A Járás szélén, ezüstfás terepen állították fel a fotós magaslest
A svéd Nemzetközi és Fejlesztési Ügynökség (SIDA) anyagi támogatásával és a belgrádi Regionális Ökológia Központ (REC) közreműködésével a közelmúltban zárult immár a második Madarak hangja (zvukptica.rs) elnevezésű nagyszabású projektum, amelynek keretében három szabadkai, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet (Artrust, AŠC, Riparia) fogott össze a természet és madárvédelem multimediális népszerűsítése és veszélybe került vándormadaraink, a fürj és a vadgerle vadászatának a tartós betiltása érdekében.
MADARAT HANGJÁRÓL…
A Riparia Természetbarátok Egyesületének részéről Grabovac Dávid volt a projektum koordinátora, őt faggattuk, milyen célból társultak a természetvédő civil szervezetek?
– A Madarak hangja projektum elsődleges célja volt a természetvédelmi szabályozás, a természetvédelmi előírások módosításának a kiharcolása a törvényhozó szerveknél. Javasoltuk például, hogy Szerbiában tartósan tiltsák be a vészesen fogyatkozó fürj és a vadgerle vadászatát. A közvéleményben a hírközlő szervek révén széles körű és nagy visszhangot kiváltó kampány indult, ötven szerbiai civil szervezet vállalta fel és állt ki a kezdeményezés mellett. Az érdekelt vagy érintett felekkel többször tárgyalóasztalhoz ültünk az illetékes minisztériumban. A vadász lobbi nagyon erős, minden igyekezetükkel gátolják egy olyan törvénymódosítási javaslat parlament elé terjesztését, amellyel végre kimondanák Szerbiában is, hogy igenis két veszélyeztetett vándormadárfajról van szó, amelyek vadászatának betiltása nem tűr halogatást. Ebben a kampányban több állami intézmény, többek között a Köztársasági és a Tartományi Környezetvédelmi Intézet is a támogató partnereink közé tartozik.
A szajkó vagy mátyásmadár előszeretettel hűsöl az itatóban, miközben alig néhány méterre az üveg mögött lapító fotósok gépei sorozatban kattognak
Szerbia EU-s integrációjának előfeltétele a nemzetközi természetvédelmi normák honi alkalmazása, ami annál sürgetőbb szükséglet, mivel a csalatkozási tárgyalások keretében az elsők között nyitják meg és kezdik el tárgyalni a 27. fejezetet, ami nem más mint a természetvédelmi jogszabályoknak az EU-s normákhoz való igazítása és a törvényes rendelkezések gyakorlatba való átültetése. Bízunk benne, hogy a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel folytatott négy tárgyalás után kedvező döntést születik a részükről, és végre betiltják Szerbiában is a fürj és a gerle vadászatát.
Kampányoltunk és kampányolunk továbbra is a Palicsi-tó és a Ludasi-tó tartós védelmében. A projektum egy izgalmas modern művészeti megnyilatkozás is a madarak védelmében, a madárhangokon és a zenén keresztül a gyerekek bevonásával. A projektum multimediális jellegét növeli, hogy az Artrust egyesület eredeti zenei albumot adott ki, melynek a megkomponálását az énekesmadarak hangja, éneke inspirálta. A zenészek és madarászok, a művészet és a tudomány együttműködésének szép példája a Madarak hangja projekt, amelynek egyik célja az első szerb online madárhang adatbázis létrehozása és gyarapítása, eredeti madárhangok gyűjtésével és feldolgozásával. Az érdeklődők a zvukptica.rs honlapon meghallgathatják az énekesmadarak hangját, miközben látják a madár fotóját. Mindezek mellett még rövid természetfilmek forgatása is szerepelt a programban – mondta többek között a projektumról Grabovac Dávid.
MADARAK AZ ITATÓN
Szekeres Ottó ornitológust, a Riparia egyesület egyik alapítóját és vezetőjét a Madarak hangja projektummal kapcsolatban a madárlesek építéséről kérdeztük.
– Egyesületünk, a Riparia elsősorban a madárvédelem, a Nyugaton közkedvelt birdwatching és a természetfotózás népszerűsítése terén vállalt aktív szerepet a projektumban. A projektum eszközeiből egy üveges magaslest, két madáritató lest és egy mobil madárfotós lest építettünk a Palics–Ludas Közvállalat által kezelt védett területeken, a Szabadkai- homokpuszta Különleges Értékű Táj és a Szelevényi-puszta Speciális Természeti Rezervátum védelem alatt álló területein, valamint a magyarkanizsai Járás peremén, Kishomok és Kispiac között, a kettős halomnál.
Ezeknek az objektumoknak köszönhetően megteremtődtek a feltételei az oktatói-nevelői jellegű természetjáró túrák, fotószafarik szervezésének. Egyesületünk biztosítani tudja a megfelelő szakvezetést az érdeklődők számára, hiszen a védett területek egyébként sem látogathatók a terület kezelőjének tudta és belegyezése és természetvédelmi őrök vagy más szakember vezetése és irányítása nélkül. A projektumnak köszönhetően a természet- és a madárvédelem ügyét sikerült a széles nyilvánosság elé tárni, sajtó- és internetes médiakampány, valamint az oktatási intézmények bevonásával.
A hím vörös vércse (jobbról) gyíkot hozott a párjának
A küszöbön álló környezetvédelmi világnap alkalmából június elején Hajdújáráson, a Ludasi-tó partján létesült látogatóközpontban természet- és madárfotó-kiállítás nyílik azokból a fotókból, amelyeket a madárleseket felkereső természetfotósok készítettek a tavasz folyamán. A leshelyek beüzemelése, az itatókra és a fészekodúkra járó madarak megörökítése mellett új, értékes madártani információkkal, adatokkal szolgáltak. A Szabadkai-erdőben például korábban a homokvidéken költési időben alig vagy egyáltalán nem észlelt örvös légykapót és csízpárt sikerült megfigyelni és lefotózni, ami arra enged következtetni, hogy ezek a fajok is a homoki erdős-bokros területeink fészkelő madarai közé tartoznak.
Az üveges, egy irányban átlátszó üvegablakokkal ellátott lesekből közvetlen közelről tanulmányozhatók a madarak, viselkedésük, szokásaik, násztevékenységük, táplálkozásuk, és közben mindez megörökíthető álló- és mozgóképeken – számolt be Szekeres Ottó a nem mindennapi madárvédelmi projektum részleteiről.
