mezőgazdaságból él, és kisebb vállalkozásokban dolgozva próbál megélhetést találni.
– A magyar ajkú lakosság száma Kúlán az utóbbi 14 év alatt kb. tizenöt százalékkal csökkent. 2011-ben 2700-as fő élt itt, jelenleg a magyarok száma kb. 2200. Tizennégy évvel ezelőtt a kúlai községben 3900-an vallották magukat magyarnak, jelenleg már csak 3100 körüli a számuk. A cservenkai ötszázas, a sziváci négyszázas és a veprődi csaknem háromszáz fős magyar közösség lélekszáma is azóta legalább száz-száz fővel esett. A kúlai községben egyébként a szerb mellett a magyar és a ruszin is hivatalos nyelvnek számít, sőt községünkben vannak jelen Szerbiában legnagyobb számban az ukránok is. Kúlán van az ukrán nemzeti tanács székhelye, Bácskeresztúron pedig a ruszin nemzeti tanácsé – nyilatkozta Valka Károly, aki a VMSZ színeiben egy párttársával, a Népkört ötödik éve elnökként irányító Goga Zsolttal tagja a kúlai községi képviselő-testületnek.
Pártjuk a hatalmi koalíció része. Valka a kúlai önkormányzatban a határon túli kapcsolatokért felelős bizottságnak is elnöke.
– Politikai befolyásunkat is a magyarok érdekeinek érvényesítése céljából fejtjük ki. Bízom benne: a vajdasági és a még megmaradt kúlai magyarság is belátja, hogy a magyar érdekeket csak magyar ember tudja képviselni, érvényre juttatni. Az itt élő magyaroknál példaértékű, hogy összetartóak. Kiváló a kapcsolat a katolikus egyház, a Népkör, a Petőfi-iskola között. Az elmúlt időszakban pl. templomunk renoválásának ügyéért szálltunk síkra együttes erővel, közeljövőbeli céljaink között szerepel a Népkör MMK épületegyüttesének további bővítése, tetőterének teljes felújítása, lakhatóvá tétele. Most van folyamatban a civil szervezetként működtetett művelődési központ tőszomszédságában lévő, hetven négyzetméteres ingatlan megvásárlása, miután konyhai részlegünket is felújíthatjuk. Négy-öt millió dináros beruházást jelentene az elavult tetőszerkezet renoválása. A tetőteret is szeretnénk lakhatóvá tenni, két helyiséget berendezni vendégfogadásra, elszállásolásra, továbbá ott alakítanánk ki egy irodahelyiséget is. A VMSZ-iroda is ebben az épületben kapna helyet. Az igazság az, hogy a magyar összefogást itt Kúlán a VMSZ összetartó ereje szavatolja – vallotta Valka Károly.
A jelenleg körülbelül 570 tagot számláló kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Vajdaság kulturális egyesületei között a legrégebben alakult, 147 éves. 1868-ban alapították Szakácsy Sándor plébános irányításával. Jelenleg 13 szakcsoportot működtet. 170–200 magyar ajkú kúlai napi vagy heti szinten betér a központ valamely foglalkozására, vagy akár a szerdánként hivatalosan is nyitva lévő könyvtárba, amely hatezres könyvállományt tart fenn, mondta lapunknak Goga Zsolt, a központ elnöke, és még hozzáfűzte, hogy szeptember 5-én 8. alkalommal lesznek a Hagyományőrző Népköri Napok, arra készülnek. Az idei tanévben a tagok közül 77-en óvodások, úgyhogy megvan az utánpótlás is.
Kúlai sétánk az Alsóvárosba, a Petőfi Brigád Általános Iskolába vezetett. A magyar diákok közül sokan vesznek részt a Népkör munkájában. Jelenleg 88 magyar nyelven tanuló diák jár, közülük 17 az utazó, tudtuk meg a 33 év pedagógusi, abból 11 év iskolaigazgatói tapasztalatot szerzett Blaskó Erzsébettől. Az iskola az MNT kiemelt jelentőségű tanintézményei közé tartozik. Valka Károly és Blaskó Erzsébet lapunknak nyilatkozva megemlékezett arról a sikeres akciójukról is, amelynek jóvoltából három évvel ezelőtt újjászerveződött a magyar tannyelvű óvodai oktatás Verbászon. Sajnos csak egy évet élt a kezdeményezés, melynek jóvoltából négy verbászi lakóhelyű magyarul tanuló tanítványa van a Petőfinek, de bíznak abban: a 2015–2016-os tanévben újra indul ott magyar nyelvű óvodai képzés. Mintegy tíz óvodás esetében lenne rá igén. A következő tanévben a kúlai petőfisek között várhatóan ismét lesz egy verbászi gyermek.
– Egyebek mellett az MNT iskolabuszprogramjának köszönhetően immár három éve Nagy Melinda utaztatási koordinátorként közreműködik a Kúla és Lipár közötti tanyavilágban élő, továbbá a Veprődről, Szivácról és Verbászról utazó, magyarul tanuló diákjaink utaztatásában. Mellesleg a kúlai községhez tartozó települések között Veprődőn működött legtovább magyar tannyelvű iskolai tagozat. 2010-ben még volt egy osztály két diákkal. Miután megszűnt, az ottani tanítónő a Petőfibe került, jelenleg napközis oktatóként dolgozik. Reményeink szerint 14-es létszámú magyar tannyelvű elsős tagozattal indíthatjuk a következő tanévet. Ilyen nagyszámú magyar tagozat nyitására hosszabb ideje nem volt példa. Amikor nemrégiben Kúlára látogattak a Rákóczi Szövetség képviselői, és támogatásban részesítették a magyarul tanulni kívánó leendő elsősöket, 14 gyermek családja nyilatkozott ebbéli szándékáról. A jelenlegi ötödikeseink tanulnak a legnagyobb számú osztályban, tizenheten, de negyedikeseink például csak 6-an vannak. Az 1990-es évek végéig akár a 150-et is elérte a magyarul tanuló diákjaink száma, aztán számuk hosszabb ideig száz körül mozgott, mígnem az utóbbi két évben 80 körülire csökkent. Ennek az is az oka, hogy évente 5-6 család külföldre költözik. Környezetnyelv-oktatás, anyagi lehetőségek hiányában ugyan nem, de anyanyelvápolás, mióta rálátásom van általános iskolánk működésére, folyamatos a Petőfiben. Igény is van rá. Jelenleg hat csoportban, egy osztálytanító és egy magyar nyelv és irodalom szakos tanár vezetésével zajlik ennek a választott tárgynak az oktatása iskolánkban – fejtette ki Blaskó Erzsébet.
