Milyen riport születhet a horgászásról egy olyan újságíró tollából, aki maga is a pecázás megszállottja, műkedvelője, aki évek óta foglalkozik sporthorgászattal, s ismeri a dolog csínját-bínját?
Fogalmam sincs. A halakat a következő kategóriákból ismerem: élve, nyersen, főve, sülve. Utóbbi kettővel már bensőségesebb a viszonyom, különösen, ha az apám által elkészített pontyról van szó.
Meglepő, de a Fishmánia horgásztóhoz ennyi előtudás is elegendő, hogy belopja magát az ember szívébe. Amondó vagyok, hogy nincs jobb reklám az átéléstől, mondhatnám, hogy a szöveg olvasása helyett kerekedjen fel mindenki, és nézze meg saját szemével, hogy miért lehet izgalmas egy horgásztón tett kirándulás, még az olyan hozzám hasonlóan „nagy tudással” rendelkezőknek is.
A Martonos bejáratától néhány száz méterre fekvő Tandari-szállás építkezés alatt áll, s egyelőre esztétikai szempontból nem túl látványos, viszont a félkész vendéglátóegységet elnézve azért körvonalazódik, hogy az eredmény nem okoz majd csalódást. Az első pozitív benyomást csak utólag ismeri fel az ember, hisz ha valaminek a hiánya okoz jóleső érzést, azt nehezebb megfogalmazni, ez pedig a csend, vagyis a zaj hiánya. Furcsa érzés szembesülni vele, hogy így elszoktunk a természet közegétől. A házigazda, Tandari László és segítője, Pálinkás József is barátsággal fogad. Persze, hisz az újságíró egyben a kritikus is. A kedvességet lehet színlelni, de a munkájuk iránti rajongást és elszántságot nem. Ők maguk ajánlják, hogy helyettük a vendégek körében kérdezősködjem először. A családosok helyett kiszúrok néhány fiatalt, akik ránézésre a kamasz éveikből éppen kilépő korosztályhoz tartozhatnak, tőlük nagyobb kritikus nem is kell. Könnyedén beszélgetésbe elegyedünk: Igaz Tímea és Kovács Áron ifjú sporthorgászok, akik tavaly látogattak ide először, azóta pedig rendszeres látogatói a Fishmánia horgásztónak.
-Elsős orban a biztos kapás miatt jövünk, itt mindig lehet halat fogni. Idén most vagyunk itt először, mivel az időjárás is most vált kedvezővé a horgászáshoz. Édesapámmal és a barátommal jöttem ki. A halastavak közül ez a legideálisabb hely a családi pecázásokhoz, a kifogott halat a helyszínen is el lehet készíteni. – meséli Tímea.
A következő kiszemeltem egy idősebb házaspár, akikről kiderül, hogy a férfi tagját Juhász Gyulának hívják. Mosolyogva utalok a névbeli egyezésre nagyra becsült költőnkkel, mire a feleség nevetve teszi hozzá, az ő férje is költő: pénzköltő.
Egyébként mindketten a Természetjárók Egyesületének tagjai, s most először járnak itt. Egyik barátjuk meghívására érkeztek, hogy terepszemlét tartsanak.
- Annyira megfogott bennünket a hely, hogy jövő héten már horgászfelszereléssel jövünk ki. Leginkább a csend és a tisztaság tetszik, s nem utolsósorban a házigazdák hozzáállása, kedvessége – jelenti ki a férj.
A Fishmánia horgásztó egyediségét a Szerbiában unikumnak számító mozgássérültek részére kialakított stég jelenti majd. S bár a megvalósulásra még várni kell, Baté Nándort tolószéke nem akadályozza a horgászásban.
- 17-18 éve foglalkozom horgászással. Sok helyen megfordultam már, s ezért ápolómnak, Molnár Adriánnak tartozom hálával, hogy gyalog kísér el ezekre a helyekre. A Fishmánia-tó azért szimpatikusabb a többitől, mert csak pontyot és amurt tenyésztenek, ezek pedig köztudottan nagy halak, a horgászás pedig annál élvezetesebb, minél nagyobb a fogás. De nagyon tetszik a kulturált környezet is. A mozgássérültek számára kialakított mólók megkönnyítenék, és biztonságosabbá tennék a horgászást. Ilyen jellegű elképzelésről egyébként eddig másutt még nem hallottam. Nekem a horgászás kikapcsolódás és rekreáció egyben, ezért jó volna, ha ezt más tótulajdonosok is figyelembe vennék.
Mielőtt visszatérnék a házigazdákhoz, érkezik a hír, hogy a fiatalok öt kilogrammos pontyot fogtak. Sporthorgászaink a kifogott halat rövidesen visszaengedik a tóba, de szeretnék, ha lefényképeznénk őket. Kisebb társaság gyűlik össze a szerzemény felett, együtt örülnek a másik sikerének, s azon felbuzdulva térnek vissza a horgászbotokhoz, hogy legközelebb őket éri a szerencse.
Ezek után a házigazda személyesen mesél terveiről, s az eddigi sikereiről.
-Először csak erdőtelepítés céljából vásároltam a földet, később jött az ötlet, hogy szállást és horgásztavat alakítsunk ki. Száztízezer eurós kölcsönt vettünk fel, ez a törlesztés utolsó éve, de még rengeteg a tennivaló, szóval, ha összeszámolom… de nem is akarom összeszámolni, mert nem az ár a fontos. Azt szeretném, hogy megállítsuk a fiatalok kivándorlását, hogy fellendítsük a község gazdaságát. Például szívesen felkínálnék hathektárnyi területet egy élelmiszeripari gyárnak. De az is fontos szempont, hogy kialakítsunk egy üdülő-, pihenőhelyet családoknak, ahová olcsón el tudnak jutni kikapcsolódni, és ahol a gyerekek sem a számítógép előtt ülnek naphosszat. Erre a célra épül a gyerektanya, ahova táborozókat várunk, továbbá horgásziskolát szeretnénk nyitni. El tudom képzelni, hogy majd születésnapokat, évfordulókat, céges találkozókat is tartanak itt, amint elkészül a 170 személyt befogadó etno-étterem, az emeleti vendégszobákkal. Mindemellett úgy építettük a bejáratot, hogy a tolószékesek is tudjanak közlekedni, később pedig szabadtéri zuhanyzókat és mellékhelyiséget alakítunk ki az ő számukra is. Sőt a horgászversenyeket is szerveznénk a mozgássérülteknek, hisz ebben az ő országban az ő érdekeik szinte sehol sem érvényesülnek, pedig erre turizmust is lehetne építeni. Tudjuk, hogy az elképzeléseink óriási befektetést igényelnek, amely csak hosszú távon lesz majd valamikor kifizetődő, de három gyermekem van, hét, tizenkét és tizennégy évesek, akik ha felnőnek, legyen nekik miért itt maradniuk.
Tandari Lászlóról ránézése nem mondaná meg az ember, hogy micsoda álmokat szövöget, illetve abból mennyi mindent meg is valósít. Papucsos, egyszerű ruházatával ki sem tűnik a horgászók közül, csupán vézna alkata, szőke haja az, ami szembetűnik. Nem tetszelegni jár a szállásra, hanem azért, mert szeret itt lenni. S ez átragad a vendégekre is. Ezért a horgásztó sikerének titka talán nem egyedül a szép környezet, a tanyán mászkáló lovak, kacsák, mangalicák, a játszótér, a kedvező árak, a jó fogás, hanem mindez együtt, s az, hogy jó helyen, jó emberek közt mindenki jól érzi magát.
