A kis- és közepes termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak – ötven évvel ezelőtt ezért alakult meg az első gépkör Bajorországban. A gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség, valamint a paraszti gazdaság életképességének a növelésére létrehozott mozgalom jelenleg a világ 77 országában működik, de ez a közös géphasználaton és gazdálkodáson alapuló társulási forma Szerbiában egyedül Péterrévén működik.
A nyolc évvel ezelőtt létrehozott Agrokör Gépgyűrű Péterréve hat gazdát tömörít, vezetőjük Pecze Károly földműves, okleveles közgazdász. Ők hatan azért társultak, hogy meglévő gépeiket jobban kihasználhassák, a hiányzókat pedig közös erővel vásárolják meg és tartsák karban, mert csak így gazdaságos.
– Ebben a formában sok munkát tudunk rövid idő alatt elvégezni, és már nem jelent gondot a kihasználatlan géppark vagy a hiányzó eszköz sem. Szervezett és rendszeres a gépek karbantartása is, az egyik tagunk, Péter Ernő végzi a javításokat, a szervizelést – mondja Károly.
Egy ilyen gépkör regisztrációját az alapítói közgyűlés megtartása és az alapszabályzat meghozatala előzi meg, majd be kell jegyeztetni a céget. Az együttműködés kereteit a működési szabályzat, az árjegyzék és a szerződések határozzák meg. Nyilvántartásba veszik a tagság gépeit, felmérik a kapacitásokat, és megszervezik a gazdaságos gazdálkodást. A gazdák saját gépeikkel vesznek részt az együttműködésben a tulajdonjog teljes megtartásával, az egyéni gépvásárlásokat egyeztetik, hogy ne legyen felesleges kiadás, a gépkörön belül közösen vásárolt gépek pedig a csoport tulajdonává válnak. Az Agrokörösök gépi társulásban egy búzakombájnt és egy kukoricaszedőt vettek, ezekben a tulajdonosi arányt a földtulajdon alapján határozták meg, az éves karbantartást pedig a használat szerint fizetik a tagok. A két új gép maximálisan ki van használva, a búzakombájn megvásárlása például három év alatt meg is térült.
A társulás másik értelmi szerzőjeKiss Zoltán, tőle megtudom, hogy bár a taglétszámuk változatlan, a megművelt földterület kétszázról több mint 500 holdra nőtt. A tagok harmadik személy felé is vállalhatnak munkát vagy társulást, nagyjából ötven idős vagy kevés földdel rendelkező gazda földjét is megművelik, de havat kotorni, a dűlőutakat karbantartani is lehetne a gépeikkel. Ez a nyolc év próbára tette a csapatot, de az összetartás erős és nem bomlott meg. Külső támogatójuk a Tartományi Szövetkezeti Szövetségen kívül nem volt, de sok segítséget kaptak prof. dr. Tóth Andrástól. Az utóbbi időben lett nagyobb az érdeklődés irántuk, tavaly novemberben például megkereste őket az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet, így jutottak el nemrégiben Zlatiborra előadást tartani, de a kucorai szlovák gazdákkal is találkoztak, hogy megosszák velük a tapasztalataikat. Pecze szerint egyre többen látják be, hogy egyénileg gépet vásárolni, jól funkcionálni ebben az összetett gazdasági helyzetben nagyon nehéz. Úgy véli, belátható időn belül több kis társulás, gépkör is fog alakulni az országban, és lesz majd gépkörszövetség is – minél többen társulnak, annál nagyobb lesz az érdekérvényesítő képesség, de a túlélési esély is.
– A társulás lényege a gazdaságosság. Egy tagunknak volt egy egysoros kukoricakombájnja, amit eladott, és az árán meg tudta váltani a 15 százalékos részesedését a kétsoros kukoricakombájnra és a búzakombájnra, de a karbantartásra is futotta a pénzből. Az utóbbi években a gépi költségek elérik a 35–40 százalékot, ami ezzel az összefogással 25 százalékra csökkenthető, az összköltség pedig tíz százalékkal lesz kevesebb. Mi arra is odafigyelünk, hogy a földeken csoportosítva ültessük a kultúrákat, mert így a gépeket gazdaságosabban tudjuk üzemeltetni. A gépkör eredményes működése azonban leginkább az emberi tényezőtől függ. A legfontosabb a bizalom, az igazságosság, a korrektség, valamint a precíz ügyvezetés és elszámolás. Alapos előkészítéssel minden kockázat csökkenthető. Egyedül a búzaaratás lehet kritikus, de még nem kellett kalapból sorrendet húzni, bár a helyzet rendesen próbára tette a szervezőkészségünket: napi szinten figyelemmel kísértük a tagjaink előző napon elvégzett, százalékban kifejezett munkáját, és ha kellett, este összeültünk, hogy megbeszéljük a másnapi sorrendet. A gépkörök működésében kulcsszerepet játszik a vezető személye, aki legyen megbízható, aktív, jó szakember és emberismerő is – magyarázza Pecze Károly.
A péterrévei példa mérlege tehát a következő: a tagok a meglévő gépeiket jobban kihasználják, a két nagy gép megvásárlásával pótolták a hiányzókat, és ezzel bezárták a kört, szervezett lett a gépkarbantartás, több mint megduplázták a megművelt földterületet, jobb lett a termelékenység, szakosodás alakult ki az egyes munkafeladatokra, és nem utolsósorban kialakítottak egy remek munka- és baráti közösséget.
