Túlélni az ünnepnapokat követő szürkeséget

Kialszanak a fények, a fenyőfa illata egyre erőtlenebbül lengi be a lakásokat, a roskadozó ebédlőasztalok hedonista gazdasága is lassan feledésbe merül, és már csak esetleg a fáradhatatlan háziasszonyok munkája eredményeként eldobozolt aprósütemény íze idézi fel az ünnepnapokat. A díszek és a hangulatfények helyébe szürkeség szivárog, az ünneplőbe öltöztetett – vagy kényszerített – lélek pedig ismét a mindennapok mókuskerekével kénytelen szembesülni, illetve megküzdeni.

Az ünnepek utáni depresszió nem ismeretlen fogalom a lélek titkait kutatók számára. Egyes szakemberek lelki szakadéknak nevezik ezt az állapotot, ám a szakirodalmat kutatván még a „lelki pokol” kifejezés is felmerült az ünnepnapok utáni különleges lelkiállapot kapcsán. A több héten át tartó rákészülést, felkészülést, díszítést, vásárlást, sütést-főzést és vendégvárást, illetve vendégeskedést követően magát az ünnepet egy-két nap leforgása alatt magunk mögött hagyjuk. Az ünnepekkel kapcsolatos izgatottság és elvárások azok napján csúcsosodnak ki, majd ezt követően hirtelen érzelmi zuhanás következik.

A szakemberek szerint a depressziónak ez a formája a nagy lelki, vagy esetleg testi megterhelést követően jelentkezik, amikor hirtelen enyhül az emberre nehezedő nyomás. Egyes felmérések szerint az USA-ban a lakosságnak több mint a 25 százaléka szenved a karácsonyi és az újévi ünnepeket követően a depresszió – vagy lehangoltság, melankólia – enyhébb, vagy súlyosabb formájában. A szakemberek szerint mindez a nagy, esetenként túlzott elvárásokra vezethető vissza. Azt szeretnénk, hogy az a néhány nap, amelyre egyesek egész évben áhítoznak, a lehető legtökéletesebb legyen, ám a valóság sokszor egészen más: akármennyire is igyekszik, a család ilyenkor sem képes minden esetben félretenni a nézeteltéréseket és feszültségeket, a régen látott rokonok sem olyan kedvesek, mint azt reméltük, a fenyő alá sem minden esetben az az ajándék kerül, amelyre a megajándékozott áhítozott és még az a fránya sült sem sikerül mindig olyan szaftosra, mint azt a háziasszony szerette volna. Ünnepnapok alkalmával annyira kíméletlenül ütközik egymással elvárás és valóság, mint máskor talán soha. A csalódottság érzése ilyenkor annyira erős lehet, hogy egyes szakemberek szerint a gyásszal hasonlítható össze.

A TÖKÉLETESSÉG CSAPDÁJA

December és az év vége egy igazán különleges időszak, közrejátszik ebben

a munkahelyi stressz, továbbá a családi összejövetelek megszervezése, vagy az ajándékok beszerzése, a készülődés és a várakozás, de a magány érzése is, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Pap Ágota pszichológus, majd arra emlékeztetett, hogy mindezzel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkezni, hogy éghajlati övezetünkben ebben az időszakban a fény hiánya miatt csökken a szerotonin szintje, ami kihat az alvás és az ébrenléti állapot váltakozására. Az örömhormon hiánya akár depressziós tünetekhez és migrénhez is vezethet, ám a karácsonyi és az újévi ünnepek időszakában jellemző lelkiállapot nem csak ehhez köthető.

