Az Aeroklub Novi Sad által üzemeltetett cseneji repteret hosszú évekig elhanyagolták, de az utóbbi időszakban évről évre egyre több újítást vezettek be. Rendezték a repülőtér környékét, magát a leszállópályát is felújították (régebben térdig érő gaz lepte be), új helyiségeket építettek a meglévőhöz, berendezték, és itt kapott helyet a vámszolgálat és a határrendészet, amely nélkül elképzelhetetlen a nemzetközi járatok beindítása. Az Aeroklub tagjai azonban kitartó munkával elérték azt, amit sokan lehetetlennek hittek, kedden ugyanis beindult a nemzetközi utasforgalom a cseneji reptéren. Óriási dolog ez, hiszen Újvidék Vajdaság legnagyobb gazdasági és idegenforgalmi központja, Csenej pedig autóval tíz percre van a tartományi székvárostól. Tavaly elkészült egy közvélemény-kutatás, mely szerint az újvidékiek több mint 90 százaléka azért állt ki, hogy Csenej nemzetközi reptérként működjön.
Klaus Herpel, a Mamminger Konserven vállalat vezetője kedden délelőtt érkezett egy bérelt Cessna 340 típusú repülőgéppel Csenejre. A zöldségek feldolgozásával foglalkozó németországi vállalat nemrég nyitott gyárat Boldogasszonyfalván (Gospođinci), ennek kapcsán jött a vállalat vezetője Vajdaságba. Herpel elmondta, nagy jelentősége van a cseneji reptérnek, örvendtek annak, hogy végre gond nélkül engedélyt kaptak a landoláshoz, ez sokat jelent a vállalat működése szempontjából is.
– Személygépkocsival 10 órás utat kell megtenni a boldogasszonyfalvi gyárig, ha pedig egy müncheni menetrend szerinti géppel jövünk, akkor is kétórás az út Belgrádig, azután meg Belgrádból el kell jutni még Boldogasszonyfalváig, gyakorlatilag az egész napot utazással töltjük. A cseneji reptér működésének köszönhetően két óra alatt itt vagyunk, kiruccanunk Boldogasszonyfalvára, lebonyolítjuk a tanácskozást, és fél háromkor délután már indulunk is vissza. Így amikor visszaérünk Németországba, még mindig marad idő elvégezni egyes dolgokat. A jövőben szeretnénk maximálisan kihasználni a cseneji reptér adottságait, és ha minden működik, akkor csak ezt a repülőteret használjuk majd. Jelenleg egy bérelt repülőgéppel jöttünk, de a jövőben valószínűleg vásárolunk egy hasonló légi járművet, mert számunkra megéri abban az esetben, ha itt folyamatosan működni fog a cseneji reptér. Természetesen, szerettük volna először kipróbálni a repteret, képes-e leszállni a gép, működik-e a vámhivatal, stb. – magyarázta Herpel.
Dragoljub Samardžić, a cseneji reptéren székelő Aeroklub Novi Sad elnöke elmondta, 30 éve működtetik ezt a repteret, és végre elérkezett az a sokak által várt pillanat, hogy megérkezett az első nemzetközi utasjárat.
– Láthatták a jelenlévők, hogy minden rendben zajlott, az utasokat a határrendészet és a vámhivatal is készen várta. Az ügyintézést 10 perc alatt elvégezték, és aztán máris továbbindulhattak a dolgukra. Ez egy örvendetes esemény az Aeroklub Novi Sad, és Újvidék számára, de hasonlóan jó hír az üzletembereknek, sportolóknak vagy a turistáknak is, mert sokkal rövidebb idő alatt elintézhetik az utazást. A mai landolás után már további 4–5 járatra van igény, rengeteg üzletember várt erre a pillanatra, nem beszélve azokról az újvidéki nagyszabású rendezvényekről (EXIT, Vásár, stb.), amelyekre tízezrek érkeznek a tartományi székvárosba, biztosan szívesen használnák ki ezt a lehetőséget. Kiváló az együttműködésünk a rendőrséggel és a vámhivatallal is, abban az esetben, ha érkezik repülő a reptérre, a vámhivatal kiküldi a vámhivatalnokokat, akik nagyon gyorsan végzik munkájukat. A reptér akár 15 kisebb méretű repülőgép fogadására is alkalmas, természetesen abban az esetben a vámszolgálat folyamatosan itt tartózkodna a cseneji helyiségeiben, de ez egyáltalán nem jelent gondot – magyarázta Samardžić.
