iközben korunk egyik legnagyobb problémájaként tartjuk számon a környezetszennyezést és a szemétfelhalmozást, egyre többen vannak azok, akik igyekeznek csökkenteni ökológiai lábnyomukat, és lehetőségeikhez mérten hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja a szelektív hulladékgyűjtés. Ehhez azonban nem elég néhány felelősen gondolkodó állampolgár, hiszen a gondosan kiválogatott hulladékot valahol össze kell gyűjteni, valahova el kell szállítani, és valakinek föl kell dolgoznia azt. A hulladék menedzselésének feladatát Zentán a Tiszapart-Alvég Helyi Közösség vállalta magára, minden hétköznap 8 és 11 óra között veszik át a háztartások által összegyűjtött hulladékot. Vatai Zsuzsanna titkárt a szelektív hulladékgyűjtésről kérdeztük.
A hulladékot tisztán kell gyűjteni (Gruik Zsuzsa felvétele)
Milyen hulladékot gyűjt a helyi közösség?
– Mindent átveszünk, ami nem lebomló háztartási hulladék, és olyan helyre továbbítjuk, ahol újrahasznosítják, földolgozzák vagy használják. Elsősorban a pillepalack tartozik ide, és nemcsak maga a palack, hanem a kupak is. A pillepalack anyaga az egyik legkönnyebben földolgozható hulladék: ledarálják, az így kapott granulátumot fölolvasztják, aztán például tálakat vagy újrahasznosított pillepalackot készítenek belőle. Gyűjtünk üveget, szárazelemet, elektromos és elektronikus hulladékot, sörös dobozokat, azaz alumíniumhulladékot, és konzervdobozokat, azaz fémhulladékot. Emellett ruhát, cipőt, bútort, háztartási eszközöket is átveszünk, ha lomtalanításkor kikerül a háztartásból, de még használható állapotban van. Tehát szemetet, tűzrevalót nem kérünk, csak olyasmit, amit más család még föl tud használni. Az ilyesmit rászorulóknak továbbítjuk.
Milyen állapotban hozzuk a hulladékot?
– Átvesszük akármilyen állapotban, ha tiszta. De az ideális eset az, ha az emberek megfelelően előkészítik a hulladékot. A pillepalackról leveszik a papírt és a kupakot, és kiöblítik. Elmosni nem kell, de az öblítés nagyon fontos, mert szennyezett palackot nem lehet újrahasznosítani. A szennyezés miatt lesz szemét a hulladékból. Ami nagy kár, mert tényleg csak egy gyors és alapos öblítésről van szó: ne legyen a palackban jogurt-, tej- vagy kólamaradék. A kupakot azért kell levenni, mert az másmilyen műanyagból készült, és négyszer annyit ér, mint a pillepalack. Nemcsak grammokról van szó, mert ha zsákszámra összegyűlnek a kupakok, az már komoly mennyiség. Az is fontos, hogy ne raktározzuk a palackban lévő levegőt: nyomjuk össze, tapossuk meg a pillepalackokat. Tehát ez az ideális állapot, de ha valakinek nincs erre kapacitása, átvesszük enélkül is. Csak legyen tiszta. Ha nagyon sok hulladékról van szó, szóljanak, és megoldjuk, hogy ne kelljen mindent ide elhozni.
Az állateledeles dobozok új életének csak a kreativitás szab határt (Gruik Zsuzsa felvétele)
A színes és a fehér üveg egyaránt újrahasznosítható (Gruik Zsuzsa felvétele)
Mi a helyzet a többi hulladékkal?
– Az elemeket dobozba gyűjtjük, ezt érdemes egy tálban vagy félbevágott pillepalackban gyűjteni, hogy ne folyhasson ki. Ugyanis egyetlen ceruzaelem egy köbméter termőföldet tud tönkretenni. Tehát semmiféleképpen ne dobjuk a háztartási szemétbe, mert lassan, de biztosan, észrevehetetlenül és visszafordíthatatlanul szennyezi a környezetet. Ha egy műanyag tárolóban folyik ki az elem, nem teszi tönkre a termőföldet, mi pedig így is átvesszük. Átvesszük az üveget is, ha az tiszta. Tehát ne legyen belülről lekváros, tejes, ételmaradékos. Az nem baj, ha poros, az se gond, ha kívülről rajta marad a papír, vagy nem vették le a kupakot. Az italos és dunsztos üvegek mellett a padlásról lekerült régi üvegeket is szívesen átvesszük, akárcsak a táblaüvegeket, tükröket és a zsákba gyűjtött törött üvegdarabokat. Itt csak az a fontos, hogy szállítható legyen, ne szakadjon szét a tároló, míg ideérnek vele. Előfordult, hogy papírzsákban hozták az üvegszilánkot a szakadó esőben.
Ez nem jó; inkább gyűjtsék kisebb nejlonzsákokba. Az alumíniumhulladékot, ami főleg a sörös és energiaitalos dobozokat jelenti, szintén összelapítva kérjük, hogy ne raktározzuk a bennük lévő levegőt. Igaz, ezekből a dobozokból napkollektort is lehet építeni. Aki ilyet szeretne, az szóljon, és gyűjtünk neki olyat, amit nem tapostak össze. Ha valaki föl tud ebből használni valamit, szívesen odaadom neki. A lényeg az, hogy ne kerüljön a háztartási szemét közé. A tejes doboz tulajdonképpen műanyag bevonatú papír, így azt papírként vesszük át. Átvesszük a tejfölös dobozokat is, bár a cég, amelyik elszállítja, szokta jelezni, hogy ez nem pillepalack. De azért elviszik. A papírt akkor is átvesszük, ha valamilyen szennyeződés éri, például ragasztó kerül rá.