– A pihenést a munkahelyeken jellemző év végi hajrá sem segíti. Ebben az időszakban könnyebben válunk ingerlékennyé, vagy épp enerválttá, türelmetlenné, de megjelenhetnek koncentrációs zavarok is. Olyanok is vannak, akik mielőbb szeretnének túl lenni ezen az ünnepi hűhón, éppen akkor, amikor ideális esetben ilyenkor összegyűlik a család. Sokan nyűgnek érzik a családi kötelezettségeket, az ilyenkor rájuk nehezedő anyagi gondokról nem is beszélve. Vitatott téma, hogy ebben az időszakban valóban többen döntenek-e úgy, hogy véget vetnek az életüknek, de annyi biztos, hogy megduplázódik a telefonos lelkisegély-szolgálatokat tárcsázók száma, habár az öngyilkosságot elkövetők számának a növekedését inkább a tavaszhoz kötik. Valamiért azonban a szakma is elkezdte használni ennek az időszaknak a vonatkozásában az „ünnepi blues” vagy a „karácsonyi zavar” kifejezéseket, ezek azonban inkább egy karácsonyi rosszkedvet fednek. Esetleg megjelenhet ilyenkor egy szezonális depresszió, amely tekintetében az éghajlati változások játszanak szerepet, ám a depresszív időszakot előidéző évszak lezárta után az érintettek általában újra jól érzik magukat. Másrészt jelentkezhet átmeneti, visszatérő depresszív zavar is, ami a depresszió egy enyhe és rövid lefolyású változata, általában két hétnél rövidebb ideig tart – fogalmazott Pap Ágota azon kérdésünkre válaszolván, hogy minden esetben depressziónak minősíthető-e az ünnepnapokat követő időszakban jellemző lelkiállapot.

Felmerül a kérdés, hogy az emberekben lezajló lelki folyamatokat mennyire befolyásolja a média, amelyik egyébként is a tökéletességre való törekvést népszerűsíti, legyen szó az emberek külleméről, családi életéről, vagy szakmai előrehaladásáról. A szakember értékelése szerint a depressziót és a szorongást valóban könnyen elősegítheti a tökéletességre törekvés csapdája, amibe ilyenkor sokan beleesnek. Az, aki mindennel időre kész szeretne lenni, és emiatt akár még az alvást is megvonja magától, az nagy eséllyel át fogja élni a mélypontot, jegyezte meg, mondván, hogy a megfelelési igényt a média valóban fokozni képes. „Ha a médiában boldog embereket látunk, a negatív érzések könnyebben eláraszthatnak bennünket, mert úgy gondolhatjuk, hogy mi magunk nem felelünk meg az elvárásoknak és annak az idealizált képnek” – emelte ki Pap Ágota.

AZOKRÓL, AKIK EGYEDÜL MARADNAK

A beszélgetés folytatásában azokra a családokra terelődött a szó, akik elsősorban a fiatalok boldogulási törekvései miatt különböző országokban élik a mindennapjaikat. Ennek egyik eredménye az, hogy elsősorban az idős szülők, vagy a nagyszülők az év nagyobb részében csupán ritkán látják gyermekeiket, illetve unokáikat, így számukra külön felértékelődik minden egyes vallási, vagy családi ünnep. Utóbbi azonban egyszer véget ér és az itthon maradott ismét az egyedülléttel kénytelen szembesülni.

– Az ünnepek után a legészrevehetőbb változás talán az elcsendesülés, ami a sok nyüzsgés után szokatlan állapot. Az utcán is kevesebb emberrel találkozunk, a karácsonyi dalokat sem halljuk már annyiszor, mindenki bezárkózik kicsit az otthonába. Sehol egy lélek, semmi mozgás. Csend. Ez nagyon mély fájdalommal járhat, mert a személyközi kommunikáció helyzetét vonja meg tőlünk. Ezért tanácsos ilyenkor emberek közé menni, találkozni, beszélgetni, legyen az akár a sarki pék, vagy a boltos. Talán már többen tapasztalhatták, hogy a magány érzését a tévéműsorok nem oldják fel, hiszen gyakran a televízióban vetített filmek üzenetében is az ideális és a vidám család jelenik meg. Ha nem tud hazajönni a külföldön élő családtag, akkor a szerettek akár videó-chaten is tarthatják a kapcsolatot, de az is segíthet, ha a következő találkozót tervezik, hiszen akkor az ember előtt ott lebeg egy cél, egy olyan majdani helyzet, amiben jól érezheti magát a szeretteivel – magyarázta Pap Ágota.

