A héten, mint ismeretes, egy újabb döntés született a szerbiai református egyházban lezajlott püspökválasztással kapcsolatban: a Zsinati Tanács megsemmisítette a választást, és új zsinat összehívását kezdeményezte. Az egyházon belüli feszültségről, annak okairól és a megoldási lehetőségekről kérdeztük a két püspökjelöltet, Halász Béla hertelendyfalvi lelkészt és Orosz Attila bácskai esperest.
Hogyan értékeli a pillanatnyi helyzetet a szerbiai keresztyén református egyházon belül? Miért alakultak ki ekkora ellentétek?
Halász Béla: A szerbiai református keresztyén egyházban püspökválasztás volt. Mint általában a választások esetében lenni szokott, így itt, a mi esetünkben is voltak és vannak kisebb-nagyobb feszültségek. Mindezek ellenére úgy látom, komoly ellentétek nincsenek. Egyházunk tagjai, lelkészeink egységesek, és hajlandóak elfogadni a választási eredményeket. Az ellentétek abból adódnak, hogy országos egyházunk egyes vezetői saját akaratukat szeretnék érvényesíteni, ami ellentétes a választás eredményeivel.
Orosz Attila: Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem jellemző a református ember mentalitására, hogy ilyen kérdésekről a nyilvánosság előtt beszéljen. Minden közösségben vannak nézeteltérések, ellentétek, ez alól nem vagyunk mi sem kivételek. A jelenleg kialakult helyzet nem ma kezdődött, de az bizonyos, hogy sem a lelkészi karunknak, sem a közösségnek, gyülekezeti tagjainknak nem kedvez. Lelkészeink nem egyforma körülmények és feltételek között végzik a szolgálatot. Van, aki nagyobb gyülekezetben, van, aki szórványközösségben teljesít szolgálatot. Ebből kifolyólag anyagi nehézségek és különbségek is jelentkeznek. Megtörtént a generációváltás a lelkészi karban, és részben az egyházi vezetőségben is, ez is maga után vont negatív és pozitív következményeket egyaránt. Véleményem szerint nem az okokat kell keresni, hanem minél előbb megtalálni a mindenki számára járható utat, és építeni a jövő református egyházát.
Hogyan lehetne feloldani a meglevő feszültséget, valóban a politikai szerepvállalás áll a dolgok hátterében, vagy másról is szó van?
Halász Béla: A valódi feszültségek hátterében nem a politikai szerepvállalás áll, hanem az előbb említett ellentétek. Igaz, a politika ma sok mindenbe szeretne beleavatkozni, de meg vagyok győződve, hogy végül a gyülekezetek és a presbitériumok akarata fog érvényesülni. A háttérben levő valódi okok mögött meglátásom szerint nem a törvénytelenségre való hivatkozás áll. Erről azokat kell megkérdezni, akik a Zsinati Tanácsban a választás megsemmisítéséről döntöttek.
Orosz Attila: Hála istennek, több az olyan kérdés, amelyben egyetért a lelkészi karunk, mint amiben nem. Természetesen vannak kérdések, amelyeket másként látunk, és ahol ütköznek álláspontjaink. Szerintem ezeket alaposan meg kell vizsgálni és megbeszélni. A lelkipásztor is ember, mindannyiunknak vannak hibái, mint bárkinek. Fontosnak tartom az önvizsgálattartást és az egymás iránti esetleges előítéletek leküzdését ebben a tekintetben. A református egyház is a többi történelmi egyházzal együtt a templom falain kívül is végez missziót. Jelen vagyunk a közéleti és kulturális rendezvényeken is egyaránt. Igyekszünk mindenkivel, aki az itteni magyar közösség sorsát, előbbre haladását szívügyének tekinti, jó kapcsolatot ápolni, így természetesen a politikum képviselőivel is. Köztudomású, hogy a történelmi egyházaink elöljárói az MNT munkájában is részt vesznek. Szerintem ilyen értelemben nem beszélhetünk még politikai szerepvállalásról.
Ha megismételnék a választást, az javítana vagy rontana a helyzeten? (Miért javítana vagy rontana?)
Halász Béla: A választások megismétlésére nincs szükség, mert maga a választás egyházunk törvényei szerint történt. A feszültség azután alakult ki, miután a zsinat által meghatározott időpontban, december 18-án a szavazatbontás nem történt meg. A református egyházban a zsinat a legfelsőbb egyházkormányzati szerv, és ennek döntéseit senkinek nincs jogában felülbírálni.
Orosz Attila: A jelenleg kialakult helyzeten már rontani nem lehet, csak javítani. A választás során több szabálytalanság is történt, és ezek megkérdőjelezik a jelenlegi választás jogszerűségét. Mindenképpen egy új választás oldhatná meg megnyugtatóan a kérdést, azzal, hogy ebben az esetben nagyon oda kellene figyelni a választás alapos előkészítésére és lebonyolítására. A közösségnek és a jelöltnek is egyaránt érdeke kell hogy legyen a választás „tisztasága”.
Véleménye szerint illetékes-e a Zsinati Tanács a beadványok ügyében?
Halász Béla:A Zsinati Tanács február 4-én megtartotta ülését, ahol 6 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal megsemmisítették a választást. Erről a kérdésről a Zsinati Tanácsnak nem is lett volna joga dönteni, mert a választásokat nem a tanács, hanem a zsinat írja ki.
Orosz Attila: A mi egyházunkat a két zsinat között a Zsinati Tanács irányítja. Általában két-három havonta, de ha szükséges gyakrabban is ülésezik ez a testület, attól függően, hogy az éppen aktuális kérdések, feladatok, problémák megoldása mennyire fontos vagy sürgős. A legutóbbi ülését február 4-én, hétfőn tartotta a Zsinati Tanács, egyházi törvényeink szerint bármilyen beadvány tárgyalásában kizárólag ez a testület az illetékes.
Lesz-e rendkívüli zsinat, szükség van-e rá, vagy nincs, és mit kellene megvitatnia, ha sor kerülne rá?
Halász Béla:Rendkívüli zsinatra azért van szükség, hogy a meglevő feszültségeket feloldja, hiszen egyházunk törvényei szerint ez a szerv hozhat végleges döntést a választásokról is.
Orosz Attila: A zsinat a református egyház legfelsőbb törvényhozó testülete, amely átlagosan évente egyszer ülésezik. Összehívására az egyház elnöksége (püspök és a főgondnok) jogosult. A mi esetünkben jelenleg a zsinati jegyző (a mindenkori püspökhelyettes) látja el a püspöki feladatkört. Rajtuk kívül tehát senki nem kezdeményezheti a zsinat összehívását. Amennyiben ez megtörténne, az törvénybe ütköző cselekedet lenne. A legutolsó Zsinati Tanács határozata már előirányozta és javasolta a zsinat összehívását. Olyan „rendkívüli” esemény nem történt egyházunkban, amely szükségessé tenné tehát az ún. rendkívüli zsinat összehívását. Maga a püspökválasztás sem tartozik ezen események sorába.
