Immár több mint hét évtizede elérhető az influenza elleni védőoltás, a kutatók azóta igyekeznek tökéletesebbé tenni, hogy minél kevesebb mellékhatást produkáljon. Mégis, a felmérések azt bizonyítják, hogy a világ és Európa egyes térségeiben továbbra is nagy a bizalmatlanság az ezzel és az egyéb, hasonló oltóanyagokkal szemben. Szerbiában néhány éve még csak 8 százalékos volt az immunizációs arány.
Az influenza elleni védőoltásnak szinte nincs mellékhatása(Gergely Árpád felvétele)
A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint világszerte évente több mint 100 millió embert vesz le lábáról az influenza, míg a betegség okozta szövődmények következtében elhunytak száma 250 ezer és 650 ezer között alakul. A szakemberek szerint az influenza elleni védőoltás mellett elsősorban az emberéletek megőrzésére való esély növelése szól, ám az sem mellékes szempont, hogy a megbetegedettek rövidebb, vagy hosszabb időre munkaképtelenné válnak, így az influenzaszezon az országok termelési mutatóiban is érezteti hatását. Noha a szakemberek folyamatosan érveket igyekeznek felsorakoztatni az immunizáció mellett, annak szintje az elmúlt néhány évben folyamatosan csökkent. Az Eurostat két évvel ezelőtti felmérése szerint míg 2011-ben 50 százalékot tett ki az európai lakosság immunizációs szintje, addig 2016-ban már csak a 43 százalékot érte el. Az influenza elleni védőoltást egyebek mellett a 65 évnél idősebb polgárok számára ajánlják, ám érdekes módon a társadalomnak éppen ez a csoportja az, amelyik az elmúlt időszakban mind kisebb arányban igényelte az oltóanyagot. Az említett populáció védettségének tekintetében Magyarországon és Olaszországban volt jellemző a legnagyobb – 10 százalékos – zuhanás, derül ki az Eurostat kimutatásából, míg egy magyarországi felmérés arra hívja fel a társadalom figyelmét, hogy Magyarországon az influenza ellen beoltottak általános aránya csupán 6-7 százalékos, „ami töredéke a Németországra vagy az Amerikai Egyesült Államokra jellemző 40 százalék feletti, de az oroszországi 30 százalékos aránynak is.”
Az Eurostat szerint Szerbiában sem jobb a helyzet: az országban a 65 évnél idősebbeknek mindössze a 11 százaléka oltatta be magát az említett évben az oltóanyaggal. Egy másik kimutatás értelmében ha a teljes szerbiai lakosságszámot vesszük figyelembe, azt állapíthatjuk meg, hogy 2016-ban a polgároknak a 8 százaléka igényelte a vakcinát.
41 EZERREL TÖBBEN IGÉNYELTÉK
Érdekes módon tavaly Európa több országában is fordulat következett be, és a korábbiakhoz képest többen igényelték a védőoltást. Ennek okán a Batut Intézet 50 ezerrel több védőoltás megvásárlását javasolta, így Szerbia idén 286 800 adag oltóanyagot rendelt, míg sajtóértesülések szerint erre a célra 217,23 millió dinárt költött. A korábbiakkal ellenben ebben az évben nem három-, hanem négykomponensű oltóanyagot szerzett be az állam. A Batut kimutatásának értelmében október közepétől november elejéig a tavalyihoz képest 41 ezerrel több polgár igényelte a védőoltást, az érdeklődés legkifejezettebben a dél-bánáti, a moravički, a toplički és a rasinski körzetekben növekedett.
Ha valaki nem tartozik a kedvezményezett kategóriába, nem kaphat állami intézményben védőoltást(Gergely Árpád felvétele)
dr. Nebojša Bohucki járványügyi szakorvos, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet munkatársa szerint az észak-bácskai körzetbe 7300 adag vakcina érkezett október közepén, ezt a szabadkai, a topolyai és a kishegyesi egészségházak között osztották szét. November 1-vel bezárólag a vakcinák 65 százalékát használták fel. A szakember elmondása szerint ez az arány a korábbiakhoz képest nagyobb érdeklődésre utal.
