A brit AOL internetes portál összegyűjtötte a süllyedő Velencétől a lassan eltűnő Holt-tengerig azt a tíz legveszélyeztetettebb helyet a világon, melyet unokáink már lehetséges, hogy nem fognak látni.
AMAZONAS ESŐERDŐ
Az Amazonas esőerdő 8 ország –Brazília, Bolívia, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana – határán ível át, ahol 1,4 milliárd hold erdőségnek és 6600 kilométernyi folyónak ad otthont. Sajnálatos módon a mezőgazdasági terjeszkedésnek, az útépítéseknek és az illegális fakivágásoknak köszönhetően napról napra csökken az esőerdő területe. Ezenkívül a klímaváltozás is közrejátszik abban a tendenciában, mely ha nem változik, akkor várhatóan, 2030-ra az erdőség 55%-a eltűnik. A jaguárok, rózsaszín delfinek, rengeteg madár (köztük a színes arapapagáj) és halfaj mellett 30 millió bennszülött él az Amazonas mentén, akiknek költözésükkel (már többször volt rá példa) elveszítjük az Amazonas növényeit és azok gyógyhatásait, illetve azt az értékes tudást is, melyet az itt élő népek hosszú évszázadok, talán évezredek alatt felhalmoztak.
KELET TSAVO NEMZETI PARK, KENYA
Kenya Keleti Tsavo Nemzeti Parkja az igazi vadont testesíti meg. Azonban az ország legidősebb nemzeti parkjának majdnem mindegyik ragadozója és növényevője veszélyeztetett lett az utóbbi pár évtizedben, a természetes élőhelyük módszeres pusztítása, illetve a kegyetlen orvvadászat miatt, hiszen az orvvadászok az elefántcsontokért, a bőrükért, az állatok szarvaiért és húsukért ölik meg őket. A park legismertebb állata, a vörös-homokos elefántokból minden évben jó párat megölnek.
SVÁJCI ALPOK
A Svájci Alpok gleccserei felgyorsult ütemben zsugorodnak, mely a tudósok szerint, ha ebben az ütemben továbbra is folytatódik, 2050-re végleg eltűnhet. A legnagyobb alpoki gleccser, az Aletsch a XX. század során több mint 2 kilométert zsugorodott. Szakértők szerint, ha a globális felmelegedés még egy évtizedig folytatódik, akkor 70–100 évig várhatóan csak 4000 méter feletti gleccserek fognak megmaradni.
NAGY-KORALLZÁTONY, AUSZTRÁLIA
A világ legnagyobb korallzátony rendszereként, a Nagy-korallzátony 2900 különálló korallzátonyt foglal magába, 600 szigetet és 300 korall homokzátonyt. 1981-ben az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította, emellett a Föld egyik legnagyobb természeti csodája. Az évente mintegy kétmillió látogatót fogadó látványosságot különféle kezdeményezések védelmezik, beleértve a „no take” zónákat, melyek olyan területek, ahonnan semmit sem lehet kivinni (tehát a horgászás és a kagyló, illetve korallgyűjtés szigorúan tilos), illetve olyan hajóköteleket, horgonyokat használnak, melyek biztos, hogy nem sértik fel a zátonyt. A Nagy-korallzátony ennek ellenére zsugorodik, ezt a felelőtlen turizmus, a szennyezés és a globális felmelegedés okoz.
VELENCE, OLASZORSZÁG
Olaszország egyik legszebb városát a hosszú évszázadok alatt lassacskán elnyeli a tenger. A vízre épült város lassú süllyedése, a lagúna változó tengeri üledékrétegének köszönhető, így az előrejelzések szerint 20 év múlva az eddig csak a város központi tereit beborító hullámok végleg ellephetik azt. Ezt támasztja alá az a statisztika is, mely az áradásokat mérte: 1900-ban a Szent Márk teret csak hétszer öntötte el a víz, míg 1996-ban ez a szám már 99 volt. A növekvő tengerszint, melyet a globális felmelegedés okoz, nagy fenyegetés a városnak, ezért a város kormányzata egy áradást megakadályozó gátat épít, mely megállítja az Adriai-tengerből beömlő vizet. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a gát 2014-re megépül.
TIBET, KÍNA
Tibetben nem egy ősi épület, vagy természeti csoda, hanem a tibeti nyelv és kultúra az, amelyet az eltűnés veszélye fenyeget, ahogy a dalai láma is figyelmeztet. Az 1950-es évek óta, mióta Kína elfoglalta az országot, Tibet történelmét szép lassan, de tudatosan kitörlik az új törvényekkel, olyanokkal, melyek például kicserélik a tibeti nyelvórákat a kínai mandarinra. A dalai láma felszólította a külföldön élő menekülteket, hogy tartsák életben tradíciójukat és nyelvüket, így őrizvén meg kultúrájukat. A kínai kormány célkitűzése, hogy a nomád életmódban élő tibetieket áthelyezik az ő füves pusztáikról a nagyvárosokba, katasztrofális következményekkel bír a tibeti pásztorokra, akik ezért nem tudnak az évszázados hagyományok szerint élni.
