Ismét lesznek üdülési utalványok

A SARS–CoV–2 vírus okozta járvány az összes gazdasági ágazat közül elsőként az idegenforgalmat kényszerítette padlóra – ezt nemcsak Rasim Ljajić idegenforgalmi miniszter állapította meg nemrégiben, hanem az ágazatban érdekelt gazdasági tényezők is. Azt, hogy mikortól tekinthetőek ismét biztonságosnak az utazások, sem Rasim Ljajić, sem a járványügyi szakértők nem tudják „megjósolni”.

Ennek a kérdésnek a megválaszolása nemcsak azokat érinti, akik valamelyik külföldi üdülőhelyen terveztek kikapcsolódni, hanem azokat is, akik igénybe vették az idén hatodszorra elérhetővé tett államilag támogatott üdülési utalványokat. Esetükben nemrégiben megoldást ígértek az utalványok kihasználásával kapcsolatban felmerülő problémákra, a programban érdekelt többi polgár számára pedig további utalványokat helyeztek kilátásba.

A járvány megsemmisítette mindazt, amit Szerbiában az elmúlt években az idegenforgalom erősítésének céljával megejtettek, értékelte Rasim Ljajić, aki szerint a döntéshozóknak meg kell találniuk a kompromisszumot, amelyik egyrészről elfogadható járványügyi szempontból, ugyanakkor úgy a korábban üdülést tervező polgárok, mint a vendéglátók érdekeit is figyelembe veszi. Az eddigi értékelések szerint öt hónap alatt legalább 300 millió eurónyi kár keletkezik majd az idegenforgalomban. Míg az ágazatban tevékeny gazdasági társaságok a kormány gazdasági intézkedéseinek ellenére is pesszimisták a talpra állást, vagy annak időpontját illetően, az illetékes tárcavezető hiszi, hogy rugalmasságának okán éppen a turizmus lesz az az ágazat, amelyik elsőként épül fel a járvány lecsengését követően.

A szerbiai idegenforgalom tekintetében megkerülhetetlen téma az először 2015-ben foganatosított 5 ezer dináros üdülési utalványok projektuma. Ha utóbbit kizárólag a számok tükrében értékeljük, megállapíthatjuk, hogy a köztársasági kormány eddigi egyik legsikeresebb projektumának bizonyult. Idén 160 ezer polgár igényelte az üdülési utalványt és közülük most feltehetőleg igencsak sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mikor használhatják ki utalványukat, tekintettel arra, hogy azokat csakis a szállásfoglalást követően lehetett igényelni. A napokban a Beta hírügynökségre hivatkozva több online hírportálon is megjelent az értesülés, hogy az idegenforgalmi minisztérium döntésének értelmében azok, akik igényelték az üdülési utalványt, elodázhatják tervezett utazásukat, amennyiben sikerül új időpontot egyeztetniük a kiválasztott szállásadóval, a szállásadó cseréjére azonban nem lesz lehetőségük. Az üdülési utalványokat legkésőbb idén november 20-ig kell kihasználniuk az érintetteknek. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel felkerestük az idegenforgalmi minisztériumot, választ azonban nem kaptunk.

Nem sokkal ezt a hírt követően Aleksandar Vučić államfő a projektumhoz kapcsolódóan bejelentette, hogy annak keretében az állam további 2 milliárd dinárt különít el üdülési utalványokra, ezzel ösztönözvén az embereket arra, hogy a járvány lecsengését követően ne külföldön, hanem Szerbiában üdüljenek, így megismervén az ország szépségeit, valamint hozzájárulván az idegenforgalom és a gazdaság egyéb ágazatainak a talpra állításához.

