„Tengerből a vizet kalánval kimerném, tenger fenekéből apró gyöngyöt szennék. / Tenger fenekéből apró gyöngyöt szennék, abból a rózsámnak koszorút köttetnék. / Szerelem, szerelem, átkozott szerelem, métt nem termettél vót minden fa tetejen?” A fenti idézet a Batyutábor himnuszává tizenhét éve avatott al-dunai székely népdalból való. Azóta évről évre felcsendül e dal a Batyutáborban.
1994-ben, Óbecsén, Szerda András ötlete nyomán, a Batyu zenekar rendezte meg a nevét viselő első sátortáborát, ahol hangszer- és néptáncoktatás is folyt. Az óbecsei első tábor után később több évig Dreán, majd Pacséron vertek sátrat. Tizenegyedik éve, hogy a Batyutábor szervezését átvette a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ, és immár nyolcadik alkalommal a rendezvény helyszíne a zentagunarasi általános iskola udvara. Jelenleg, augusztus 4-éig a topolyai Kodály MMK tagjai a Kiskunmajsai Gyógy- és Élményfürdőben üdülnek, természetesen ott is aktívan: fellépnek az üdülőközpontban, a sörfesztiválon, és a szeretetotthonban is vendégszerepelnek. Egyhetes nyári pihenőjüket megelőzően a kodályosok aktívan részt vettek a Batyutábor tizenkilenc éves története alatti legnagyobb létszámú, kétszázharminc fős sátortábori élet szervezésében, koordinálásában, ahol a népművészet iránt érdeklődő, elsősorban néptáncos ismereteiket bővíteni kívánó gyermekek és fiatalok kézügyességét, szépérzékét, közösségtudatát is fejlesztik.
A Batyutáborban az utóbbi években a néptáncoktatásra fókuszálnak a szervezők, és a résztvevőket arra ösztönzik, hogy a kötelező tábori programokon kívül a szabadidős tevékenységekben is részt vegyenek. Az idei évben is a választható kreatív műhelyek között szerepelt a gyöngyfűzés az erdélyi születésű, Topolyán élő Dimény Ibolyával, ezenkívül az óbecsei Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó vezetésével nemezelés folyt, a topolyai Kodály Tulipán kézimunkacsoportja tagjainak vezetésével pedig hímzésoktatás is zajlott. A Kodály központhoz kapcsolódó fő motívumként megjelenő tulipán a gyermekek által hímzett apró terítőkön, az általuk készített nemezpárnákon is visszaköszönt, amikor kilátogattunk a zentagunarasi helyszínre. Topolya polgármestere, Kókai Mernyák Melinda, és a Topolya községi tanács művelődési kérdésekkel megbízott tanácsnoka, Lackovics Károly is kilátogatott a táborba. A kezdeményezés támogatóiként velünk együtt informálódtunk többek Kisimre Szerda Annától, a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ művészeti vezetőjétől, a Batyutábor egyik alapító tagjától az idei tábor szakmai programjáról érdeklődtünk.
– A táncoktatás az idén is három korcsoportban folyt, ezúttal kilencvenen vannak a haladó, kb. hatvanan a középső és több mint harmincan a legfiatalabb táborozók. Intenzíven, napi hat órában foglalkozunk a táncanyag átadásával, elsajátításával, az énekek, népi játékok megismertetése mellett. Kedvelt és hasznos esti időtöltés a táncház. Az idén nyáron is három helyszínen: az iskola tornatermében, a helyi Tűzoltóotthonban és a színházteremben (a Petro Kuzmjak ME termében) folyik a táncoktatás. Talán az idei évben tapasztalt nagyfokú érdeklődést a neves táncoktatók biztosításának is köszönhetjük. Az alsósoknak Galga menti táncokat tanít a topolyai Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László, a felsősök jászsági táncokat sajátíthatnak el a Jászság Népi Együttes szóló táncosai, Botka Bálint és Vaprezsán Viktória, a haladókkal pedig, akik bonchidai táncokat tanulnak a táborban, Kádár Ignác és Kovács Hanna foglalkozik. Az idei évi táborunk is nemzetközi: hatvanan Győrből látogattak el Zentagunarasra, és Marosleléről, Pécsről, Debrecenből, sőt Svédországból is érkeztek táborozók, továbbá Csantavérről, Adáról, Óbecséről, Péterrévéről, Temerinből, Topolyáról, valamint helybeli fiatalok is voltak a táborban. A néptáncoktatás élő zenei kíséret mellett folyt: az óbecsei Fokos zenekar és Keszég Ákos, valamint a Csalóka közreműködésével – összegzett Kisimre Szerda Anna.
Kilenc évig a Budapest Táncegyüttes oszlopos tagjának számított, majd vidékre költözött, és jelenleg az Ajka–Padragkút Táncegyüttes művészeti vezetőjeként látja el feladatait Kádár Ignác, akinek személye, tudása és munkamódszerei nem ismeretlenek a topolyai néptáncosok előtt. Korábban a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ felkérésének eleget téve már vállalt oktatást Topolyán.
– Ugyanazt a bonchidai anyagot tanítottam korábban a topolyai központban, amelynek az oktatására most felkértek a haladók számára a tábor teljes időtartama alatt. Nagy megtiszteltetés, elismerés ez számomra. Sok a tehetséges, ügyes fiatal a csoportomban, nagyon küzd mindenki a táncanyag elsajátításával. Az anyag lassú-sebes csárdást magában foglaló részével nem olyan nehéz megbirkózniuk a fiataloknak, sokkal bonyolultabb a ritmusa és lépéskombinációja viszont a lassú, szerelmes résznek, amelynek elsajátításával jóval többet küzdünk. Meggyőződésem: aki néptánccal foglalkozik, kultúrát, emberséget, viselkedést tanul. A Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatban is sajátít el ismereteket. Egyszóval: aki néptáncol, az rossz ember nem lehet! – fogalmazott Kádár Ignác.
