Csíkos gömbölyű, csíkos megnyúlt alakú, csík nélküli, fekete héjú, kisebb méretű, nehéz súlyú, magvas, mag nélküli, vékony héjú, görög, sárga, ananász ízű, rögbi labda alakú, mindezek a kedvenc nyári csemegének, a dinnyének a jellemzői. Megkezdődött a szezonja és kopogtatása a piacokon. Behozatali dinnyét szinte egész évben vásárolhatunk, de mi a helyzet a hazai termőföldeken?
Sárgadinnyét is termesztenek (Fotó: Fehér Ildikó)
A tiszakálmánfalvi határban a heves esőzések miatt a szokásosnál valamennyivel később kerültek a dinnyepalánták a földbe, későbbre is várható a termés. Tamás István és felesége, Borbála több mint harminc éve foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Egy igazi családi gazdaságról van szó, hiszen szükség esetén gyermekeik is besegítenek a munkába, amely, ha elsőre nem is úgy tűnik, bizony jócskán akad.
− Dinnyetermesztéssel 1983/84 óta foglalkozunk, azóta egyszer fordult elő, hogy nem volt termés, mert az időjárás tönkretette a palántákat, a többi évben mindig volt dinnye, hol kevesebb, hol több.
Valamikor két hold dinnyét is kitermeltünk, de manapság csak egy, vagy másfél hold földön termesztünk dinnyét. A két hold az most már sok, nem lehet eladni, főleg úgy, hogy csak egy helyen áruljuk Temerinben. Jómagam árulom a dinnyét, valamikor a feleségem árulta, de ő most már inkább a palántákat nevelgeti, locsolgatja, a fóliaházban és a határban is szorgoskodik. Általában mi ketten foglalkozunk dinnyetermesztéssel, amikor nem győzzük a munkát, akkor a gyermekeink és a vejünk is segítenek – kezdte a beszélgetést István.
Tamás István és Borbála (Fotó: Fehér Ildikó)
A csíktalan, fekete héjú dinnye igen keresett (Fotó: Fehér Ildikó)
Mikor ültették el palántákat, és mikorra várható a termés?
− Még május közepén, a fagyos szentek után akartuk kivinni a palántákat, de az eső miatt nem tettük meg, nem tudtuk előkészíteni a talajt és letenni a fóliát, sárban, vízben nem lehet dolgozni. A fóliaházban a palánták már nagyon megindultak. Meg kellett várni, hogy megszikkadjon a talaj, hogy letegyük a fóliát, amikor pedig letettük, akkor ismét jött az eső, így megint nem tudtuk kiültetni a növényeket. Szóval azt kell mondani, hogy az idén későn kerültek a földbe, május végén, június elején, ebből kifolyólag a termés is későbbre, július végére várható.
Az idei időjárás mennyire kedvez a termésnek?
Borbála: − A dinnyének kell a nedvesség, valamennyire jót tett ez az eső, de másrészt kárt is okozott, hiszen akkor is esett, amikor épp a virágzás volt, leverte a virágokat az eső, és ilyenkor ki kell várni az újabb virágzást. Most, amikor már növekszenek a dinnyék, ismét nedvességre van szükségük, mert ha nem kap elég vizet amikor fejlődik, akkor eldeformálódik a dinnye, lapos vagy görbe lesz. A napfényre is szüksége van, mert akkor meg jó édes lesz, természetesen az, hogy milyen édes, függ a dinnyefajtától is. Vannak olyan fajta dinnyék, amelyek belül nem vérpirosak, de mégis édesek. Akkor az igazi a dinnye, amikor ropogós és édes.
Fiuk, Tivadar is besegít a munkába (Fotó: Fehér Ildikó)
A dinnye szereti a nedvességet, így az eső mellett öntözőrendszerre is szükség van (Fotó: Fehér Ildikó)
Miután a palánta a földbe kerül, milyen munkálatok vannak még a dinnyeföldön?
Borbála: − A palántálás óta már voltunk kint kapálni, és leszedtük azokat az apró dinnyéket, amelyek elkorcsosodtak, vagy nagyon közel nőttek egymáshoz. Valamint újat ültettünk azoknak a palántáknak a helyére, amelyeket megdézsmáltak a nyulak vagy az őzek. Ültetéskor keverjük a nagyobb levelűeket a kisebb levelűekkel, így tudjuk megvédeni őket a szúró naptól. Tavaly amikor szárazság volt, akkor némi gazt is hagytunk a növények között, az is valamennyire árnyékot csinált a dinnyéknek, vigyázta őket a napszúrástól. Van olyan fajta, amelyiknek gyengébb a szára, vagy vékonyabb a héja és akkor a hirtelen jött, erős naptól elkezd sárgulni a teteje, azt akkor már nem lehet eladni. Azokat, amelyeket nem szedjük le, mert nem megfelelőek az eladásra, a földön hagyjuk trágyának. Mostanra már megint kicserepesedett a föld teteje, így az öntözőrendszert is bekapcsoltuk. Azzal is sok munka van, hiszen kint kell lenni a földön, vigyázni kell a gépezetre, mert ha kint hagynánk az öntözőrendszer motorját, másnapra már nem lelnénk. A mezsgyén az indákat vissza kell igazítani, mert van úgy, hogy a bokor tövétől két méterre odébb is elkúszik az inda, a szomszéd búzájába téved, amit ugye aratáskor bedarálnak, erre is ügyelni kell.
Tivadar (fiuk): − Ami a dinnyetermesztést illeti, az én munkám főleg a „kinti munka”, azaz amit a termőföldön kell elvégezni, mint például a műtrágya leszórása vagy a locsolás, a későbbiekben pedig a dinnyék leszedése. Csöpögtetőrendszer van kihúzva az ágyások között, kutat fúrtunk a termőföldön, és szükség esetén kihozzuk a pumpát, rákapcsoljuk a rendszerre. Most ezen az egy hold földön, tíz sorban ültettük el a palántákat, igaz, hogy jóval később a szokásosnál, de elégedettek vagyunk azzal, ahogy fejlődnek a dinnyék.
István: − A dinnye árusítása az én feladatom. A piacra autóval és utánfutóval szoktuk kivinni a termést. Valamikor Újvidékre, a Futaki piacra vittük a dinnyét, akkor még nem volt olyan nagy a piac, göncöket sem árultak, meg kevesebb volt a viszonteladó. De idővel az történt, hogy kezdték lenézni a termelőket, és a viszonteladók úgymond „kitúrtak” bennünket, nem akartunk velük hadakozni, így átmentünk Temerinbe. Az egészségház közelében áruljuk a dinnyét. Már sokan ismernek bennünket, tudják azt, hogy termelők vagyunk és minőségi, szép, érett és édes dinnyét árulunk. Minden évben visszavárnak bennünket a vevők. Már az idén is kérdezték, mikor lesz dinnye.
Harminc kilósra is megnőhet (Fotó: Fehér Ildikó)
Amelyik palánta tönkremegy, annak helyére újat ültetnek (Fotó: Fehér Ildikó)
Mennyi dinnye várható az idén?
István: − Nem lehet előre kiszámítani, hogy mennyit fog teremni, javarészt az időtől függ a terméshozam, de amikor 20–25 tonnát terem, akkor jó szezonról beszélhetünk. Volt olyan év, hogy a termés többsége tönkrement, javarészt csak azt kaptuk vissza, amit befektettünk. Örültünk, hogy legalább az megtérült. Kiszámíthatatlan folyamat ez. Különböző betegségek is megtámadhatják a növényt, vagy amikor nincs eső, és meleg van, megjelennek a varjak és az erős csőrükkel kifúrják a dinnyét a nedvessége miatt.
Borbála: − Volt olyan évünk is, hogy amikor már szépen beérett a dinnye, a tolvajok kilesték és éjjel leszedték. Olyan is volt, hogy leégették, letaposták a termést. Csősszel is vigyáztuk meg kutyákkal is. Korábban, amikor a határban több dinnyés gazda volt, akkor összefogtunk és váltásban vigyáztunk egymás termését. Egy időben tényleg sok tolvaj jött, kamionokkal meg pótkocsikkal köröztek éjjelenként és megpakolták, elvitték azt, amit mi termeltünk. Nekik az tizenöt perc félelem volt, és egy rakás pénz. Idővel rájöttünk, hogy kik is voltak a lopók, és méghozzá falubeliek, a rendőröket is hívtuk. Mindenfélét átéltünk már. Mostanság a faluhoz közelebbi földünkön termesztjük a dinnyét, sűrűbben kijárunk, így kevesebb a lopás is.
Mekkora volt a legnagyobb dinnyéjük?
István: − Több mint harminc kilósak voltak a legsúlyosabb dinnyéink, az már régen volt, de pontosan emlékszek, hogy az egyik 31,5 kilós a másik pedig 30,5 kilós volt. Nem is tudom, hogy hol vettük azt a magot. Amikor azt a két nagy dinnyét kivittem árulni, csak ámultak-bámultak az emberek, kérdezték is, ezek meg mik. Nem hittek a szemüknek. Húsz kilóig mér a mérlegünk, le sem tudtam ott a helyszínen mérni nekik. Így otthon a nagy mérlegen kellett lemérni, és ráírni a súlyát. Két napig álltak is a dinnyék, nem tudtam őket eladni. Harmadnap egy külföldön dolgozó, és éppen hazalátogató ember megvette mind a két nagy dinnyét, és kivitte Németországba. Jövőre jött megint, kereste a nagy dinnyét. Akkora dinnyénk azóta nem volt, megteremnek a huszonpár kilósak, de manapság már nagyon nehéz a túl nagyokat is eladni, a legkapósabbak a 10–12 kilósak. Ha túl sokat szed le az ember, azt is nehéz eladni. Mi több fajta dinnyét ültetünk. Van pár bokor fekete héjú dinnyénk, az is nagyon keresett, régebben másnak nem is volt ilyen dinnyéje csak nekünk, meg többfajta sárgadinnyét is termesztünk. Mint minden munkában, a dinnyetermesztésben is meg kell találni az egyensúlyt.