Nebojša Bohucki szavai szerint a négykomponensű védőoltás értelemszerűen négy vírus ellen nyújt védettséget, nevezetesen az A vírus két törzse (H1N1 és H3N2), valamint a B vírus szintén két törzse ellen. Mint kiderült, a korábbi évek tapasztalata azt mutatta, hogy a háromkomponensű védőoltás nem nyújt kellő védettséget, mivel az influenzajárvány szezonjában szinte mindig aktuális volt a B vírus két törzse is. Az oltóanyagban nincs élő kórokozó, a vírusnak csak az immunrendszert aktivizáló részei találhatóak meg benne, ami azt eredményezi, hogy az immunizáció következtében esetlegesen fellépő reakció még a korábbiaknál is enyhébb, mondta a szakember, hozzátéve, hogy a vírus egészét tartalmazó védőoltások sokkal több helyi reakciót váltanak ki.
– Mint mindig, most is ugyanazt mondom: a védőoltást a szó szoros értelmében bárki megkaphatja, aki betöltötte életének legalább a hatodik hónapját. Sőt, mindenkinek fel kell vennie a védőoltást, aki nem akar megbetegedni azoknak a vírusoknak a következtében, amelyek ellen a vakcina véd. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy korlátozott a megvásárolt védőoltás mennyisége – az észak-bácskai körzetbe a 185 ezer polgárra 7300 adag érkezett –, ezért pozitívan megkülönböztetett csoportokat alakítottak ki az illetékesek. A pozitívan megkülönböztetett polgárok közé soroljuk a 65 évnél idősebbeket, továbbá az állapotos nőket, valamint a krónikus betegeket (például diabétesz, krónikus hörgőcskegyulladás, valamilyen neurológiai megbetegedés) és a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő polgárokat. Utóbbi két csoport kapcsán fontos kiemelni, hogy az érintett polgároknak azért ajánlatos igényelniük a védőoltást, mert esetükben az influenza súlyosabb lefolyású, mint egy egyébként egészséges ember esetében. Ha bármilyen krónikus, vagy rosszindulatú daganatos megbetegedéshez influenza társul, az mindig súlyos klinikai képet okoz. Kizárólag a korábbi súlyos allergiás reakcióra tekintünk a védőoltás felvételt kizáró okként. Az említett csoportokba sorolható polgárok teljesen térítésmentesen kapják meg a védőoltást, elegendő, ha van egészségügyi könyvecskéjük. Állami intézményben nem lehet megvásárolni a vakcinát. Ha valaki az említett kategóriákba tartozik, megkaphatja az oltóanyagot, ha nem, akkor viszont nem. Számunkra is nehéz, amikor még például van védőoltás és olyan személy érdeklődik az immunizáció iránt, aki nem tartozik az említett csoportokba. Értékelésem szerint jó lenne, ha a vonatkozó szabályzatban meghatároznának egy határidőt, amelynek a leteltét követően bárki kaphatna a fennmaradó vakcinából – taglalta Nebojša Bohucki.
KEVÉS AZ ELLENJAVALLAT
A beszélgetés folytatásában a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a vakcina felvétele még nem biztosíték az ősz, majd a tél és a tavasz mindenféle szezonális jellegű megbetegedés nélküli átvészelésére, az oltóanyag kizárólag az említett négy vírus okozta influenza ellen nyújt védelmet. Az október és az április közötti időszakban igencsak gyakori megbetegedés például a felső légutak heveny fertőzése, emelte ki Nebojša Bohucki, mondván, hogy ebben az időszakban számos vírus valamint baktérium van körforgásban, így az immunizált személy is „megfázhat”. Az ezek a vírusok és baktériumok okozta megbetegedések szintén súlyos lefolyásúak lehetnek, a páciensnek adott esetben kórházi ellátásra is szüksége lehet. Több száz vírus létezik, nem lehet a vakcinával mindegyik ellen védekezni, nyomatékosította a szakember.
Azokkal az állításokkal kapcsolatban, hogy a védőoltást kizárólag makkegészséges személy kaphatja meg, Nebojša Bohucki újfent rámutatott, hogy csupán a korábbi súlyos allergiás reakció zárhatja ki a védőoltás felvételének a lehetőségét, hozzátéve, hogy még egy kizáró tényező jelenik meg, méghozzá a 38 Celsius-foknál magasabb testhőmérséklet.