A műanyag palackokat összelapítva, kupak nélkül gyűjtsük (Gruik Zsuzsa felvétele)
Mi az, amit nem vesznek át?
– Nem veszünk át lejárt gyógyszert, ezt a gyógyszertárba kell visszavinni. A zöldhulladékot pedig lehet komposztálni. Mi ezzel nem foglalkozunk, de otthon mindenki meg tudja oldani, hogy ne kerüljön a szemétbe a konyhai hulladék. A komposztálásról millió információ található az interneten. Lakásban is megoldható, illetve a lakóközösségben élők közül többen is összefoghatnak, hogy kiskertet műveljenek. Így megoldható, hogy legyen egy komposztdombjuk és egy virágos kertjük is. Ez tehát kivitelezhető, a kérdés inkább az, hogy az ember akarja-e, és veszi-e a fáradságot.
Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés?
– A lényeg az, hogy semmi ne kerüljön a háztartási hulladékba, ami hasznosítható, újra használható, földolgozható. Az újrahasznosítás nagyon fontos része a hétköznapjainknak, és a jövőnket vetíti előre. Például negyven éve hordják a Palicsi-tó partjára a szemetet, ott van Szabadka szeméttárolója. Rengeteg ceruzaelem és ilyen-olyan hulladék került már bele a tóba a talajvízen keresztül. Ha megnézzük a vajdasági szeméttárolókat, azt látjuk, hogy legtöbbjükben nád nő. Ez annyit jelent, hogy magas a talajvíz, így pedig a hulladék egykettőre belemosódik. És ebből lesz az ivóvizünk. Mi marad így a gyerekeinknek? Ezenkívül van a dolognak anyagi vetülete is. A cég, amelyik elszállítja a hulladékot, fizet az egészségháznak, akik így pluszbevételre tesznek szert. Konkrétan a gyerekosztály kapja ezt a pénzt. Azt is fontos leszögezni, hogy a hulladék kincs. Ha szanaszét hagyjuk, a vagyonunkat hagyjuk szanaszét. Ha széthagyjuk, kárt okoz, de ha összegyűjtjük és földolgozzuk, abból haszon származik.
Vatai Zsuzsanna, a zentai Tiszapart-Alvég Helyi Közösség titkára (Gruik Zsuzsa felvétele)
Hogy tapasztalja, mennyire környezettudatosak a zentaiak?
– A két végletet látom. Az egyiknek ez szívügye, ők nagyon szívesen hozzák a hulladékot, rendszeresen jönnek, a szakadó eső sem állítja meg őket. Volt, hogy a legnagyobb téli hófúvásban is jött a fiatalasszony. Tehát mondhatom, hogy vannak eltántoríthatatlan polgárok. Mások pedig csak az akcióinkat szeretik. Amikor kiderül, hogy elfogyott a táska, amit az összegyűjtött pillepalackokért adunk egy-egy akció alatt, akkor ők már nem jönnek többet. Sokat próbálok a lelkükre beszélni, elmondom, mit érdemes tudni ezzel kapcsolatban, de nem mindig járok sikerrel. Embere válogatja, hogy ki hogyan áll hozzá a környezetvédelemhez. Aki tudatosan csinálja, az pontosan tudja, hogy ez az unokái és a dédunokái érdeke, hiszen nem látszik azonnal az eredmény. A természetnek is idő kell, hogy reagáljon mindarra, amit kap vagy nem kap tőlünk. El kell mondani, hogy azokat a szelektív konténereket, amik korábban Zenta-szerte több helyen is ott voltak, a Kommunális Vállalat összegyűjtötte, mégpedig azért, mert voltak, akik nem megfelelően használták őket. Hiába hordta oda ötven ember a megtisztított pillepalackot, ha aztán jött kettő, aki beledobta a háztartási szemetet meg a kutyatetemet. Így pedig szennyezte, és ezzel használhatatlanná tette az összes gondosan kiválogatott hulladékot.
Gondolja, hogy változni fog az emberek szemlélete?
– Azt gondolom, hogy akkor lesznek változások, amikor megnyitják a szabadkai hulladéklerakót. Erre nagy szükségünk van. Háztartásonként külön kell majd gyűjteni a szelektíven gyűjthető hulladékot, a lebomló hulladékot és a szemetet, tehát három konténerre lesz szükség. Ez a terv, azt meg majd meglátjuk, hogyan viszonyulnak majd ehhez a polgárok. A tervek a lakosság hozzáállása alapján majd biztosan módosulni fognak. Ha a gyerekeket bevonjuk ebbe a munkába, akkor ők már abban nőnek föl, hogy a hulladékot szelektíven kell gyűjteni, hogy oda kell figyelni a környezetre. Ők már értik és tudják, hogy ez miért jó. Aki ebben nő föl, annak ez természetes.