Ha valaki szeretné használni a cseneji repteret, akkor a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy felveszi a kapcsolatot a repülőtérrel, innen küldenek egy űrlapot, amelyet a kérelmezőnek ki kell töltenie, olyan rubrikákat tartalmaz, mint pl. a repülőgép típusa, az utasok neve, útlevélszámok, stb. Ezt az űrlapot a kitöltés után visszaküldik Csenejre, onnan továbbítják a határrendészetnek, ők jóváhagyják, ezután befizetésre kerülnek a szükséges illetékek. Miután megtörténtek a befizetések, a határrendészet és a vámhivatal dolgozói a megbeszélt időpontban Csenejen elvégzik az iratok ellenőrzését.
Samardžić szerint egyáltalán nem nehéz az egészet megszervezni, csak hát az emberek nem hittek abban, hogy ezt lehetséges lesz megvalósítani, és ezért nem is foglalkoztak vele.
– Sokan csak a problémákat látták, amikor szóba került a cseneji reptér, egyesek azzal jöttek, hogy túl nagy lesz a zaj Csenejen, az itt működő tyúkfarmokon nem lesz elég tojás, mert zavarja majd az állatokat a légi közlekedés, stb. A közvélemény-kutatás alkalmával azonban az újvidékieken kívül a csenejieket is megkérdeztük, és nagyon nagy százalékuk támogatta a repülőtér működését – mondta Samardžić.
Hozzátette: eddig 17 alkalommal járt Belgrádban a reptérrel kapcsolatos teendők egyeztetésével kapcsolatban.
– Pontosan előadtuk, mit szeretnénk elérni, mit nyújthatunk szolgáltatásként. Ezeknek a tárgyalásoknak az lett az eredménye, hogy megszereztük a C3 licencet. A licenc szerint legalább 1600–1800 méter hosszú kifutópályára van szükség. Eredetileg, a cseneji reptér kifutópályája 1800 méteres, de a szabályok miatt le kellett rövidíteni 60 méterrel, mert a vége felé a pálya közelében helyezkedik el a Városi Távfűtő Művek objektuma, ami azt jelenti, hogy 1740 méteres a jelenlegi kifutópálya. A C3 licenc engedélyezi az ATR, a Cesna típusú repülőgépek leszállását, kb. 150 személyes kapacitásig, és nekünk most ennél többre nincs is szükségünk. Egy regionális repteret szeretnénk kialakítani, kisebb méretű repülőgépek számára. Persze, voltak itt olyan tervek is, hogy majd 2,5 kilométeres lebetonozott kifutópályát kell építeni, és ez a projekt meglehetősen jól ki volt dolgozva, de nem volt reális. Azért nem volt reális, mert a régióban vannak nagyobb repterek, amelyek nem engedélyezték volna ezt a konkurencia miatt, említsük csak meg a Nikola Tesla repteret. Belgrád soha sem engedélyezné azt, hogy egy hasonló reptér alakuljon ki, mint a Nikola Tesla, ilyen közel, viszont megengedték, hogy egy kisebb repteret kialakítsunk – magyarázta az Aeroklub Novi Sad elnöke.
Jelenleg legfőbb problémát az üzemanyag tárolása jelenti, igaz, létezik egy föld alatti tartály, de nagyon öreg, és nem lehet használni. A tervek szerint, az új üzemanyagtartályt a cseneji reptér bejáratánál helyeznék el, és innen szállítanák el a repülőgépekig az üzemanyagot megfelelő járművekkel. Ez a terv egyelőre várat magára, mert nagyon sok pénzbe kerül az új tartály, de ismerve az Aeroklub Novi Sad csapatának találékonyságát és kitartását, nem kétséges, hogy hamarosan ez is elkészül.