Korszerű, európai hulladékgazdálkodási rendszert ígért a magyarkanizsai önkormányzat és az általa megbízott osztrák Brantner cég 2009 közepén, majd szeptemberben a városháza dísztermében alá is írták a szerződést, amellyel húsz évre kívánták megoldani a magyarkanizsai község hulladékkezelési gondjait. Az év októberében, novemberében már lázongott a község lakossága. Főként a vállalkozók, kisiparosok számára volt hatalmas teher, hogy négyzetméter után számolták el a szolgáltatási díjat. A mennyiség utáni megfizettetést hiába szorgalmazták az emberek, és az úgynevezett ipari hulladék elszállítását se vállalta fel a szolgáltató.
Forrongó lakossági fórumokon polgári engedetlenség is szóba került, miközben mindenféle játék folyt számokkal, idegekkel. Előbb azt mondták, a gyerekek után nem kell fizetni, azután mégis kellett. Decemberben életbe lépett az új cég új árjegyzéke.
2010 elején már gyűrűzött a túlzott követelések miatti botrány, és a vállalkozók egyesülete mellett még egy érdekvédelmi szervezet alakult, többek között ezeknek a problémáknak az elhárítására is: az UKROK, a főként vállalkozókat tömörítő Minőségi Fejlesztésért Magyarkanizsa Község Területén Egyesület.
Ördögi kört járt/jár be, tárgyalt, követelt, egyezkedni próbált az önkormányzattal, a szolgáltatóval, minden lehetséges fórumon igyekezett elérni, hogy ne váljanak a szemét-ügy áldozataivá a kisvállalkozók.
Legutóbb a héten hívott össze egy gyűlést, amelyen Francsik József, az egyesület elnöke, egyben községi képviselő és képviselőtársai, Slađana Ilić és Tandari László vázolták, milyen Canossa-járást végeznek, milyen szélmalomharcot folytatnak. Nem sikerült elérniük azt sem, hogy a képviselő-testület ne szavazza meg a szemétdíj növelését.
Játék az idővel, idegekkel
Itt kerül a képbe az idővel, időpontokkal való furcsa játék.
Amikor 2012-ben csúcsosodott a folyószámla-zárolások és elkezdődött vagyontárgy-lefoglalások miatti elégedetlenség, meg elterjed a hír, hogy mindezek dacára díjnövelés várható, októberben határozott cáfolat érkezett önkormányzati berkekből: szó sincs emelésről, nem is nyújtott be ilyen kérelmet a szolgáltató.
Ezzel szemben december 27-én a községi képviselő-testület ülésén kiderült, hogy a Brantner Hulladékgazdálkodási Kft. 36,33 százalékos díjnövelést kért a községi képviselő-testülettől –mint Ljubomir Ilkić, a Bratner ügyvezetője elmondta: már (tavaly) áprilisban, csak akkor a választások miatt nem került napirendre a téma! Végül 21,38 százalékos díjnövelést hagyott jóvá az ellenzék tiltakozása ellenére a testület. Így a szemétkihordás havi díja személyenként 121, 34 dinár lesz forgalmi adó nélkül (az eddigi 99,96 dinár helyett), a szociális védelemben részesülők számára 91,75 dinár. A jogi személyek a 120 literes kanna után 464 dinárt fizetnek, a 240 literes után 928 dinárt, az 1100 literes konténer után 4360 dinárt. A kannák méretét és számát a szolgáltató határozza meg, és attól függetlenül megfizetteti a költséget, ha üríti őket, ha nem.
A dátumokkal egyébként is szemlátomást hadilábon áll valaki. Slađana Ilić egy olyan dokumentumot mutatott, amelyben az adót felszólítják, hogy egyenlítse ki 13 883 dináros tatozását, amit 2009 januárja és 2011 szeptembere között halmozott fel.
