Lesújtó adatokat tár elénk a Természetvédelmi Világalap (WWF) Élő Bolygó Jelentése, mely lerántja a leplet a Föld állapotáról és az emberi tevékenység hatásáról. A kétévente megjelenő jelentés 2018-as kiadása szerint a bolygón élő halak, madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők populációi átlagosan 60 százalékkal zsugorodtak az 1970 és 2014 közötti időszakban. A gerinces fajok populációinak hanyatlása Dél- és Közép-Amerikában volt a legsúlyosabb, 89 százalékos. A szakemberek szerint a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység: a természetes élőhelyek elpusztítása, a túlhalászat és a túlvadászat, valamint a természet egyéb módokon való kizsákmányolása.
„Talán mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még tehet valamit ennek a pusztító folyamatnak a megfordításáért” – figyelmeztet a jelentés, amely szerint a következő két év a szükséges lépések megtétele szempontjából sorsdöntő időszak lesz az emberiség történetében.
Az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység pusztító hatással volt a vadvilág és az emberiség számára egyaránt fontos természeti erőforrásokra, úgymint az óceánok, erdők, korallzátonyok, vizenyős területek és mangrove erdők. Az Amazonas medence 20 százaléka eltűnt ötven év alatt, miközben a Föld sekély vizű korallállományának csaknem fele odaveszett az elmúlt három évtizedben.
Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben már csak 78,6 százalék. Globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka veszett oda. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el. A bolygó állapotának romló tendenciája nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség – ma már több mint 7,6 milliárd ember él a Földön -, a világgazdaság a harmincszorosára emelkedett. A jelentés szerint a természet világszerte nagyjából 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt éves szinten az emberiségnek, miközben friss levegőt, tiszta vizet, élelmet, energiát, gyógyszert és egyéb anyagokat, termékeket biztosít számára.
A dokumentum külön kitér a beporzó rovarok szerepének fontosságára. Ezek az állatok 235–577 milliárd dollár értékű beporzó tevékenységet végeznek évente, ám az éghajlatváltozás, a mezőgazdasági gyakorlatok, a betolakodó fajok és a betegségek egyre jobban befolyásolják a számukat, a sokféleségüket és az egészségüket.
A WWF szerint összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel lehet javítani a Föld állapotán. A jelentés emlékeztet rá, hogy a világ vezetői 2020-ban fogják kiértékelni a Fenntartható Fejlődési Célok, a párizsi egyezmény és a Biológiai Sokféleség Egyezmény megvalósításában elért eredményeket, továbbá újabb célokat fognak meghatározni a biológiai sokféleség védelmében. A jelentés szerint a következő két év kulcsfontosságú lesz azon lépések megtétele szempontjából, amelyekkel a globális közösség megóvhatja és helyreállíthatja a természetet.
