Ótott Róbert: Ha minden a terveinknek megfelelően zajlik le,akkor már a hónap végén elkezdődhet a Tarcal-hegyi radarközpont automatizálása (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
A természeti csapások elleni védekezés mindig is fontos témát jelentett/jelent a társadalom számára, hiszen veszélyezteti a polgárok anyagi javait és egzisztenciáját is. Az utóbbi időben egyre fokozottabban tapasztalhatók a kiszámíthatatlan és szeszélyes időjárási viszonyok, ami a szakemberek szerint a közeljövőben egyre általánosabb jelenséggé válhat. Ez leginkább a gyakori hőmérséklet-változásnak tudható be. Vidékünkön legjobban a földműveléssel foglalkozók vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, ugyanis egy ítéletidő akár az egész évi munkájukat is teljesen tönkreteheti, mely beláthatatlan következményekkel járhat. A főként tavasszal és nyár folyamán egyre sűrűbben előforduló pusztító jégesővel párosított viharok ellen az egyedüli védelmet a jégelhárító rakéták jelentik, ugyanakkor fontos a gazdák figyelmét felhívni arra, hogy célszerű ilyen körülmények között biztosítással is rendelkezni, ami szintén megkímélheti őket a nagyobb bajtól. Ezeket a tényeket látva, rendkívüli fontossággal bír, hogy az illetékes szervek egyre nagyobb figyelmet szenteljenek a jégeső elleni védekezésre, az elegendő számú rakéta beszerzésére és az egész rendszer korszerűsítésére is.
Ótott Róbert, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság titkárhelyettesének elmondása szerint Vajdaságban a jégelhárító rakéták száma kielégítő. Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy a titkárság minden évben anyagi forrást biztosít jégelhárító rakéták vásárlására, ezzel egyidejűleg pedig gőzerővel folyik a radarállomások korszerűsítése is.
– Az idei esztendőben a titkárság 509 jégelhárító rakétát vásárolt 199 173 160 dináros áron, amelyek egyenlően lettek szétosztva a főbb jégvédelmi központokban. A Tarcal-hegyi 170, a számosi 159, míg a bajsai állomás 180 darab TD 8 típusú rakétát kapott. Az idei évben csupán egyszer, május 26-án kerültek bevetésre, amikor is 31 rakétát lőttek ki – magyarázta Ótott.
Átlagosan 13 rakétát kap egy-egy kilövőállomás (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
Hozzátette, hogy a tartomány területének jégeső elleni védettségét az a tény is nagyban alátámasztja, hogy ítéletidő esetén általában 12 rakétára van szükség, ugyanakkor raktáron is található elegendő felszerelés, amellyel hatékonyabbá válik a munka. A tartomány területén található három radarközpont közül a számosi összesen 1456 rakétával rendelkezik jelenleg, a hatáskörébe pedig 108 aktív állomás tartozik, amelyek mindegyikén átlagosan 13,5 rakéta áll bevetésre készen. A bajsai radarközpont 1641 jégvédelmi rakétával gazdálkodik, amelyek 125 állomáson vannak szétosztva, egyenként átlagosan 13,1 rakétával. A Tarcal-hegyi radarközpont pedig 1547 rakétával rendelkezik, amelyek 105 aktív állomáson vannak szétosztva, egyenként átlagban 14,7 darab rakétával. A Mezőgazdasági Titkárság által beszerzett rakéták mellett Zombor, Palánka és Bács községek is rendeltek elegendő mennyiségben. Jelenleg pedig folyamatban van Ruma, Szávaszentdemeter és Topolya községek számára a jégvédelmi rakéták megrendelése.
– A beszerzésekkel párhuzamosan egy másik projekt megvalósítása is folyamatban van, amelyről még korábban hírt adtunk, ez pedig a tartomány területe jégelhárító rendszerének teljes automatizálása. A Mezőgazdasági Titkárság elsőként a Tarcal-hegyi radarközpontot fogja ezzel a korszerű technikával felszerelni. Két héttel ezelőtt a titkárságunk már kiírta a radarközpont automatizálásáról szóló pályázatot. Ha minden a terveinknek megfelelően zajlik le, akkor már a hónap végén elkezdődhetnek a felszerelési munkálatok – mondta Ótott.
Kiemelte, hogy a pályázatot elnyert vállalat már megkezdte a számosi és a bajsai radarközpontokhoz tartozó területen a felmérési munkálatokat. A jelenlegi információk szerint a számosi központ területén ezt a munkát már el is végezték, és nagyjából a bajsai területének is a felét. A várakozásoknak megfelelően rövidesen végezni fognak ezzel a munkával és megkezdhetik a rendszerek telepítését.
Mint ahogy a fentiekből is látható, a kilövőállomások megfelelően vannak felszerelve és készek a szélsőséges időjárás okozta károk megelőzésére. Több állomás is aktív lehetne, ha az illetékesek elegendő számú személyzetet tudnának alkalmazni, akiknek a bérezését is megfelelően tudnák biztosítani. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Szabadka város területén 23 rakétakilövő-állomás található, melyek közül működtető személyzet híján, aminek elsősorban a gyenge bérezés az oka, csupán 13 működik. Ez az égető probléma az automatizálásnak köszönhetően várhatóan néhány éven belül lekerülhet a napirendről, de addig is rendkívül fontos lenne a személyzethiány megoldása. Ez a feladat főként az önkormányzatokra hárul, amelyek különféle módokon igyekeznek megoldást találni. Szabadka esetében a helyi termelőket is bevonták a kezelőszemélyzet keresésébe. Ennek köszönhetően további két állomás került aktivizálásra, talán ezt a példát követhetné a többi önkormányzat is.
A szakemberek azonban elsősorban biztosítás megkötését ajánlják a termelőknek, különösen azoknak, akik nagyobb földterületeket művelnek. Ez mindenképpen gazdaságos lehetne, hiszen a biztosítás összege csupán töredékét képezné az esetleges jégverés, vagy más szélsőséges időjárás okozta károknak.