Két gond van ezzel. Az egyik, hogy a szolgáltató 2009 januárjában még nem létezett a magyarkanizsai községben, a másik, hogy mi van a 2011 szeptembere utáni hátralékkal.
Mivel már a magánszemélyek is mind többen kerülnek bajba a szemét-ügy miatt, ezért az UKROK felvállalta az ő érdekképviseletüket is. Vezetői elmondták, hogy mivel ezek a követelések egy év után elévülnek, fellebbezni kell a bírósági ítélet ellen. Dobó Róbert, az egyesület szóvivője felhívja az érintettek figyelmét, hogy forduljanak bizalommal hozzájuk, vagy az ukrok.mail@gmail.com címen, illetve Magyarkanizsán a Fő utca 5/1 alatt a 16-os irodában.
A „nem-munka” ára
Megállapodás-javaslatokat kapnak mostanában a kisiparosok, vállalkozók, amelyben a szolgáltató tájékoztatja őket arról, hogy akkor lép érvénybe a képviselő-testület határozata, a kannánkénti megfizettetés, ha mindenki aláírja a megállapodást, és mindenki kifizeti a tartozását. Az UKROK vezető szerint nem korrekt ez a javaslat, és nem is erről szólt a képviselő-testület döntése.
Ha nem írják alá, vagy csak egyetlen adós is marad, nem változik a megfizettetési mód. Hogy ez most milyen is?
Az oromhegyesi Tindi cég hidraulikus gépek javításával, fémmegmunkálással foglalkozik.Sarnyai István, a cég tulajdonosa, és immár egyetlen dolgozója elmondta, hogy két személy után fizetik a háztartási hulladék elszállítását, de a cégben nincs elvinni való szemét.
– Ketten vagyunk bejelentve a cégbe a feleségemmel, de őt kénytelenek vagyunk kijelenteni, mert kettőnk után már nem tudunk fizetni járulékokat. (Korábban 2-3 munkásunk is volt.) Havonta 1300 dinár a szemétszállítási díj, nem fizettem, mert nem vittek el semmit. Kétszer adtak bíróságra, 130–140 ezer dinárt levontak. Most 240 literes kannát írtak be, de milyen szemetet termelek én? Forgácsot, fáradt olajat nem visznek el. Mondtam, hogy nem-munkáért havi 5 eurónyit hajlandó lennék fizetni. De többet miért? Kinek jó ez? – tette fel a kérdést Sarnyai István.
Hangódi Lukácsék családi házában működik a fiuk vállalkozása.
– Tudomásul kell vennünk, hogy az önkormányzat és a szolgáltató közötti szerződés büntet, már több mint 60 ezer dinárt ki kellett fizetni a semmiért. Ez egy ördögi kör, amiben most egy újabb megállapodást próbálnak ránk erőltetni. Valószínűleg csak így akarják rábírni a vállalkozókat, hogy fizessék ki a tartozásukat. Ez nem törvényes, hiszen a község nem változtatta meg a szerződést. Rájöttem, hogy ez egy játék, ezt meg kell világítani az egyszerű emberek számára is. Nemzetközi szállítmányozási cég a fiunké, 99 százalékban külföldre dolgozik, a jármű csak néha van itthon. Vadonatúj kocsi, nem szemetel. A családi házban bérel egy helyiséget a cég, ami már a Brantner előtt megalakult. A bérleti díjat az önkormányzatban hitelesítik, részletezték, hogy szemét, áram, víz, telefon is része a bérleti díjnak. Tehát a háztartás magára vállalta a cég szemetét, de mint fizikai személynek és mint cégnek is fizetnünk kell, sőt, a szolgáltató a cégre is ráírta az egész ház összes négyzetméterét! Csak bírósági ítélettel sikerült rábírni, hogy változtassa meg –mesélte Hangódi Lukács.
Tandari Zoltán foto video stúdiója 27 négyzetméteren végzi tevékenységét.
