Harley kutya hihetetlenül parányi állat. Hiányzik az egyik szeme, deformáltak a lábai, a nyelve pedig kilóg a szájából, mert szinte minden foga hiányzik. Harley egy igazi túlélő, valóságos hős.
Fotó: Ótos András
Az apróka csivavát múlt vasárnap hatalmas üdvrivalgás fogadta egy Beverly Hills-i gálán, ahol ő nyerte el az Amerika Hős Kutyája címet. Élete első tíz évét egy kutyatenyészet ócska, csöppnyi ketrecében töltötte, amíg önkéntesek ki nem szabadították onnan. Az állatorvosok szerint szemét azután vesztette el, hogy ketrecét erős vízsugárral úgy mosták ki, hogy ő is benne volt. Harley ezenfelül számos más betegségben is szenvedett, többek között eltört a farka, rosszak voltak a fogai és a szíve is rendetlenkedett. Amikor a Taylor házaspár hazavitte, mindenki azt hitte, Harleynak legfeljebb 2-3 hónapja maradt hátra. Azóta négy év telt el. Gazdasszonya szerint a tíz éven át sínylődő Harley a remény megtestesítője, ezért is válhatott kabalájává annak a mentőprogramnak, amellyel több mint 500 hasonló sorsú kutyát sikerült kimenteni ilyen rémes tenyészetekből.
Október 4-én van az állatok világnapja, egyben Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének az emléknapja is, aki ezen a napon halt meg.A legenda szerint Szent Ferenc nemcsak értette az állatok nyelvét és beszélgetett is velük, de már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Az 1931-ben született kezdeményezés eredeti célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt, de ma máraz állatvédők minden állat – vadon élő állatok, haszonállatok, kedvencként tartott állatok – védelmére és szeretetére hívják fel a figyelmet. A világ minden táján számos templomban a dátumhoz legközelebb eső vasárnapon meg is áldják őket.
Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a humánusnak tartott mai társadalom minden tagja felelősségteljesen és jogszerűen viszonyuljon az állatokhoz. Vannak országok, ahol az állatjogokat – az emberi jogokhoz hasonlóan – alkotmányos elvek szintjére emelték, míg másutt az állatokat továbbra is „mozgó tárgyakként” kezelik. Szerbiában 2006. január elsején lett az állatok kínzása és megölése a büntetőtörvénykönyv része, 2009-ben az ezért járó büntetésen is szigorítottak, és ekkor fogadták el az állatok jólétéről szóló törvényt is. A törvények elfogadása és a nemzetközi egyezmények aláírása sem szavatolja azonban azt, hogy az állatoknak jobb sorsuk lesz, dr. Ana Batrićević kutató szerint ehhez nagyobb hatékonysággal kellene végigvinni az ilyen jellegű eljárásokat, és az igazságszolgáltatásnak jó együttműködést kellene kialakítania az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel is. Az is gond, hogy kevés önkormányzat hangolta össze tevékenységét a törvényi előírásokkal, Óbecsén például még mindig nincs községi határozat a háziállatok tartásáról.
Az állatokkal szembeni megengedhetetlen és az ezzel kapcsolatos elnéző magatartás komoly következményekkel járhat, a szakemberek szerint lehet összefüggés az állatkínzás és a családon belüli vagy kortárs erőszak között. Az állatokkal szembeni viselkedés nem csak jogi és etikai kérdés, de a társadalom erkölcsi fejlettségét is jól tükrözi. A legfontosabb itt is a megelőzés és a felvilágosítás lenne. Ezen a napon azért is szerveznek sok óvodában, iskolában állatokkal kapcsolatos programokat, hogy a gyerekek jobban megismerjék és megszeressék ezeket a rendkívüli, olykor furcsa képességekkel rendelkező lényeket.
Tudják-e Önök például azt, hogy a kolibriknek annyira gyors az anyagcseréjük, hogy a nap minden percében szó szerint csupán órák választják el őket az éhhaláltól? Amikor alszanak, akkor szinte hibernált állapotba kerülnek – csak így tudják átvészelni az evés nélküli időszakot. Hallott-e arról, hogy a struccok szeme nagyobb, mint az agyuk és hogy a koalák ujjlenyomata ugyanolyan, mint az embereké? A császárhalak és a xifók rendelkeznek nemváltás képességével, a medvék többsége a közhiedelemmel ellentétben nem alszik igazi téli álmot, a jegesmedvék pedig hőszigetelő bundájuk miatt nem észlelhetők infravörös kamerával. A hangyák szabályos csatákat vívnak, sőt még rabszolgákat is ejtenek, a garnélarák a szívét a fejében hordja, és anatómiailag lehetetlen, hogy egy disznó felnézzen az égre. Becslések szerint több millió fát a világon mókusok ültettek, akik elásták a magokat, majd megfeledkeztek róla.
A természet fantasztikus ajándéka ez a csodálatos faunapaletta, óvjuk és szeressük minden színét, egyedét! Ne tartsunk kutyát ketrecben vagy láncon, és ne vegyük, hanem fogadjuk örökbe! Neveljük a gyerekeket helyes állattartásra! Kertünkben helyezzünk ki madáretetőt és -itatót, és ültessünk méhecskecsalogató virágokat. „Hidd meg, barátom, / nekik is vannak titkaik, / s csak annál nehezebb talán / számukra ez a sok talány, / mert nincsenek rá szavaik.”**
* Rónay György versének címe
**Részlet Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? című verséből
