Az elmúlt hónapban a Szabadkai Városi Múzeumban megnyitották az intézmény természettudományi osztályának állandó tárlatát, amely A természet és az ember címet viseli. A kiállított anyagokon keresztül a múzeum látogatói megismerhetik Észak-Bácska természeti értékeit, gazdag állat- és növényvilágát. Az új tárlat apropóján mgr. Hulló Istvánnal, a múzeum igazgatójával beszélgettünk, aki, mivel biológiai végzettséggel rendelkezik, számos érdekességet is mesélt lapunknak a Szabadka környékén található flórával és faunával kapcsolatban.
Mgr. Hulló István, a múzeum igazgatója (Gergely Árpád felvétele)
Hulló István elmondta, hogy a tárlat előkészítése több mint két évvel ezelőtt kezdődött el. Ahhoz, hogy a tárlat létrejöhessen, először a tárlat helyszínéül szolgáló tetőtér kiépítésére volt szükség. Miután ez megtörtént, kezdődhetett csak el az installációk kialakítása. A hosszú munka végül egy nem mindennapi látnivalót eredményezett.
– Az országban nagyon kevés ilyen tárlat van. Például a belgrádi Természettudományi Múzeumnak nincs kiállítótere, így állandó tárlat Szerbia élővilágáról nem létezik. A múzeumokban általában is ritkák a természettudományos gyűjtemények. Mellettünk még esetleg a nagykikindai múzeumnak van ilyen gyűjteménye, a nagybecskerekinek szintén van, de nem nagy. Az óbecsei múzeumnak van egy nagyon szép madártani gyűjteménye, de nincs kiállítva, és rossz állapotban is van a raktárban. Ez azt jelenti, hogy vidékünkön egyedi tárlat a miénk – mondta az igazgató.
A tárlat jelentős része Észak-Bácska egykori gazdag élővilágát mutatja be, amelyet az emberi tevékenység fokozatosan tönkretett.
– A tárlat koncepcióját úgy képzeltük el, hogy az első hét dioráma a természet élőhelytípusait, azok állatait, növényeit, jellegzetességeit mutatja be. Méghozzá a kezdetektől, amikor ez a ma ismert flóra és fauna kialakult Észak-Bácskában. Ez pedig a jégkorszak utáni időszak, ami 12 ezer évvel ezelőtt vette kezdetét. Így a tárlat története is innen indul, egy jégkorszak végét ábrázoló diorámával. Ebben az időszakban még itt-ott előfordultak a hideget tűrő nagyemlősök, mint a rénszarvasok. A mamutok már elvonultak, az ember pedig megjelent. A ma ismert fauna ekkor kezdett állandósulni. Fátlan vegetáció uralta ekkor a Kárpát-medencét. A jégkorszak jellegzetes üledéke a sárga agyagos föld, amit lösznek hívunk, vagy közismert nevén a sárgaföld. Ez az üledék kétmillió éven át rakódott le. Ez a gleccserek által legyalult hegyi kőzet, amit a szél a Kárpátokból és az Alpokból hordott ide a tájainkra. Egyedi és különleges képződményről van szó. Rétegei és időszakaszai jól láthatóak nálunk. Ennek a felszínén gazdag rétek alakultak ki, valamint a meredek szakadások, partvonalak is gazdag élővilággal rendelkeztek. Ezt mutatja be az első és a második dioráma is. Ezek a löszpuszta rétek megszűntek Vajdaságban, mert a kőkortól intenzíven művelik őket. Az a néhány százalék, ami megmaradt, töredéke annak a gazdag élővilágnak, ami hajdanán vonzotta az óriási állatcsordákat. Ez bizony egy olyan történet, ami az ember tájátalakító tevékenysége folytán megszűnt – magyarázta az igazgató.
Híres világutazók trófeái a tárlaton (Gergely Árpád felvétele)
Természettudományi tárlatokon ritkán előforduló antropológiai anyagok (Gergely Árpád felvétele)
Madárpreparátumok Noé bárkáján (Gergely Árpád felvétele)
A rétek után a többi élőhelytípust is megismerhetjük a diorámák segítségével.
– A mélyebb folyóvölgyekben, elsősorban a Tiszában, a lösz állóvizes völgyeiben különleges állatvilág alakult ki, ugyanis a lösz kalciumban gazdag meszes talajt eredményez, ami a szikesedés folyamata. Ezt mutatja be a következő dioráma. Ez után a vizes élőhelyek két diorámán láthatóak. A nádasok és a víz alatti élet az őshonos halakkal és más állatokkal, amelyek sajnos szintén teljesen megváltoztak. A felszíni vizeink szinte teljes mértékben károsodnak a különböző terhelésektől, gondolok itt a szennyvizekre, műtrágyára és különböző mérgekre, amiket a mezőgazdaságban használnak. Nálunk azonban minden az eredeti állapotában látható. Az utolsó diorámánk a homoki élőhelyekről szól, hiszen Szabadkát és környékét ez jellemzi. A lágy szárú homoki rétek jellegzetességei, növényei és állatai, illetve a homoki erdők láthatóak itt – sorolta a diorámák látnivalóit Hulló István.