EVERGLADES NEMZETI PARK, FLORIDA
A floridai Everglades Nemzeti Park a USA legnagyobb szubtrópusi vadonja; hatalmas különálló ökoszisztémái olyan ritka és veszélyeztetett fajoknak adnak otthont, mint például a tengeri teknős, az amerikai krokodil és a floridai párduc. A park sokszínű élőhelye folyamatosan változik és az emberek erős befolyása, a romboló vízgazdálkodás, valamint a behozott idegen fajok jelentősen veszélyeztetik az itt hosszú ideje kialakult ökoszisztémát. A The Ten Thousand Islands része a területnek, az egyetlen hely a Földön, ahol a krokodilok és alligátorok egymás mellett élnek, de az élőhelyük pusztítása, valamint az autók okozta sérülések miatt a számuk napról napra csökken. Természeti csapások is veszélyeztetik ezt a csodálatos területet: gyakran alakulnak ki hatalmas tüzek, az itt kialakuló viharok, villámok miatt, ezenkívül – ahogy a többi veszélyeztetett helyeknél is – a globális felmelegedés, és az azzal járó tengerszint megemelkedése a nemzeti park elsüllyedésével fenyeget. 1993-tól 2007-ig az Everglades fent volt azon a listán, amely a veszélyeztetett világörökségi területeket foglalták magukba, 2010-ben azonban újra felkerült rá.
KILIMANDZSÁRÓ, TANZÁNIA
Afrika legmagasabb pontjáról, a Kilimandzsáróról is eltűnik a hótakaró, mely egy gyönyörű látványosság az afrikai szavannákról. Szakértők felmérése szerint a helyzet itt súlyosabb, mint a többi veszélyeztetett területnél, ugyanis a hótakaró várhatóan 2015 és 2020 között teljesen el fog tűnni a globális felmelegedés miatt. 2000 óta a csúcs, mintegy 26%-át vesztette el a jégsapkájának, melyet mind a klímaváltozás, mind az erdőirtás számlájára írnak. Habár a hó eltűnése elősegíti a hegy megmászását, amely így népszerűbb lesz a kevésbé edzett kalandvágyó turisták körében is, a látvány sem lesz azonban soha többé hasonló.
HOLT-TENGER, JORDÁNIA
A Föld legmélyebben fekvő pontját, a Holt-tengert, ahol a hőmérséklet nyáron az 50 fokot is elérheti, is a végveszély, egészen pontosan a kiszáradás fenyegeti, melyet a tenger, illetve a Jordán folyó eltérítésével okoznak, hogy az megfeleljen a helyi, mezőgazdasági, az ipari és a turizmus által generált elvárásoknak. Az így kialakult helyzetben –ahol a tenger egyik része kiszárad, míg a másik része kiöntéssel fenyeget – a Holt-tenger még ebben az évszázadban, ebben a formájában végleg eltűnhet. Tárgyalásokat folytatnak arról, hogy miként lehetne a Vörös-tengerből vizet átjuttatni a Holt-tengerbe, hogy stabilizálják a vízszintet, de természetvédők ezt ellenzik, ugyanis ez a megoldás kipusztíthatná, de legalábbis jelentősen károsíthatná a Holt-tenger egyedi természeti rendszerét, beleértve a korallzátonyokat az Akabai-öbölben. Másik lehetőség, melyet vizsgálnak, hogy a Jordán folyó eltereléséből tudnának újra vizet engedni a Holt-tenger lassan eltűnő részeire.
A SZUMÁTRA SZIGETI TRÓPUSI ŐSERDŐ, INDONÉZIA
Szomorú módon tavaly, a három nemzeti parkot is magába foglaló szumátrai trópusi esőerdő is felkerült az ún. Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára. Felkerülését az indokolta, hogy talán így meg tudják akadályozni, hogy eltűnjön az a fenyegetés, melyet az orvvadászok, az illegális fakitermelők, a mezőgazdaság terjeszkedése miatt beavatkozó emberek okoznak, illetve azok a tervek, hogy utakat építsenek az esőerdőbe, mely 10 000 féle fajnak az otthona, köztük több mint 200 emlős fajnak, benne a szumátrai elefántnak és 580 madárfajnak.