VITTÉK, MINT A CUKROT

Idén első körben, ugyanúgy mint tavaly, 100 ezer utalványra különítették el a szükséges eszközöket a köztársasági költségvetésből. Ezek már február első felében elfogytak, így a kormány újabb 60 ezer utalvány kiosztását hagyta jóvá, ám ezek kevesebb, mint három nap alatt elkeltek. Ehhez képest tavaly március közepén fogyott el a 100 ezer utalvány, akkor a kormány újabb 20 ezret hagyott jóvá, ezek április 18-án fogytak el. Összehasonlításképpen, 2018-ban március közepéig 37 363-an igényelték az üdülési utalványt. A korábbi évek adatainak függvényében megállapíthatjuk, hogy mostanra 530 ezerrel növekedett az üdülési utalványt igénybe vevő polgárok száma. Az idegenforgalmi minisztérium kimutatása szerint 2019-ben, a korábbi évekhez hasonlóan, elsősorban nyugdíjasok (55,5 százalék), munkavállalók (32,7 százalék) és munkanélküliek (10,5 százalék) igényelték az utalványt. A legnépszerűbb üdülési célpontok újfent Sokobanja, Zlatibor és Vrnjačka Banja voltak. A programban résztvevő polgárok java része belgrádi, niši, újvidéki, pancsovai és leskovaci illetékességű volt.

Az 5 ezer dinárt kizárólag a szállásköltségekre lehet(ett) fordítani, éttermi, vagy egyéb, az üdüléssel kapcsolatok kiadások fedezésére nem. Az utalványt olyan munkavállalók vehették igénybe, akiknek a havi személyi jövedelme nem haladja meg a nettó 60 ezer dinárt, továbbá a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában munkanélküliség, vagy egyéb jogcímen szereplő személyek, valamint a nyugdíjasok, a bejegyzett és aktív gazdaságok tulajdonosai, a katonai és a civil hadi rokkantak, akiknek a havi juttatása nem haladja meg a 60 ezer dinárt, az elesett harcos után rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, valamint azok, akik ápolási pénzre jogosultak. Családok esetében ketten vagy többen is igényelhették az utalványt, vagyis a család minden tagja, aki eleget tett a feltételeknek. Egy személy évente egy utalványt igényelhet. A kiválasztott üdülőhelyen legalább öt éjszakára kellett szállást foglalnia a polgárnak. Ha az utalvány nem fedezte a szálláshely költségeit, a különbséget a polgár fizette, ha viszont a szálláshely költségei nem érték el az 5 ezer dinárt, a különbséget nem fizették ki a polgárnak.

ELÉGEDETTEK ÉS ELÉGEDETLENEK

Mint a korábbi években, ezúttal is kizárólag a minisztérium honlapján listázott vendéglátóipari létesítményekben lehetett beváltani az 5 ezer dináros utalványt. Idén 70 település, illetve üdülési célpont 1416 szállásadója kapcsolódott be a programba. A polgárok az utalványt nem használhatták ki a lakhelyük szerinti helyi önkormányzat területén, sem Belgrád és Újvidék városok területén – utóbbi két város területén ez alól kivételt képeztek azok a szálláshelyek, amelyek gyógyturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat is felkínálnak.

Hogy mire elég az 5 ezer dinár? Egyes szállásadóknál a kötelező 5 napos üdülés szállásköltségeinek az egészét fedezi, legalábbis ez derült ki a még a járvány robbanásszerű terjedését megelőzően megejtett beszélgetésekből. MomčiloĐorđević Vrnjačka Banja-i szállásadó apartmanjai négyágyasak, ám már két személy számára is kiadja azokat, személyenként ezer dinárba kerül az éjszakázás. A polgárnak emellett egyedül az idegenforgalmi illetéket kell fizetnie, ez naponta személyenként 120 dinárt tesz ki. Az apartmanokban nincsen konyha, vagy főzésre alkalmas felszerelés, ám a vendégek használhatják a közös konyhát.

– Tudom, hogy a népnek nincsen pénze, ezért kínálom ennyire kedvező áron apartmanjaimat. Tavaly vettem először részt a programban és nagyon elégedett vagyok, az utalványnak köszönhetően október végéig folyamatosan voltak vendégeim – nyilatkozta lapunknak Momčilo Đorđević.

