Az elmúlt évtizedben, amikor megvetették lábukat, és gombamód szaporodtak mifelénk is a külföldi érdekeltségű bankok, sokan csodájukra jártak. Végre könnyebb feltételek mellett, szinte jövet-menet kérelmezhetővé és azonnal elnyerhetővé vált a banki hitel. A kecsegtető feltételeknek nehéz volt ellenállni és nem csupán kényszerből, hanem éppen a fényesebb jövőbe vetett hit reményében a lakosság a kelleténél bátrabban nyúlt a hitelekhez. A banki alkalmazottak sem ültek tétlenül, szinte ránk tukmálták a kölcsönöket, és munkájuknak hátszelet adott az a megváltozott szemlélet, mely szerint a nyugati világ példájára részletlefizetésre volt módi még a csirkecombokat is vásárolni. A társadalom pedig a vállalakozói kedv hiányával, kishitűséggel bélyegezett meg mindenkit, aki nem nyúlt hitelhez és készpénzben fizetett.
Fotó: Ótos András
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a hitel, a hitelképesség pozitív fogalom, dicsekvésre adhat okot, az adósság vállalása pedig számos esetben a megújulást, a fejlődést, a gazdagodást jelentheti. Azt viszont már sokan nem gondolták végig, hogy a kölcsön és a kamat a pénzzel együtt született, és ennek ára van. Sokszor azonban nem is az ár volt a legfontosabb meghatározó tényező, mert például az apróbb-cseprőbb hiteleknél általában a szegénység volt a kényszerítő erő, de tegyük hozzá: a szegény ember kezében a (kevéske) pénz nem pénzt fial, hanem elfogy.
Mára beigazolódott, amire annyian figyelmeztettek, hogy a pénzintézetek részéről korántsem jóindulatról volt szó a kölcsönök odaítélésekor. Őket kizárólag az általuk növelni kívánt haszon vezérelte.
A számos hitelkonstrukció közül napjainkra a legnagyobb kihívás elé a svájci frankban eladósodott polgárok kerültek, akik egy kicsit nagyobb hiszemmel voltak a pénzintézetek iránt, és az euróhiteleknél kisebb kamatlábat ígérő ajánlatokra hagyták magukat rábeszélni. A bankokban 2006 táján a svájci frank alapú hitelt ajánlották a legmegbízhatóbb és legegyszerűbb kölcsönként. Azt ígérték, 4 százalék alatti kamat mellett hagyják jóvá a hitelt, de már a szerződések megkötése után az ügyfelek azt tapasztalták, hogy az meghaladta a 6 százalékot. A kamat időközben csak nőtt, 2008-ban 7, 2009-ben pedig 9 százalékra gyarapodott. A svájci frank nem régi, euróhoz viszonyított robbanásszerű árfolyam-módosítása pedig már végleg ellehetetlenítette a részletek törlesztését. Azóta sincs, aki érdemben segítene a szerbiai hiteleseken.
Két hét múlva, vagyis július elején telik le a határidő, amelyet a Szerbiai Nemzeti Bank tűzött ki a korábban svájci frankban eladósodott polgárok hiteltörlesztési gondjainak rendezésére. Mint köztudomású, még február 24-én született meg a határozat, amelynek értelmében a felajánlott négy modell közül választhattak az ügyfelek az adósságok átütemezésével kapcsolatban. Aki nem kereste fel pénzintézetét, az a korábbi szerződésekben megfogalmazott feltételek szerint fizeti vissza adósságát.
A Nemzeti Lakáshitel-biztosító Társaság adatai szerint jelenleg mintegy 18 600 svájci frankhoz kötött lakáshitel törlesztése történik az országban, de a hitelek átütemezésére eddig mindössze 580 kérelem futott be. Az első és második modell, mely a svájci frankalapú hitelek törlesztőrészleteinek euróalapú hitelekké való átütemezését jeleni, 155 kérelem érkezett, a harmadik és negyedik modellre – amely szerint maradna a svájci frank, és csupán a kamatokat faragnák le és hosszabbítanák a törlesztési időt – 425 ügyfél nyújtotta be kérelmét.
A svájci frank alapú hiteltörlesztőket tömörítő belgrádi Effektíva szervezet tagsága nem nyugszik, képtelen beletörődni abba, hogy egyedül Szerbiában nem állt ki senki sem a svájci frank alapú hiteltörlesztők mellett. Nem ez a példa a szomszédos országokban. Mint ismeretes, Magyarország az utolsó pillanatban, vagyis a svájci frank euróhoz viszonyított árfolyamának elszabadítását követő napokban forintosította a szóban forgó hiteleket, és az eladósodott lakosság jó részét mentette meg a további terhektől. Horvátországban nap mint nap bírósági döntések születnek, melyekben az ítélet az ügyfél javára dől el a hitelező bankkal szemben. Bosznia-Hercegovinában is egységes front alakult, és közösen küzdenek a hiteltörlesztők érdekeiért. Úgy tűnik, egyedül Szerbiában megosztott a társadalom. Még az azonos bajban küszködő hiteltörlesztő polgárok sem tudnak egyezségre jutni, és persze az állam sem áll ki mellettük. Ezt támasztja alá a múlt szombati, Újvidékre összehívott svájci frankban eladósodott banki ügyfelek tüntetése is, amelyen az érintettek sátrakat szerettek volna felverni a város főterén, ezzel is szimbolizálva, hogy ha nem részesülnek állami segítségben, elveszítik lakásukat, hontalanok lesznek, köthetik az útilaput talpukra és sátrakban folytathatják életüket. A városvezetés a performansz szerű sátorverést megtiltotta, az érintettek csak a szónoklatokban oszthatták meg panaszaikat. Azok pedig visszhangként verődtek vissza: adós, fizess!
