A szeszélyes időjárás napjaink földműveseinek nagyban megnehezíti a mindennapi munkáját, ugyanakkor kihat a világ országainak mezőgazdaságára is, melyeknek az utóbbi időben egyre nagyobb anyagi károkat okozott. A főként tavasszal és nyár folyamán egyre sűrűbben előforduló pusztító jégesővel párosított viharok ellen az egyedüli védelmet a jégelhárító rakéták jelentik. Európa-szerte továbbra is csak elvétve találhatunk néhány tartományban és régióban automatizált jégelhárító rendszereket, ennek ellenére a közelmúltban Szerbia is lépéseket tett ebbe az irányba. A dél-európai országokban Szerbia az első, amely a természeti csapásokkal szemben hatékonyabb védelmet nyújtó automatikus védelmi rendszerekkel szerelkezett fel. Tavaly decemberben az országban először a valjevói jégvédelmi állomáson üzemeltették be ezt a korszerű rendszert, amely 99 kilövőállásról 13 község, vagyis mintegy 560 ezer hektáros terület jégvédelmét tudja ellátni.
A rendszer mintegy húsz másodperc alatt képes reagálni a közeledő jégesővel fenyegető időjárásra, így a védelem 70 százalékos lehet, vagyis a károk minimálisra csökkenthetők. Az idén és az elkövetkező években hasonló fejlesztésekre kerül sor Vajdaságban is, amely így Európában is az első régiók között lehet, amelynek területét teljes egészében modern jégvédelmi rendszer fedné le. A jelenlegi manuálisan működtetett kilövőállomások napjainkban már elavultnak számítanak, mielőbbi felújításra szorulnak. A Tarcal-hegyi állomásról kapott tájékoztatás szerint mintegy 20 éve nem történt újítás a Vajdaság területén lévő jégelhárító központokban. Akkoriban több csővel rendelkező klasszikus kilövőállásokkal látták el az állomásokat, amelyek megegyeztek az általánosan elfogadott és használatban lévő rendszerekkel. Az azóta eltelt idő során bekövetkezett technológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően napjainkra már lehetőség nyílt ezen rendszerek teljes modernizálására, mely a tavalyi év végén indult meg, és várhatóan már az elkövetkező két év folyamán befejezésre kerül.
Ótott Róbert: Legelőször a Tarcal-hegyi jégelhárító állomás kerül automatizálásra, majd az elkövetkező két évben a másik két nagy állomást is korszerűsítjük (Dávid Csilla felvétele)
Ótott Róbert, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság titkárhelyettesének elmondása szerint a Vajdaság területén lévő három nagy jégelhárító központ (Tarcal-hegy, Bajsa, Számos) felújítására a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság egyenként 600 millió dinárt biztosít.
– A Titkárságnak az idei évi költségvetése 1,5 milliárd dinárral több, mint az előző esztendőben, vagyis a teljes költségvetés 7,8 milliárd dinárt tesz ki. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a gazdáknak és az önkormányzatoknak biztosított különféle anyagi támogatások mellett nagyobb lélegzetvételű projektekben is gondolkodhassunk. Az idei évben ennek köszönhetően ezt az összeget a jégvédelem korszerűsítésére fogjuk fordítani. Legelőször a Tarcal-hegyi kilövőállomás kerül automatizálásra, majd az elkövetkező években a bajmokit és a számosit is korszerűsítjük – mondta Ótott.
Kiemelte, hogy ebből az összegből új létesítmények kerülnek majd kiépítésre, valamint a teljes szoftveres rendszer felújul. Ennek köszönhetően jégesővel fenyegető időjárás esetén a Belgrádban lévő Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetének a jégvédelmi állomásokra küldött riasztására a rakéták automatikusan kilövésre kerülnek, ezzel együtt pedig az emberi faktor is kiküszöbölésre kerül. Ez azt jelenti, hogy a földterületek, illetve a polgárok személyes ingóságainak védelme nem fog attól függeni, hogy a rakéták kilövésével megbízott személy a riasztás után ki tud-e időben érni az állomásra, vagy sem. A most felújításra kerülő Tarcal-hegyi állomás Vajdaság 1,7 millió hektáros mezőgazdasági földterületének nagyjából az egyharmadát fogja lefedni. A másik két jégelhárító központ fejlesztése tervdokumentációinak kidolgozása is folyamatban van, amelynek kivitelezése az elkövetkező két évben esedékes. Ennek köszönhetően nem csak a vetések kerülnek hatékony védelem alá a természeti csapásokkal szemben, hanem a települések, a lakóházak, a gépkocsik és a polgárok egyéb más ingóságai is. Véleménye szerint, ha a terveknek megfelelően halad majd a kivitelezés és a beüzemelés, akkor ez a projekt a vajdasági térség számára kiemelkedően jelentős és hasznos fejlesztéssé válhat.
A jövőben nem lesz szükség rakétakilövőkre, automatizálják a rendszert (Dávid Csilla felvétele)
Vajdaságban 2001-ben helyezték üzembe az első meteorológiai radarállomást. A számosi jégvédelmi központ 775 000 hektáros területet véd, főként Bánát területét, egészen Belgrádig. Összesen 141 rakétakilövő állomás van ennek a jégvédelmi központnak a területén. Egy évvel később, 2002-ben épült fel a bajsai jégvédelmi központ. Ez Szabadkától Nagykikindáig és a Zombortól Óbecséig elhelyezkedő területen védi a mezőgazdasági területeket és a lakosság ingóságait, ingatlanjait, ami összesen 715 000 hektárt tesz ki. A 16 községből álló jégvédelmi területen összesen 148 rakétakilövő állomás volt.
Szerbiában a jégvédelmi időszak április 15-én kezdődik és október 15-én zárul. A Szerbiai Hidrometeorológiai Intézed adatai szerint átlagban évente 49 jégesős nap van az országban. Az 1981 és 2019 közötti mérések szerint a legtöbb jégverés Šumadijában, a Tarcal-hegység térségében, Szerémségben, Dél-Bácskában, a Kopaonikon és az ország déli részén történik. Évente Szerbiában a jégkár hozzávetőlegesen 40 millió eurót tesz ki.
A mezőgazdasági területek megvédésének egyik legbiztosabb módja a termésbiztosítás. Országos szinten csupán a gazdák 10–15 százaléka köt biztosítást termőterületére.
