„A középkori monostorok, mint a közös kulturális örökség-turizmus része és a fenntartható fejlődés egy potenciálisan fontos tényezője” című, Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló IPA-program keretében nyílt nemrégiben állandó kiállítás a törökbecsei Művelődési Házban. A projekt a magyar–szerb határ mentén fekvő három középkori monostor környékében rejlő turisztikai lehetőségek fellendítését tűzte ki célul, és három helyszínt érintett: a dombói (rakovaci) Szent György kolostort, a Törökbecsénél lévő Aracsot, Magyarországon pedig a Bugac mellett lévő felsőmonostori tanyavilágot, ahol egykor szintén kolostor állt.
Ezeknek a középkori kolostoroknak a maradványait tárták fel az elmúlt hónapok alatt szerb és magyar régészek, helyi munkájuk eredményét mutatja be a törökbecsei Művelődési Ház és a Vajdasági Múzeum állandó közös tárlata. A projektben a Vajdasági Múzeum mellett a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete vett részt. A beruházások csaknem 300 ezer euróba kerültek, amit az EU majdnem 250 ezerrel támogatott. A munkálatokat vezető Vajdasági Múzeum, valamint a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet és más, kulturális örökségekkel és turizmussal foglalkozó partnerek együttműködésével megvalósuló projekt a lelőhelyek megőrzésére, a közös örökség feltárására és azok megismertetésében való kölcsönös szerepvállalásra irányul. A 2010 októberétől 2012 márciusáig tartó projekt keretében a turisztikai partnerek tematikus látogatói útvonalakat alakítottak ki.
Harc a Pusztatemplomért
Valahogy a projektummal párhuzamosan írhatta legújabb, A mese-titkú aracsi Pusztatemplom – Kié? Kié volt? című könyvét Vajda János, a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság elnöke, aki nem kapott meghívást a kiállításra, és annak anyagát még nem látta. A társaság 1999-ben alakult meg, az elmúlt 14 évben rendszeresen tartanak megemlékezést a templomnál, és elérték azt, hogy kialakult egyfajta Aracs-kultusz a magyarok körében. Jelenleg a XI. századi templom helyén a XIII. században épült katedrális ejti ámulatba a zarándoklókat. Vajda szerint ebből is táplálkoznak a templom eredetével kapcsolatos vitatható álláspontok vagy történelemhamisítások. Az ő könyvének fő üzenete az: a Pusztatemplom olyan örökség, amely a szülőföld szeretetére, a történelmi múlt megbecsülésére, a magyar nép hagyományainak a megőrzésére kötelez.
- Az a baj, hogy nem csak magyar–szerb vita van ebben a kérdésben, de mi magyarok sem vagyunk egységesek, mert egyéni vagy pártérdekek miatt nem lehet közös nevezőre jutni. A Pusztatemplom csak addig lehet magyar zarándokhely, amíg nem fektet bele pénzt az állam vagy nem kerül magántulajdonba. Az én elképzelésem szerint egy tanyát kellene építeni a közelében, és egy családra bízni a gondozását. A legjobb lenne ezt a kérdést a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe helyezni, de mivel kiemelt fontosságú műemlékként a Szerb Köztársaság tulajdona a templom, erre valószínűleg ilyen formában nincs lehetőség. De valamilyen megoldásnak kell lennie – teszi hozzá.
Össze kellene fogni
Az eredeti egyhajós templom meglétére a Budapesten őrzött, XI. századi aracsi emlékkövön levő templomrajz utal, közvetetten pedig VI. Pál pápa apostoli levele, amelyben a Szent István király által alapított monostorokról szóló felsorolásban az aracsi is szerepel. Vajda mégis attól tart, hogy ha a magyar politikusok nem állnak az ügy mellé, egyesek újraírják a templom történetét, és a Pusztatemplom elveszhet a magyarság számára.
- Nem engedhetjük meg, hogy miután mi kibontottuk a gazból, más kaparja ki a gesztenyét. Engem magyarok is, szerbek is megvádoltak már, hogy nacionalista vagyok, mert így harcolok a Pusztatemplomért. De a mi és az utódaink hozzáállásától függ, hogy kié lesz a jövőben a titokzatos Pusztatemplom – mondja misszionáriusi szenvedéllyel Vajda.
Az aracsi Pusztatemplomot a vajdasági magyarság az 1990-es években fedezte fel újra, először az óbecsei Varnyú Ilona magyartanárnő szervezett ide 1990-ben kirándulást a diákjainak. A hely fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékhelyévé vált. Az MNT kulturális stratégiájának egyik célkitűzése, hogy minden vajdasági magyar tanuló megismerje a romtemplomot. A látogatók ezt a misztikus hangulatú és szimbolikus jelentőségű Pusztatemplomot éveken át csak dűlőúton közelíthették meg, de a törökbecsei önkormányzat jóvoltából, pályázaton nyert támogatással tavaly megépült az aszfaltút, így eső után nem kell többé öt kilométeres sártengeren átgázolnia annak, aki a romtemplomhoz szeretne elzarándokolni.
Az elveszett frigyláda aracsi története
Vajda könyvében egy különös történet is olvasható a Pusztatemplomról. Eszerint 1942-ben a németek a lakosság közreműködésével három hónapon át végeztek ásatásokat a helyszínen. Egy német tiszt elbeszélése szerint a német régészek a Harmadik Birodalom hadseregének legyőzhetetlensége érdekében mindenütt keresték az elvesztett frigyládát. Berlini tudósok akkoriban úgy vélték, hogy a Jeruzsálemből elindult templomos lovagok a templom alagútjában rejtették el a frigyládát. Az ásatások során azonban nem találták meg az alagút bejáratát, a Harmadik Birodalom pedig elvesztette a háborút.