– A szolgáltató az el nem végzett tevékenységért kétszer blokkolta a folyószámlánkat, 120 ezer dinárt emeltek le róla. Próbálkoztunk többször is kiegyezéssel, de sikertelenül. Szerintem ez súlyos diszkrimináció, mert tudok róla, hogy sokan nem valós négyzetméter után fizetik a díjat – közölte Tandari Zoltán.
Szemétdíj miatt csőd?!
Raffai Mária, az Önálló Vállalkozók Egyesületének elnöke a szemétdíj körüli gondok megoldáskeresésének élharcosa volt a kezdetektől fogva.
– Kamikaze repülés lett a miénk. Nem az egyesület meg a tagság hozzáállásával volt a gond, hanem azzal, hogy anyagiak híján nem tudtuk végigvinni a különböző megoldásokat. A mai napig ugyanúgy kiállunk az iparosok, vállalkozók érdekében, mint az UKROK, hiszen egyformán szenvedő alanyai vagyunk a szemét-ügynek. Mi kezdettől fogva a mennyiségi megfizettetést kértük, és hiába fordultunk az ombudsmanhoz is, azt a választ kaptuk, hogy kötelez bennünket a szerződés, amit a polgármester aláírt a szolgáltatóval. Azzal, hogy az el nem végzett munkáért kirótt tartozások miatt a folyószámláinkat zárolták, akadályozták a munkánkat is, például nem vehettünk fel hitelt – mondta Raffai Mária.
Arra a kérdésre, igaz-e, hogy vállalkozók, kisiparosok mentek csődbe az irreálisan magas számlák, bejhatások miatt, azt válaszolta:
– Nemcsak a szemétdíj miatt mentek tönkre, hanem amiatt a légkör miatt, ami Magyarkanizsán övezi a vállalkozókat.
Azt hittem, ez lesz a cikk végszava.
Csakhogy amikor kitettem a pontot, kaptam egy hírt: a martonosi Guti János valóban a szemétdíj körüli gondok miatt döntött úgy, hogy bezárja az üzletét. Hetven négyzetméteres területen kis vegyeskereskedése van. Illetve volt.
– Soha semmiféle szemetet nem vittek el tőlem, kannát se kaptam, mégis zárolták tavalyelőtt a folyószámlámat 80 ezer dináros tartozás miatt. Tavaly megint zárolták, szintén majdnem 80 ezer dináros tartozás miatt, és még van 25 500 dináros adósság, valamint a 3001 dináros decemberi számla… Összesen 190 ezer dinárt kell fizetnem a semmiért. Belefáradtam. Amikor próbáltam egyezkedni a Brantnerrel, azt mondták, elkéstem. Majd akkor egyezkedhetünk, ha minden tartozásomat kiegyenlítem, később meg azt, hogy akkor beszélhetünk, ha mindenki kifizeti a tartozását. Egyetlen zacskó szemetet tettem ki, „bosszúból”, tavaly decemberben. Az üzletben csak papírhulladék keletkezett, azt pedig nem tettük ki, mert el lehet adni. A háztartási hulladék elszállítási díját pedig fizetjük két személy után, de nem tesszük ki hetente a kannát, sőt, néha 2-3 hét alatt se telik meg – mondta el Guti János.
Egy foglalkoztatottja is volt az üzletnek, tehát két család sínyli meg, hogy be kellett zárni.
– Amikor zárolták a folyószámlát, a foglalkoztatott személyi jövedelmét se tudtam kifizetni. Nem veszteséges a vállalkozás, de fel kell számolni, mert ha így folytatódik, akkor veszteségessé válik. Már az egészségem megy rá erre a tortúrára – tette hozzá.
Az UKROK vezetői az alkotmánybírósághoz és a korrupcióellenes ügynökséghez folyamodtak. Várják a válaszukat, az embereket pedig lakossági fórumokon fogják majd tájékoztatni. Mert még 17 évig ezeket a tortúrákat elviselni aligha lehet.
