Félkész hidat nem festhetnek

Amióta településként létezik, Újvidék mindig a hídjaira támaszkodott, a város a folyó mindkét partjára épült. Az osztrák térképek szerint az első, pontonhídnak minősülő építményt 1688-ban helyezték rá a Dunára, erről korabeli karcolat tanúskodik. Egy eszéki katonatiszt tervezte, 32 úszó részből állt, 420 lépés volt a hossza, noha abban az időben hihetetlenül megkönnyítette az átkelést a folyón, az építmény a híd koncepciójától még nagyon messze állt.

Akkoriban még nagy jégzajlások voltak, a pontonhidat minden ősszel felszedték, majd tavasszal, népünnepély keretében, ismét összeállították. A folyó itteni szakaszánál jóval korábban is építettek már hídféleségeket, valószínűleg már a római időkben is. Történetírók leírták, hogy a törökök Péterváradnál keltek át a Dunán a bácskai oldalra már 1164-ben, 1526-ban és 1529-ben Szulejmán szultán is itt építtetett pontonhidat. Bizonyos tehát, hogy a török időkben gyakran összekötötték különböző alkalmi építményekkel a két partot a mai Újvidék közelében.

Az első igazi hidat 1883-ban építették, a péterváradi vár alatt kifúrt alagutakat kötötte össze a bácskai parttal, a Budapest–Zimony vasútvonal részét képezte. A hidat Ferenc Józsefről nevezték el, Karl Baumann bécsi mérnök tervezte, 432 méter hosszú acélszerkezete 6 betonpilléren állt, 1944-ben a visszavonuló német csapatok véglegesen lerombolták. Emellett a híd mellett nyitották meg 1928-ban a Tomislav hercegről elnevezett hidat, ennek a hídnak a pilléreire épült később a Tito Marsall híd, amelyet 1999 tavaszán törtek derékba egy NATO-támadás során. A Tito Marsall hidat 1946-ban nyitották meg, 160 nap alatt építették, és úgy tervezték, hogy 5 évig szolgálja majd az újvidékieket – mégis fél évszázadnál is tovább állt.

A Branko Žeželj mérnök által tervezett vasúti hidat 1961 őszén adták át, ez a híd is 1999 tavaszán omlott a Dunába többszöri bombatalálat után. A város legszélesebb, legnagyobb hídját 1981-ben, a város második világháborús felszabadulásának évfordulóján adták át rendeltetésének, 5 évig épült. A hatsávos Szabadság híd 1382 méter hosszú, építéséhez 30 ezer köbméter betont, 10 ezer tonna acélt használtak fel. ’99 tavaszán két rakétatalálat derékba törte, de később 40 millió euróért újjáépítették, és 2005-ben ismét megnyitották.

van egy új híd megépítése a lerombolt Ferenc József híd helyén, a régi pillérek felhasználásával. Az elmúlt években több gyaloghíd megépítésének a lehetőségét is latolgatták a városatyák, szó volt arról, hogy a Horgászsziget és sétány között, továbbá a város mellett húzódó DTD csatorna felett is építenek ilyent, ezekből a tervekből azonban egyelőre semmi sem lesz. A DTD csatornát jelenleg három híd íveli át a város környékén, most épül a negyedik. Az újvidéki hidak közül a Szentendrei úton lévő csatornahíd van legrosszabb állapotban, a város felőli feljáróját nemrégiben kiszélesítették, de a hidat még nem újították fel. Ennek a hídnak a megjavítása a legsürgősebb, nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy felmérjük az állapotát – a járdán hatalmas kátyúk tátongnak, alattuk a zöld víz. A felújítással megbízott Városépítési Intézetben újságíróknak elmondták, hogy ennek a hídnak a nagyjavítása nagyjából 70 millió dinárba fog kerülni, az összeg felét a város, felét az állam biztosítja, a beruházás mindenképp prioritást élvez.

Tavaly az illetékesek elkészítettek egy beruházási programtervet, amely keretében teljesen felújították a Kátyi csatorna-hidat, és elvégezték a Temerini úton lévő csatornahíd újraaszfaltozását is. Az intézetben azt tervezik, hogy az újvidéki hidak tatarozására, újjáépítésre stb. az idén összesen 220 millió dinárt fordítanak, az összeg legnagyobb részét a Žeželj híd helyén épülő új híd emészti majd fel.

A Tito Marsall híd helyén épült péterváradi híd (vagy Péterváradi szivárvány) esetében a javítási munkálatokat azért nem végezhetik el, mert a híd jogi státusa még mindig meghatározatlan. Arról van szó, hogy ennek a hídnak továbbra sincs használati engedélye, ezért – noha már ráférne – nem cserélhetik ki a megrongálódott korlátokat, és az újrafestést sem végezhetik el.

A Városépítési Intézetben megmagyarázták, hogy miután 1999-ben a bombázások során lerombolták az újvidéki hidakat, az akkori köztársasági Újjáépítő Igazgatóság 2000-ben pénzelte a péterváradi híd megépítését, azonban a pénzhiány és a rendelkezésre álló rövid idő miatt a hídépítés során bizonyos munkákat nem fejezhettek be. Ez a híd tehát – jogilag – befejezetlenként szerepel, a legnagyobb hiányossága a hídtest belső részének rozsdavédelme – az acélszerkezetet nem kezelték megfelelő módon. Ezért 2008-ban az intézet finanszírozta egy terv kidolgozását a hídszerkezet rozsdamentesítésére, a terv felölelte a külső hídrészek újrafestését és a hídon keresztülhaladó csővezetékek tartószerkezeteinek megépítését is, a fent említett jogi zűr miatt azonban ezekből a munkálatokból nem lett semmi. Kérvényezték a környezetvédelmi minisztériumtól és a Szerbiai Építkezési Igazgatóságtól, hogy adják ki a szükséges, használati engedélyt, hogy végre megkezdhessék a munkát. A hiányosságoktól eltekintve azonban a híd jó állapotban van, elbírja a teljes terhelést.

A legnagyobb újvidéki híd, a Szabadság híd is megérett a fokozott odafigyelésre, a Városépítési Intézetben azt tervezik, hogy az idén tüzetesen átvizsgálják ezt a hidat, majd pedig kidolgoznak egy olyan tervezetet, amely a korábbinál jóval átfogóbb karbantartást irányoz majd elő.