2024. november 22., péntek

Tartósítószerek nélkül

Látogatóban Sárkány Jenő kispiaci sajtkészítőnél

Évek óta nagy előszeretettel vásárolok Sárkány-sajtot a zentai boltokban. Egyedi íze tetszik, meg az, hogy szinte mindenre fel lehet használni, így aztán azt is nagy örömmel fogadtam, amikor megjelent a lyukacsos füstölt változat, s nem kellett immár gyanús eredetű külföldi sajtokat venni, hanem itteni, megfizethető termék került a terítékre.

A családi vállalkozók: Magdolna, Jenő és Réka (Fotó: Laták István)

A családi vállalkozók: Magdolna, Jenő és Réka (Fotó: Laták István)

Aztán nyáron „baleset” történt velem, mert a leszeleteltetett füstöl sajt megromlott a hűtőben, s az eladók cinizmusa miatt ezt meg is írtam az újságban. A cikkecskének aztán elég nagy visszhangja lett, s felhívott maga a termelő, Sárkány Jenő is, akivel abban maradtunk, hogy egy kis üzemlátogató mellett elmagyaráz nekem néhány dolgot. A héten aztán összejött a találka:

– A Sárkány-sajtokkal kapcsolatosan az az elsődleges, hogy termékeinkben semmilyen tartósítószer nem található, s ez a csomagoláson elég nagy betűkkel fel is van tüntetve. Ez azt jelenti, hogy a vákuumozott terméket felbontása után belátható időn belül el kell fogyasztani, mert nem áll, nem állhat el az idők végezetéig. A sajtokon az is fel van tüntetve, hogy a hűtésére az ideális hőmérséklet a 0-4 fok, s a legtöbb családban ennél magasabbra van állítva a hűtő. Számos tényező közrejátszhatott tehát abban, hogy az ön által vásárolt sajt megromlott, de még egyszer hangsúlyozom: a Sárkány-sajtban nincs tartósítószer, így négy-öt napon belül ajánlott elfogyasztani – magyarázta a tulajdonos.

A kispiaci család termékei nem újszerűek. Jenő a fotókat mutogatja a falon, amelyek arról tanúskodnak, hogy a családja már mintegy 70 éve foglalkozik tehéntartással, s a tapasztalt szabadkai vásárlók biztosan emlékeznek még az édesanyjára, Ibolyára, aki több mint 40 évig árult a Tejpiacon. Ezt próbálta továbbfejleszteni Sárkány Jenő:

– Először a sajtkészítés technológiáját próbáltam elsajátítani, ami úgy nézett ki, hogy a pincében kísérleteztem a sajtokkal. Egy különleges ízt akartam elérni, s nem kis időbe tellett, amíg ez sikerült is, míg végül Sárkány-sajt lett belőle. A mi alaptermékünk hasonló, mint a trappista és az edámi, de mégsem az. Különleges eljárással készül, s mintegy 2 évet vett igénybe a kikísérletezése. Ezután piackutatást kellett végezni, majd minden segítség, kölcsön nélkül, szinte nulla dinárból elkezdtük építeni a kisüzemet, amely 1995-től üzemel intenzívebben, s a mai formában 2002-ben készült el – meséli a vállalkozó, közben leül mellé számlázni Réka lánya, felesége, Magdolna pedig csak annyi időre ugrott ki az üzemből, hogy egy kis kóstolót hozzon a termékekből.

Vákuumozzák a sajtokat (Fotó: Laták István)

Vákuumozzák a sajtokat (Fotó: Laták István)

– Vállalkozásunk teljes egészében családi vállalkozásként működik, rajtunk kívül pedig öt munkást foglalkoztatunk. Az első időszakban csak Szabadkát és környékét láttuk el, a pizzériákat és az éttermeket, de fokozatosan bővülhettünk például Zentán és a környékén, mára pedig szinte az egész Bácskába szállítunk, de Bánátban, Csókán is meg lehet venni a termékeinket. A sajtokon kívül tejszínt és tejfölt is gyártunk, s a nagy, 4 kg-os kiszerelésűt főleg a cukrászok és a pékek, meg az említett pizzériák használják.

Természetesen arra is rákérdezek, vajon honnan jön a tej:

– Helyi, kispiaci és kishomoki termelők szállítják a tejet, amely minden előírásnak megfelel. Arra külön büszke vagyok, hogy nálam három napnál tovább nem kell várni a kifizetésre, tehát a tejtermelők szinte rögtön megkapják a pénzüket. A hazai sajtkészítőkkel mi úgy vesszük fel a versenyt, hogy jobb minőséget biztosítunk, s a termelőinket is kifizetjük. Könnyű úgy olcsó sajtot csinálni, hogy a gyárak nem fizetik ki a parasztokat – mondja Sárkány úr, aki azért mégis bevallja, hogy az olcsó magyar, német… sajt gondot jelent: – Nehéz az államilag támogatott német és magyar termékkel versenyezni árban.

Lehet vinni a portékát (Fotó: Laták István)

Lehet vinni a portékát (Fotó: Laták István)

Egy kiló sajt előállításához úgy 11 liter tejre van szükség, s ha tudjuk, hogy jelenleg egy liter tej 39 dinár, akkor könnyen kiszámítható, hogy nekünk csak a tej kerül annyiba, amennyiért Magyarországon a legolcsóbb sajtokat árulják. Sajnos, a szegénység nagy úr, így az emberek nagy része meg sem nézi, mi van azokban a sajtokban – magyarázza vendéglátónk, aki egyébként 2010-től gyártja a füstölt sajtot, aminek az egyik legfontosabb részét, a szintén természetes „folyós” füstöt az Egyesült Államokból szerzi be. Ehhez párosul legújabb terméke, az ömlesztett sajt (fantasztikusan finom, feltétlenül próbálják ki!), amihez még egy kis fejlesztés kell, hogy a boltok polcaira kerüljön.

– Családon belül persze, hogy tervezzük a bővítést, persze, hogy fejleszteni szeretnénk. Szeretnénk, hogy a termékeink még finomabbak, még jobbak legyenek, de nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő – fejezte be Sárkány Jenő, akivel nekiültünk a finomabbnál finomabb sajtokat próbálgatni. Ezeknek a sajtoknak a minőségével semmi baj sincs, hiszen arra külön kényesek, hogy az üzembe senki illetlen be ne menjen, termékeik pedig szigorúan csak természetes anyagból, magyarán tejből készülnek. Aki tehát Sárkány-sajtot vesz a boltban, biztos lehet a minőségben, de ne feledje: 4-5 napon belül el kell fogyasztani!

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás