Szokás mondani, hogy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. A tojások már csak ilyenek, és ha elmegyünk a piacra vagy a boltba vásárolni, nehéz megkülönböztetni őket, csak találgathatjuk, melyiknek lesz szép a sárgája, és reménykedünk, hogy nem csak egy kis sárga klikker lesz benne, ha feltörjük. A tojások megjelölése és kategóriákba sorolása végett új szabályzat lépett életbe, egyelőre azonban nem alkalmazzák, mert szeretnének időt adni a termelőknek, hogy alaposan felkészülhessenek rá. Ennek értelmében a termelők újfajta megjelöléseket kell alkalmazzanak a tojás minőségét illetően. Az új szabályzat arra hivatott, hogy egyrészt megkönnyítse a termelők dolgát, másrészt viszont főként azért fontos, hogy rendet tegyen a piacon, hiszen az új megjelölések révén a fogyasztók könnyebben választhatnak majd, hogy milyen tojást szeretnének vásárolni.
A tyúkfarm 10 000 tojós tyúkkal rendelkezik, naponta 9200–9300 tojást tojnak (Fotó: Ótos András)
A temerini Agrofarma Kft. tojótyúkfarm 1981-óta működik, Hornyik Imre alapította, majd később fia, Hornyik Tamás lett a vállalat üzletvezetője. Tamással beszélgettünk a tyúkfarmról és a tojástermelésről, valamint arról, milyen hatással lesz a termelőkre és a fogyasztókra az új szabályzat.
Az édesapja 1981-ben alapította a tyúkfarmot, hogyan indult a vállalkozás?
– Abban az időben voltak cégek, amelyeknek szükségük volt tojásra, és egyfajta kooperációs alapon működött a vállalkozás, ők értékesítették a tojást. Apám 10 000 tojótyúkkal kezdte, és ma is ekkora az állomány. Az öreg tojótyúkokat eladjuk, minden 14–15 hónapban újítjuk az állományt. A jércéket 18 hetesen vásároljuk.
Mikor kezdett el tojástermeléssel foglalkozni?
– Középiskola után lassan átvettem testvéremmel a tyúkfarm igazgatását, de természetesen a mai napig az apám is belesegít a munkába.
Hornyik Tamás, az Agrofarma Kft. üzletvezetője (Fotó: Ótos András)
Mi változott időközben a farmon?
– Az egyik fontos változás, hogy mi keverjük saját részre a tápot, valamint a tojásjelölés is más most már, de nagyobb változások nem voltak.
Hányan dolgoznak a farmon?
– A családból négyen-öten dolgozunk, és 2–3 besegítő munkásunk is van, akiket szükség szerint 2–3 órára alkalmazunk.
Mennyi tojást termelnek?
– Jelenleg 10 000 tojótyúkkal rendelkezünk, naponta 9200–9300 tojást tojnak. Vannak olyan időszakok, amikor kevesebb tojást termelünk, ez a nyári hónapokra jellemző, amikor az emberek évi szabadságukat töltik, mert ilyenkor kevesebb a kereslet a tojásra. Ilyenkor 20–30 százalékkal csökkentjük a termelést. Szeptembertől újra teljes kapacitással dolgozunk.
Hol kerülnek értékesítésre a tojások?
– Főként kisebb boltokban, kiskereskedésekben, cukrászdákban, pékségekben, éttermekben, valamint piacokon. Hetente háromszor visszük a tojásokat Újvidékre, különböző boltokba, piacokra.
Itt készül a tyúkok tápja (Fotó: Ótos András)
Mi a legnehezebb a tojástermelésben?
– Manapság a legnehezebb a termékünk értékesítése és megfizettetése, a termeléssel viszont nincs gond, az jól működik. De azt is tudni kell, hogy ebben a munkában nincs leállás, hétvégén és ünnepnapokon is megy az ipar, igaz, ilyenkor csak a legszükségesebb munkákat végezzük el, megetetjük a tyúkokat, összeszedjük a tojást, raktározzuk.
Mit tud az új szabályzatról, amelyet nemsokára alkalmaznak a tojások megjelölésére?
– Úgy volt a kezdetben, hogy még az idén életbe lép ez a szabályzat, de most úgy áll a dolog, hogy majd csak január elsejétől vezetik be. A régi, és még jelenleg alkalmazott szabályzat szerint a tojás megjelölésein szerepel az A vagy a B osztály, magyarán a minőség jelzése. Csakhogy ez igazából nem a minőséget jelenti, hanem a tojás nagyságát, méretét. Az új szabályzat szerint, az osztály megnevezés alatt sokkal részletesebb leírások lesznek. Lesz újra A és B minőségű tojás, de például az A osztályon belül lesz extra friss, ami 9 napig fogyasztható és értékesíthető. Az A osztályba tartozó tojásokat az új szabályzat szerint 28 napig lehet majd forgalmazni, a B osztályba tartozó tojások pedig csak ipari felhasználásra lesznek alkalmazhatók. A méretre is más jegyzéseket alkalmaznak majd. Eddig összesen 7 méretű tojásra létezett megjelölés (SS, S, A, B, C, D, E), ezután viszont csak 4 lesz (S, M, L és XL). Jó, ha tudják az emberek, hogy az új szabályzat életbe lépésével az osztály megjelölés többé nem a nagyságra vonatkozik majd, hanem a minőségre. Ezenkívül minden tojáson feltüntetik a termelő saját számát, ez valójában egyfajta állatorvosi-biztonsági szám lesz, erről könnyen beazonosítható lesz, honnan származik a tojás. A tojásokat tartalmazó dobozon a 0 szám azt jelzi majd, hogy organikus termelésből származó termékről van szó, az 1-es azt jelenti, hogy szabadban tartózkodnak a tyúkok, 2-essel azt jelzik, hogy beltéri nevelésűek a tyúkok, a 3-as szám pedig azt jelenti, hogy ketrecben tartózkodik a baromfi.
Az előírások szerint 28 napnál régebbi tojás nem kerülhet forgalomba (Fotó: Ótos András)
A temerini vállalkozók saját jércék nevelését tervezik (Fotó: Ótos András)
Miben változik a munkájuk az új szabályzat életbelépésével?
– Az új szabályzat várhatóan nem nehezíti a munkánkat, de majd be kell fektetni egy megjelölőgépbe, amelyet a tojásválogató gépre szerelünk. Ez a gép a tojások válogatása közben automatikusan rányomja majd a jelzést a tojásokra. Mi abban reménykedünk, hogy az új szabályzat megkönnyíti a tojások értékesítését, meg azt is reméljük, hogy nem lesz mindenfelé mindenféle tojás.
Mire gondolt azzal, hogy nem lesz mindenfelé mindenféle tojás?
– Arról van szó, hogy most mindenki, akinek van 10–20, vagy 100 tyúkja van, az kiül az utcasarkokra, vagy az illegálisan működő, az utcákon létesült kisebb „piacokra”, és ott áron alul értékesíti a tojást. Ezeknek a tojásoknak a minőségét senki sem ellenőrzi, és természetesen ezeket az úgynevezett termelőket sem kontrollálja a felügyelőség. Mi minden hónapban elvégezzük a szükséges egészségügyi vizsgálatokat, és ez természetesen meglátszik a tojás árából is, azoknak pedig, akik csak kiülnek az utcasarokra a tojással, nincsenek ilyesfajta költségeik. Újvidéken például van egy eladónk a Limani piacon, és bizony nem kis összeget fizetünk a helyért, és természetesen minden szükséges egészségügyi vizsgálatról szóló papírt is be kell mutatnunk.
Milyen beruházások történtek a tyúkfarmon az utóbbi időben?
– Az utóbbi időben jelentős beruházásnak számít a tojásválogató gép, amelyet a Prosperitati Alapítvány segítségével vásároltunk meg, valamint még egy gépet vettünk, aminek segítségével a szemes szóját átdolgozzuk a takarmányba. A Prosperitati pályázata nagy segítségünkre volt, és a jelenlegi pályázati körben is pályáztunk.
Vannak tervek a jövőt illetően?
– Szeretnénk saját részre jércéket nevelni, mert így tovább növelhetnénk a tojások minőségét.
