2024. szeptember 1., vasárnap

Kutyaszőrrel a nyestek ellen

A zentai Slavnić Piroska egy éve próbál megszabadulni padlása nem kívánt „albérlőitől”

Sokan panaszkodnak a nyestekre, ugyanis a lakott területen egyre többet előforduló barna szőrmókok komoly anyagi kárt tudnak okozni. Az udvarokból elviszik a kiscsirkéket, a galambokat, a tojást, megdézsmálják a gyümölcsöt, a padlástereken pedig, ahol laknak hangoskodnak és megrongálják a szigetelőanyagot. Akiknek már volt dolguk nyesttel azt mondják, nagyon nehéz őket kilakoltatni.

A zentai Slavnić Piroskáék tavaly nyáron vették észre, hogy a padlásukra nyestek költöztek. Először csak az éjjeli zajongásra figyeltek fel, aztán látták is, amint a fáról átugranak a tetőre, félrelökik a cserepet és eltűnnek a padláson.

– Az zavar bennünket legjobban – kezdte Piroska a nyestes kalandjaik ecsetelését – hogy a rohangálásuk és a visítozásuk miatt képtelenség aludni. A hálószobáink a padlástérben vannak, vagyis nagyon közel vannak hozzánk. Nappal nem hallani a hangjukat, este 10–11 óra körül viszont, amikor már nyugovóra térnénk, megérkeznek és rivirinciót csapnak. Le-föl szaladgálnak, visítoznak, olyan hangot adnak, mint a bagzó macska, szinte félelmetes. Van, hogy állatokkal, galambokkal, különféle zsákmányokkal érkeznek, és amikor azokat elkezdik szétmarcangolni, még jobban visítoznak. Kezdetben azt hittük macskák, csak mikor felmentünk a padlásra, és megláttuk az ürüléküket, meg a tetemek maradványait, akkor jöttünk rá, hogy nyestek költöztek hozzánk. Már többféle módon próbáltuk őket elüldözni, eddig sikertelenül. Lányaimmal rendszeresen bújjuk az internetet és jó tanácsokat keresünk, de eddig még nem találtuk meg a megoldást. Legelőször, amikor még nem tudtuk, hogy tilos őket mérgezni, pocokméreggel próbálkoztunk, de messze elkerülték, aztán tojásba fecskendeztünk mérget, de azt sem bántották. Azt is olvastuk, hogy nem bírják az erős szagokat, ezért legutóbb ezen az úton próbálkoztunk. Felmentünk a padlásra, kitakarítottuk az ürüléküket és összeszedtük az otthagyott galamb maradványokat, és erős fertőtlenítőszerrel (varikinával) felmostuk az egész padlást, majd kutyaszőrt szórtunk szanaszét. Ez kezdetben hatásosnak bizonyult, ez után egy hónapig nem hallottuk őket, aztán, ahogy gyengült fönn a szag, egyszer csak visszajöttek. A hétvégén ismét láttuk és hallottuk őket, a lányom szobájának tetőtéri ablakán csúszott végig az egyik, mert az eső miatt csúsztak a cserepek. A teste olyan hosszú volt, hogy végigérte az ablak magasságát, a farkát nem is látta, vicsorgott, ahogy csúszott. Mivel a kutyát nem bírják, már a kutyánkat is felvittük a padlásra, de az is csak arra volt jó, hogy utána két napig távol maradtak, aztán visszajöttek. Mivel a padlásra a lakásból tudunk felmenni, attól félünk, hogy egyszer lejönnek a szobákba. A padlás előterében egyébként, ahol a cipőinket tároljuk, már találkoztam az ürülékükkel. Nem csak a rohangálásuk és a cirkuszolásuk zavar bennünket, hanem az is, hogy több helyen szétrágták a tetőtér szigetelőanyagát: az üveggyapotot, meg a fóliát. A tetőn rendszeresen félrelökdösik a cserepeket, mert úgy jönnek be, hogy felszaladnak a házunk előtt álló fán, félretolják a cserepet és beugranak. A szemben lévő szomszéd szokott figyelmeztetni, ha meg kell igazíttatnom a cserepeket. Ha nem vesszük észre, hogy félre van tolva a cserép, beázik a tető. Úgy érezzük, szélmalomharcot vívunk ellenük. Már a vadászokat is kérdeztük, mit tehetnénk, de mivel lakott területen tilos lőni, az ő segítségükre nem számíthatunk. Sokan a kalitkával való befogást ajánlják, de szerintem annak sincs sok értelme, mert ha meg is fognánk, és elvinnénk messzire, állítólag még tíz kilométerről is visszajön. Egyébként meg nem egy egyedről van szó, legalább ketten vannak, de néha a hangzavarból úgy tűnik, sógor-koma-jóbarát ide jár már.

Az asszony elmondta, hogy az utcájukban (Táncsics Mihály utca) a fákon rendszeresen látni nyestet, sőt a szomszéd házban az udvaron is találkoztak már az állatokkal. Nem is túl félénkek, nem rohannak el azonnal, ahogy meglátják az embert, hanem két lábra állnak, és néznek. Piroska szerint a nyestek valószínűleg náluk laknak, és onnan járják be a terepet. Mivel a fertőtlenítőszeres-kutyaszőrős védekezés egy ideig bevált, most újra megpróbálkoznak ezzel a módszerrel, hátha a többszöri takarítás és fertőtlenítés távol tartja őket.