Ami a súlyos allergiás reakciót illeti, ez néhány perccel a védőoltás beadását követően jelentkezik, tünetei pedig egyebek mellett a vérnyomás csökkenése, majd légszomj, vagy fulladás. Ilyen allergiás reakció nemcsak a védőoltás beadásának okán alakul ki, hanem minden egyéb, injekció, azaz tű útján beadott szer – akár vitamin –, valamint élelmiszer, vagy rovarcsípés következtében, magyarázta a szakember, kiemelvén, hogy éppen ennek okán terápiás céllal bármilyen szert kizárólag egészségügyi intézményben lenne szabad megkapniuk a pácienseknek. Egyébként az influenza elleni védőoltás rendkívül biztonságos, kockázat szinte nem létezik, tette hozzá Nebojša Bohucki, megjegyezvén, hogy ezt az is bizonyítja, hogy a vakcinát az állapotos nők, valamint a hat hónapnál idősebb kisbabák is megkaphatják. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a védőoltás felvételét követően két-három hét alatt alakul ki az immunitás, jó lenne, hogy az érintettek legkésőbb november folyamán igényelnék az oltóanyagot, hiszen az influenzajárvány, ha kialakul, a tapasztalatok szerint januárban és februárban tetőzik.
Idén négy komponensű védőoltás áll a lakosság rendelkezésére(Gergely Árpád felvétele)
A MAGÁNINTÉZMÉNYEKBEN IS LEHET PRÓBÁLKOZNI
Hogy mit tehetnek azok, akik nem tartoznak a pozitívan megkülönböztetett csoportok valamelyikébe, ám szeretnék megkapni az oltóanyagot? Nebojša Bohucki elmondása szerint ők a magánegészségügyi rendelőkben érdeklődhetnek a lehetőségek iránt.
– Hiába vásárolják meg esetleg az oltóanyagot, az állami intézményben nem adhatjuk be azt a szert, az törvényellenes lenne. Ez valószínűleg mindenki számára érthető, hiszen nem tudhatjuk, hogy honnan származik az oltóanyag, amit a polgár hozott magával. Az állami szektorban kizárólag az állam által beszerzett oltóanyaggal zajlik az immunizáció. Érthető, hogy a polgárok helyzete összetett, hiszen a magángyógyszertárak legtöbbjében szinte bármilyen gyógyszert, vagy terápiás szert beszerezhetnek, a gondok akkor kezdődnek, amikor azt valakinek be kellene adnia – fogalmazott Nebojša Bohucki.
Az ehhez kapcsolódó, a magánintézményekhez intézett kérdéseinkre igencsak változatos válaszok érkeztek. Az észak-bácskai körzetben több magángyógyszertárban is érdeklődtünk a védőoltás iránt, mindenhol azt a választ kaptuk, hogy beszerzik az oltóanyagot, várhatóan november közepétől, vagy második felétől lehet majd megvásárolni. Szinte mindegyik intézményben azt mondták, hogy az oltóanyag ára 700 dinár körül alakul majd. Ezt követően szabadkai magánorvosi rendelőket kerestünk fel azon kérdésünkkel, hogy beszerzik-e az oltóanyagot, vagy ha nem, akkor alkalmazottaik beadják-e a polgárnak, ha az máshol megvásárolja. Két intézményben mindkét kérdésünkre nemmel válaszoltak, arra kérvén lapunk újságíróját, hogy ne közölje, melyik intézményekről van szó.
A Kuća Zdravlja magánklinika ennél sokkal rugalmasabb. Dr. Nada Kljajić Milekić szakorvos, az intézmény munkatársa elmondta, hogy az oltóanyagot ugyan nem szerzik be és nem is árusítják, ám ha a polgár megvásárolja azt, az intézményben alkalmazott egészségügyi nővérek minden további nélkül beadják. A páciens, ha igényli, orvossal is konzultálhat az oltóanyag beadását megelőzően, hiszen bizonyos ellenjavallatokra érdemes odafigyelni, tette hozzá Nada Kljajić Milekić.
