Településeink lelkületét, hangulatát alapozzák meg a közterek, az ott elhelyezett jelképek. Bácskossuthfalva arculata mára egybeforrt névadója mellszobrával, illetve a mögötte díszletként ható, az I. világháború hősei előtt tisztelgő emlékművével. A boltíves építményt Bácska 1940-es évek elején zajlott visszacsatolása után emelték fel, amikor is kormányrendelet szabályozta, hogy valamennyi önálló közigazgatással rendelkező település méltó módon adózzon a nagy háború áldozatai előtt.
Az I. világégés befejezésének múlt évben jegyzett 100. évfordulója alkalmából az emlékmű ismét a figyelem középpontjába került: magyar állami segítséggel megújult az őt körbevevő parkkal együtt. A munkálatok végeztével április 3-án avatták fel magas rangú közéleti személyek jelenlétében. Az emlékmű a falura jellemző több szellemi és épített örökséggel együtt bekerült a Vajdasági magyar értéktár, Vajdaság kincsei elnevezésű nyilvántartásba is.
A Kossuth parkban áll az első világháború helyi áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, amelyet 2018-ban a magyar kormány támogatásával újítottak fel(Ótos András felvétele)
A 100 éves jubileum alkalmat adott arra is, hogy a falu helytörténészei kutatásokat végezzenek, és ki-ki a maga területén kiadványba sűrítse a fellelhető adatokat, emlékiratokat, naplórészleteket. Besnyi Károly helytörténész, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, és a Monográfia Helytörténeti Egyesület gondozásában megjelent, Közös múltunk és sorsunk című könyvben, a Hősi emlékművet taglaló fejezetben elsősorban Bálint Lajos örökségében talált dokumentumokra hagyatkozva, a korabeli községi jegyzőkönyvből informálódva, illetve tervezőmérnök Matzon Frigyes hagyatékából merítve tette közzé írását, helyi adatközléseket is felhasználva.
A bal oldali dombormű honvédkatonái az elszántságot, bajtársiasságot és harci erőt jelképezik(Majláth Béla felvétele)
-Az emlékmű megterveztetésére a falu elöljárói Matzon Frigyes budapesti szobrászművészt, tanársegédet kérték fel, aki több elképzelést is papírra vetett. A kőtömbökből kialakított falszerű felületet két dombormű díszíti, hat nyílás tagolja, középen az országzászlótartó kapott helyet. Érdekesség, hogy a terveken szónoki emelvény is szerepelt, rajta a magyar címerrel, illetve az emlékmű elé vizesmedencét képzelt el, amelynek vízfelülete visszatükrözte volna az építmény képét. A faluvezetés 1941 augusztus 27-én elfogadta a terveket, gyűjtést szervezetek, és bizottságot neveztek ki az emlékmű felállítására – tudtuk meg Besnyi Károlytól. Aki ismeri a „morovici virtust” nem fog csodálkozni, hogy nem ment minden simán az építés körül. Matzon Frigyes eredetileg a református templomkertben szerette volna felépíteni az országzászlóval kombinált hősi emlékművet. Ez azonban a reformátusok és katolikusok között abban az időben még fennálló éles megosztottság miatt nagy port kavart, és végül a községháza melletti közlegelőn, illetve a Natkai-kertnek is ismert területen jelölték ki a helyszínt, aminek az építési költségeire 28 ezer pengőt szavaztak meg, a befolyt adományok terhére.
A jobb oldali dombormű a hátország biztos támogatását, a fronton harcolókkal való azonosulást szimbolizálja(Majláth Béla felvétele)
-Az emlékmű alapozására Bálint Lajos okleveles kőművesmester kapott felhatalmazást, és nem sokkal a munkálatok megkezdése után kiderült, hogy a talaj ingoványos, ezért a szokásostól eltérő előkészületekre van szükség. A domborművek agyagmintája 1942 szeptemberében készült el az országos tanács jóváhagyásával. A kőfaragó munkát Somorjay Antal és Juhász Gyula kőszobrász végezte. Az emlékművet 1943 május utolsó napjaiban tervezték befejezni, a felavatási ünnepség azonban valószínűleg elmaradhatott, mert a korabeli sajtóban sehol sem bukkantunk ilyen adatra kutatótársaimmal. Az pedig egyértelmű, hogy egy ilyen monumentális emlékművet nagy sajtóvisszhanggal adták volna át a rendeltetésének – nyilatkozta Besnyi, aki az emlékmű építésével kapcsolatban elmesélte azt is, hogy a tervezőmérnök eredeti elképzelése a tóról picit módosult, egy helyett az évszakokat szimbolizálva négyet alakítottak ki, amelyek a 70-es években is megvoltak.
Bácskossuthfalva Hősi emlékművére az 1944-ben bekövetkezett események után hasonló sors várt, mint a vidékünk többi, ilyen jellegű köztéri építményére. A véletlen, vagy valami más folytán azonban megmenekült, mint a Szeghegy nyugati bejáratánál található méretében kisebb társa.
-Feltételezzük, hogy a szobor megmaradásában szerepet játszottak az építőjénél dolgozó – egyébként munkásmozgalmi – emberek, így például Csík Feri bácsi, aki a Népfelszabadító Bizottság tagjaként leszavazta a bontást. A falu elöljárósága 1946-ban ismét Bálint Lajos kőművest bízza meg a magyar közigazgatásra utaló domborművek levakolásával.
Vitéz Bálint Lajos délvidéki székkapitány (balról) a Hősök emlékműve előtt(Majláth Béla felvétele)
Több évtizedes elhanyagoltságot követően 2000 októberében történt belgrádi események hatására több helyi fiatal felkerekedett és letakarította a korábban letakart szimbólumokról a cementes réteget.
-A kőművesmester arra is ügyelt, hogy olyan módon tapassza le a domborműveket, hogy azokról később könnyen le lehessen fejteni a takarást. Szerintem csupán legenda, hogy beszappanozta volna előtte az emlékmű kérdéses részét, hiszen akkor egyáltalán nem maradt volna rajta a malter. Valószínűleg az első réteget lazábbra keverte – tette hozzá a helytörténész, és arról is szót ejtett, hogy az első jegyzett megemlékezés 1991 novemberében, a délszláv háború borzalmainak hatására zajlott a talapzatánál a történelmi VMDK szervezésében. Ez után 2011-től kezdve minden év májusában, a magyar hősök napján – a néhai kőművesmester fia – ifj. Bálint Lajos helyezte el a kegyelet virágait a Vitézi Rend nevében, illetve 2014-ben, az I. világháború kirobbanásának 100 éves évfordulója alkalmából a Monográfia Helytörténeti Egyesület tartott megemlékezést, és azóta minden évben az Id. Kovács Gyula Általános Iskola nyolcadikos tanulói látogatnak el az emlékműhöz történelemtanárukkal, amikor a szoborhoz köthető eseményekről tanulnak. Ekkor a gyerekek átnézik a 239 hősi halált halt falubeli névsorát, rokonokat, hozzátartozókat keresve, gyertyát gyújtanak, illetve virágokat helyeznek az emlékműre.
