Idén több hetes késéssel kezdődtek meg a tavaszi munkálatok, aztán a közelmúltban jégeső is pusztított. Sóti Ferenccel, a Zentai gazdakör elnökével arról beszélgettünk, ezek után milyen betakarításra számíthatunk.
– Az már biztos, hogy idén sem lesz rekordtermésünk. Tavaly a nagy szárazság nyomta rá a bélyegét a mezőgazdaságra, idén pedig a kitolódott munkálatok és helyenként a jég. Április 15-e előtt a sok eső miatt nem lehetett megmunkálni a földeket, így minden növény egyidőben került földbe, olyanok is, amelyeknek már februárban, márciusban ott lett volna a helyük. A zentai határban néhol még a talajvíz is hátráltatta a munkát. A Stepančev tanya mögötti részen meg a Rétben volt, aki csak két héttel ezelőtt tudta megmunkálni a földjét. Elkéstünk a tavaszi árpával, a zabbal, a cukorrépával, a napraforgóval, az ipari paprikával. Aki egyébként ott áprilisban nagyon gyorsan cselekedett, az jól kifogta a tavaszi nedvességet, és annak szép lett a kelése, de aki késett a magok berakásával, az már a kiszáradó talajt fogta ki. Sok olyan parcella volt, ahol széthúzódott a kelés, vagyis a parcella egyik részén idejében kikelt, a kevésbé nedves felén pedig nem kelt ki a növény. Alighogy a növények elkezdtek fejlődni, jött a jég, és a gyönge kis leveleket jól megtépázta. Zenta községben egyébként nem volt óriási jégkár, de azért itt is sokunk növényét megverte.
Mely kultúráknak ártott leginkább a jég?
– A napraforgónak a jégverés a legnagyobb átka, az nem tudja kiheverni. Van, aki a napraforgóját kidolgozta a földből, és újravetette. A répa és a kukorica vegetálódik, ha nem sérül a közepe. Ha a levelet le is veri róla, újra hajtani fog. Egyébként a kis cukorrépát nagyon tönkre tudja tenni, az én répámat is elverte. Azóta sem tudtam vele mit kezdeni. Mivel a jég nagy esővel jött, a föld most cserepes, ha megpiszkálom a növényt, a cseréppel együtt tövestől kijön. Néhol a búzát is elverte, ahol eltörte a szalmáját, és lebukott a kalász, az már nem fog termést hozni. Én amondó vagyok, hogy manapság már biztosítanunk kell a terményeinket. Az időjárás annyira szélsőségessé vált, hogy hol a szél, hol a fagy, hol a jégeső tesz bennük kárt. Erre az évre is még vagy tíz jégesőt jósolnak.
Esős időszak van, milyen betegségek érhetik ilyenkor a növényeket?
– Esős, párás időben a gombabetegségek szaporodnak el. A búzát pl. nagyos sokan permetezték az idén. Levéltrágyázták is, meg a betegségek ellen is védekeztek. A búzát a bundásbogár is támadta, de ezt a legegyszerűbb rovarölővel kezelni lehet. A baj csak az, hogy ilyenkor traktorral tapossuk a növényt. Én úgy látom, hogy évről-évre többen permetezik a búzát, pedig régebben nem kellett.
Sok-e idén a kártevő?
– Mezei egér meg hörcsög nem nagyon van. Hogy a talajvíz irtotta-e ki őket, nem tudom, de nem látni. Egyedül a répánál tapasztaltunk répabarkó-támadást, de meg tudtuk védeni a növényt. Azt hittem, nagy invázió lesz, de szerencsére nem lett az.
Nagy kérdés minden évben, hogy hogyan terem majd a búza. Jelenleg milyen az állapota?
– Ez az idő kedvez a búzának, vagyis akiét nem verte el a jég, az szép betakarításra számíthat. A kalászba indulásnál és a szemfejlesztési időszaknál nedvességre és nem nagy melegre van szüksége, vagyis a mostani időjárás ideális neki. A 20–25 Celsius-fokos időt szereti, aki tehát jó agrotechnikát használt, az joggal lehet bizakodó.
A többi kultúra esetében jósolhatunk-e már?
– A kukorica ki fogja heverni a jégkárt, de lesz visszaesés a termésben. A napraforgót még nem lehet tudni, a cukorrépa, ha kap esőt, vegetálódik, abban tehát bízunk, az árpa egyelőre szép, főleg az őszi. A tavaszi árpa meg zab még nagyon kicsi, azokkal kapcsolatban még nem sok mindent mondhatunk. Annyi biztos, hogy eső utánpótlásra folyamatosan szükség lesz.