Dobrica Bogdanović szintén Vrnjačka Banján fogadja a vendégeket, és mint Momčilo Đorđević, ő is rendkívül elégedett a programmal, „hiszen amióta három éve bekapcsolódott a projektumba, sokkal tovább vannak vendégei, korábban ősszel alig tudta kiadni apartmanjait”, amelyek éjszakánkénti ára személyenként szintén ezer dinár, vagyis az utalvány fedezi az öt napos üdülés teljes szállásköltségeit. Az elmúlt években már visszatérő, rendszeresen utalvánnyal üdülő vendégekre is szert tett, jegyezte meg, majd arról beszélt, hogy a program hatását a vendéglátóipari létesítmények is megérzik, forgalmuk érdemben növekedett meg. Azt is megtudtuk, hogy miután a polgár átadja a kérvényt, pozitív elbírálás esetén az állam eddig legkésőbb egy-másfél hónap alatt fizette ki a szállásadónak az 5 ezer dinárt.

A lapunknak nyilatkozó, a programban második éve részt vevő sokobanjai szállásadó kevésbé elégedett, és mivel attól tart, hogy őszinte véleményének következményei lehetnek, neve elhallgatását kérte. Az állam magatartásában nem talált semmi kivetnivalót, az utalvánnyal üdülők után rendszeresen megkapja a neki járó összeget, ám nem ért egyet azzal, hogy a programnak kizárólag pozitív hozadéka van.

– Számunkra, akik színvonalas szolgáltatást kínálunk fel, immár több éve, semmit nem jelent az üdülési utalvány. Eddig sem voltak gondjaim az apartmanok bérbeadásával, szezonon kívül is voltak vendégeim. Ez a program elsősorban a kevésbé igényes szállásadók forgalmát növeli. Értékelésem szerint a program kiegyenlíti egymással a jó és a rossz minőségű szálláshelyeket. A projektum nem ösztönzi a minőség javítására a szállásadókat, sőt, míg a nívós szálláshelyek tulajdonosai vagy nem változtatták az árakat, vagy csökkenteni voltak kénytelenek azokat, addig az igénytelen szállásadók duplájára növelték. Azoknak, akik állami költségen üdülnek, szinte teljesen mindegy, hogy milyen körülmények között vannak elszállásolva. Az sem igaz, hogy a programnak köszönhetően növekszik a vendéglátóipari létesítmények forgalma, hiszen az utalvánnyal üdülők legtöbbje alig költ az apartmanon kívül, magukra főznek, még egy kávét meginni sem ülnek be valahová. Ez a program egyedül egy bizonyos párt szavazói, továbbá a kritikán aluli szálláshelyek tulajdonosainak a számára előnyös. Utóbbiak korábban legfeljebb 30 százalékban használták ki kapacitásukat, míg mostanra 100 százalékban. Vajon mi történik ezekkel, ha valamilyen okból kifolyólag nem folytatódik a program? – fogalmazott a szállásadó, akinél szezonban félpanzióval – reggeli és vacsora – személyenként 2700 dinárba kerül az éjszakázás, míg teljes panzióval 3100 dinárba.

(EDDIGI) ARÁNYOS NÖVEKEDÉS

A szerbiai turizmus az elmúlt években az ország egyik legdinamikusabban növekedő ágazatának bizonyult. Azt persze lehetetlen bizonyítani, hogy az üdülési utalvány generálta volna a szerbiai polgárok hazai üdülési arányának a folyamatos növekedését az utóbbi években, a Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatásának értelmében az viszont tény, hogy például tavaly január és október között 6 százalékkal több szerbiai üdült az országban, mint 2018 ugyanazon időszakában – 1,58 millió turista. Ugyanebben az időszakban összesen 3,12 millió külföldi üdült az országban – ez szintén 6 százalékos növekedést jelent. A vendégéjszakák száma ebben az időszakban 8,74 milliót tett ki – 6 százalékos növekedés. A legtöbb külföldi turista Bosznia-Hercegovinából, Kínából, Montenegróból, Törökországból és Oroszországból érkezett.

Akármennyire is impozánsnak tűnnek a tavalyi növekedés mutatói, 2018-hoz képest visszaesett a növekedés dinamikája. 2018-ban egész évben 3,4 millióan üdültek Szerbiában – 2017-hez viszonyítva 11 százalékos növekedés –, ebből 1,7 millió volt a hazai turista – 8 százalékos növekedés. 2018-ban az Európai Unió országaiban a vendégéjszakák száma 2,4 százalékkal növekedett.