Arról is szó esett, hogy a felmérések szerint az ünnepnapokon, a meghittség pillanataiban, érdekes módon gyakrabban történik családon belüli bántalmazás. Természetesen nemcsak az érezheti magát magányosnak és szomorúnak karácsonykor, aki egyedül él, hanem az is, aki egy rosszul működő családban, bántalmazó környezetben, húzta alá ehhez kapcsolódóan a szakember, mondván, hogy a bántalmazó férfiak jellemzően több alkoholt fogyasztanak az ünnepek időszakában, ami ugyan nem oka az erőszaknak, de könnyebben kiválthatja azt.

– A statisztikák azt mutatják, hogy kevesebb bántalmazott nő kér karácsonykor segítséget, mint egyébként. Ennek magyarázata lehet, hogy ilyenkor a bántalmazó fél többet tartózkodik otthon, vagyis könnyebben tudja ellenőrizni az áldozatot. A bántalmazók családjában a gyerekeknek a karácsony a béke és biztonság helyett a rettegést és a fájdalmat hordozza magában. Furcsamód bántalmazni ajándékkal is lehet, például egy narcisztikus szülő vagy partner jellemzően nem szeretetből ajándékoz, sokkal inkább rosszindulatból. Olyasmit, amit később ő is használhat, esetleg olyasmit, ami nyilvánvalóan nem tetszhet a másiknak, vagy csak azt a célt szolgálja, hogy mások előtt kérkedhessen egy drága tárggyal. Ilyenkor az ajándékozott megalázva érezheti magát, hiszen azt közölték vele, hogy az ő vágyai nem számítanak – fejtette ki a szakember.

MEGTANULNI NEMET MONDANI

A témával kapcsolatban arra is fontos lenne választ kapni, hogy mit tegyen az, aki korábban felismerte magán az ünnepek utáni levertség, vagy akár depresszió tüneteit, ám ezt szeretné elkerülni a jövőben. Pap Ágota elmondása szerint az év végi munkahelyi stressz elkerülését segítheti a napirend, amihez, ha tudjuk magunkat tartani, akkor a rendszer által összeszedettebbek maradhatunk. Ez a módszer máskor is segíthet a stressz leküzdésében, tette hozzá.

– Ugyancsak segítségünkre lehet a rendszeres edzés, vagy fizikai aktivitás, hiszen ez egyúttal jótékony hatású stressz a szervezetünknek, mert általa fokozódhat a szerotonin, a boldogsághormon termelődése. Mindemellett olykor elég egy kicsit megállni és elfogadó figyelemmel azonosítani a negatív érzéseket, mert ezáltal eljuthatunk arra a szintre, hogy elkezdjük kihozni a legjobbat akár egy-egy igazán frusztráló helyzetből is. Ezt nevezzük átkeretezésnek. Jó lenne, ha azokkal lennénk, akikkel valóban jól érezzük magunkat, ne erőltessünk magunkra kínos rokoni vagy baráti találkozókat. Érdemes megtanulni nemet mondani a nem kívánt találkozókra. Szabadítsuk fel magunkat a mesebeli „tökéletes” karácsony alól. Tudatosítsuk magunkban, hogy nem irányíthatunk mindent, ezért valószínűleg megtörténhetnek váratlan jó és váratlan, ám kevésbé jó események, amelyeken képesek lehetünk felülemelkedni. Segíthet, ha korlátozzuk a közösségi médián való jelenlétet is, és nem nézegetjük folyton azt, hogy másoknak milyen az ünnepe. Értékeljük inkább a saját eredményeinket – fogalmazott Pap Ágota.