Bajsa messze földön híres három templomáról, és tudvalévő, hogy ebben a faluban jól megfér együtt a katolikus, az evangélikus és a pravoszláv hívő. A katolikus templom 1816-ben épült, a Vojnits család jóvoltából. A 300 ezer téglából készült épület tetejére 80 ezer fazsindely került. Azóta számtalan javításon és felújításon esett át templom, 1875-ben kicserélték a korhadt fazsindelyeket, 1907-ben pedig eternitpalát tettek a helyére. Ez 100 éven keresztül szolgált, s mivel már nem gyártották, végül pótolni sem lehetett a sérült lapokat – tudtuk meg Tóth József bajsai plébánostól. A templom 1973 óta műemléknek számít, ezért a cseréhez ki kellett kérni a műemlékvédelmi intézet véleményét is.
– Előírták, hogy Biber Gotik fajtájú cserép kerüljön a templom tetejére, dupla sorban. Mi ezt be is szereztük Magyarkanizsáról, és a mesterek felrakták a tetőre. Mindezt a hívek adományából és a Szülőföld Alap támogatásából fizettük – mondta el Tóth plébános. Az új tető valóban szép és mutatós, ám amióta lecserélték a régit, furcsa dolgok történnek a templommal.
– Amióta felkerült a cserép, azóta a templom padlása repedezni kezdett. A templom tetőzete még sohasem volt ilyen súlyos; az eternit palalapok könnyűek, és nagy felületet fednek, a sűrűn rakott Biber Gotik cserép viszont nehéz. Mi a nem lakkozott verziót vásároltuk, ez talán még némi nedvességet is magába szív – panaszolta el Tóth tisztelendő. Amint kiderült, a templomot statikus csak az után látta, hogy jelentették a repedéseket.
– Statikus csak az után nézte meg a templomot, hogy jelentettük a repedéseket, de azóta két szakember is megvizsgálta. Az egyik szerint elég lesz, ha a tetőt vasakkal megerősítjük, a másik szerint viszont le kellene szedni a cserepet, és egy könnyebb tetőt tenni a helyére – mondta el a plébános. A helyzetről természetesen a műemlékvédelmi intézetet is értesítették, s az intézet az első statikusi jelentést vette figyelembe. Ebben a repedések okaként nem a nehéz tetőszerkezet szerepel, míg a másodikban igen.
– Az első statikus szerint azért repedezik a tető, mert koros a templom, rosszul vezették el az esővizet, és ha vasakkal megerősítjük a tetőt, akkor minden rendben lesz. A magasabb templomok boltíveit valóban így szokták megerősíteni, több példa is van rá Magyarországon. A bajsai templom viszont relatív alacsony, és elég furán fog kinézni ezekkel a vasakkal – véli Tóth tisztelendő. A vasakkal történő megerősítés nemcsak esztétikailag hagy kívánnivalót maga után, hanem igen költséges is.
– Ebben a helyzetben látványos dolgot nem tudunk tenni, mert bármelyik munkálat rengeteg pénzbe kerül. Ezek a költségek 1-2 millió dinárnál kezdődnek, ennyi pedig nem kerül egykönnyen a perselybe. Így most megtorpantunk, és nem nagyon akad ötlet – mondta a tanácstalan plébános. Előzetes számítások szerint csak a megrepedezett boltívek összehúzása 10 ezer euróba kerülne, de Tóth tisztelendő nincs meggyőződve arról, hogy ez megállítaná a repedések további terjedését.
A bajsai templom ügyében felhívtuk a műemlékvédelmi intézetet, ahol az illetékes munkatárs elmondta, hogy tudnak a repedésekről, egy statikus megvizsgálta, és véleménye szerint a megfelelő rögzítéssel nem repedne tovább. Arról is beszámolt, hogy az 1800-as években a templomokat cseréppel fedték, ezért rendelték el, hogy cserép kerüljön a bajsai katolikus templom tetejére. A műemlékvédelmi intézet munkatársa igen segítőkész volt, és megígérte, hogy ellátogat a helyszínre, hogy felmérje a helyzetet.