A tárlaton a látogatók a modern technika segítségével maguk fedezhetik fel a jégkorszak utáni Észak-Bácska egyedi és gazdag élővilágát, hiszen minden faj érintőképernyők segítségével részletesen megismerhető. Olvashatóak róluk négy nyelven, köztük magyarul is, kis ismertetők fotókkal, képekkel, kisfilmekkel, így rengeteg pontos, szakmailag helyénvaló információ tudható meg.
A múzeum a tárlat segítségével igyekszik felhívni a figyelmet az emberi tevékenység káros hatásaira, a környezetvédelem és a biológiai sokszínűség megóvásának fontosságára is.
– Mivel a tárlat A természet és az ember címet viseli, a tárlat további részében az ember által okozott természeti károkat láthatjuk. Itt vannak a kipusztult fajok, a veszélyeztetett fajok, vagy láthatóak a különböző élőhelypusztulások, amelyeket például a kiömlő kőolaj, vagy a klímaváltozás okozta szárazság, vízhiány okoznak. Hozzátenném, hogy a nagy fajgazdagság különböző időközönként drasztikusan lecsökken, tehát periódusonként fajkihalások következnek be. Eddig öt ilyen nagy fajkihalás volt a földtörténet során. Most éppen a hatodikban vagyunk. Ennek azonban az ember az okozója. Ezt a tudomány most már antropocén időszaknak, emberi kornak nevezi. Ehhez kapcsolódóan látható Noé bárkája is a tárlaton, amely mint egyfajta jelkép szerepel itt. A tárlat helyszínén adva van egy kis tetőszerkezeti csoda, amibe beépítettünk egy kis hajót. Ebben vannak nagyon ritka, különleges, preparált állatok, amelyek a gazdag fajsokféleséget demonstrálják, ami egykoron a Földet jellemezte. Ez utalás a természetvédelemre, amely az 1970-es években bontakozott ki. Tehát bemutattuk az élőhelyeket, majd hogy milyen rombolást okoztunk ezekben az élőhelyekben, a Noé bárkája meg azt kívánja bemutatni, hogy mit tehetünk a megmentésükért – hívta fel a figyelmet Hulló István.
Az első dioráma a jégkorszak végébe enged betekintést (Gergely Árpád felvétele)
A fentiek mellett egzotikus állatok trófeái is kiállításra kerültek, mint például krokodil, bölény vagy éppen zebra. Ezek vidékünk olyan híres világutazóinak gyűjteményéből származnak, mint a szabadkai Vojnich Oszkár, vagy éppen Tallián Emil törökbecsei birtokos. De vannak a tárlaton olyan kiállítási tárgyak is, amelyek ritkán szerepelnek a múzeumok látnivalói között
– Az utolsó egységben egy különleges embertani kiállítás látható. Ilyeneket általában természettudományi múzeumok nem, vagy csak nagyon ritkán mutatnak be, azért mert az embertani anyag régészek munkája során kerül felszínre. A régészeket pedig, mivel nem antropológusok, leginkább a sírleletek érdeklik és a hozzájuk kapcsolódó történet. A csontokkal viszont az antropológus foglalkozik. Nálunk dr. Kajdocsi Lovász Gabriella antropológus-biológus végzi ezt a munkát. Vidékünk első sírleletei a rézkorból származnak a noszai lelőhelyről a Kr. e. 2500 körüli időkből, de vannak kiállítva anyagok a bronzkorból, a népvándorlás korából és a középkorból is. A leleteken keresztül a látogatók megismerhetik az adott kor klímáját, az akkori életmódot, táplálkozást, azt, hogy a csontok milyen betegségekről árulkodnak, esetleg mi volt a halál oka – mondta Hulló István.
A tárlatot Észak-Bácska természeti értékei címmel egy katalógus is kíséri, amely Hulló István és Kajdocsi Lovász Gabriella közös munkája. A kiadvány a tárlat anyagára támaszkodva mutatja be Szabadka környékének élővilágát. Így a könyv tekinthető a tárlat katalógusának, és vidékünk természeti értékeit bemutató kalauznak is, amely tanórai keretek között is jól használható. Az igazgató itt hívta fel a figyelmünket egy fontos tudnivalóra.
– Iskoláknak, tanároknak azt javaslom, próbálják beiktatni a tantervükbe a tárlat témáját. Hozzák el tanulóikat tárlatunkra. Ha órát, osztályfőnökit, szakkört vagy esetleg valamilyen továbbképzést tartanak intézményünkben, akkor a belépés ingyenes – üzente az oktatási intézményeknek Hulló István, és hozzátette, hogy a tárlaton egy pedagógiai sarok is található, amely azt a célt szolgálja, hogy a kiállítási tér alkalmas legyen egy teljes értékű és élményben gazdag tanóra megtartására.
A Szabadkai Városi Múzeum keddtől szombatig 10 és 18 óra között tart nyitva. A belépőjegy ára 150 dinár. A belépés iskolás csoportok mellett a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára is ingyenes.
