Néhány évvel ezelőtt alakult meg a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete (VFV), az összefogással a hatékonyabb érdekérvényesítés felé történő első lépéseket Tisza menti cégvezetők tették meg először.
Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Az adai, zentai vállalkozók ötletéhez már a kezdeteknél csatlakozott a bácskossuthfalvi Sila Kft. igazgatója, Méhes Béla, aki jelenleg a szervezet elnöki posztját tölti be. A VFV vezetője elmondta, hogy a kapcsolatfelvételre kezdetben főleg a kisebb közösségek vállalkozói mutattak érdeklődést, mára igazolást nyert az előérzetük, hiszen többeknek hatékonyabbá, gazdaságosabbá vált a tevékenysége az egyesületben is megszerzett ismereteknek köszönhetően. Méhes Bélát elsőként az egyesület működéséről, majd a koronavírustól való félelem miatt hozott óvintézkedések gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdeztük.
– Már a kezdetektől nagyon tanulságosak és iránymutatók voltak az összejöveteleink. Elsősorban arra jöhettünk rá, hogy nem is ismerjük egymást, ezért az üzleti életben sem lehet együttműködés közöttünk. Olyanoktól vásárolunk, olyanokkal kötünk üzletet, akik nevesebbek, jobb marketinges háttérrel, facebookos referenciával rendelkeznek. Menet közben rádöbbentünk, hogy egymást támogatva is tudnánk profitot termelni, ez pedig az egész közösségünk számára előnyös. Aztán kiderült az is több vajdasági ifjú vállalkozóval egyeztetve, hogy nagyon sokan profi módon értik, és űzik a szakmájukat, de a cégük működéséhez szükséges egyéb terepeken nem igazán mozognak otthonosan. Volt példa rá, hogy valaki nagyszerű terméket forgalmaz, szinte konkurencia nélkül, de az értékesítés terén nem igazán boldogult. Ebben az esetben az online értékesítéssel kapcsolatos tanácsok jelentős előremozdulást jelentettek. Továbbá többféle könyvelési programmal kapcsolatos tapasztalatcserével is segíthettünk egymásnak. Természetesen a szervezetünk nem hivatott abban, hogy ezeket a pozitív effektusokat dokumentálja, csupán a szóbeli beszámolókra építkezhetünk.
A sikeres vállalkozók szeretik a maguk módján eltervezett útjukat megjárni, és nem feltétlenül közösségben gondolkodnak, inkább egyéni tehervállalásban. Tudott-e ezen a hozzáálláson enyhíteni valamit a VFV?
– Természetesen a vállalkozói rétegben is meg kell különböztetünk kétféle hozzáállást, vannak, akik kevésbé nyitottak a kommunikációra. Ez egyfelől szakmai féltékenységnek is nevezhető, vagy csak attól tartanak, hogy ellopják tőlük a jó ötletet. Ezeket a falakat igen nehéz lebontani. És vannak azok, akik nyitottak az együttműködésre, a kommunikációra, természetesen ésszerű, korrekt határokon belül. Tagságunk számos jó példája is azt bizonyítja, hogy a pozitív irányba mutató, járható úton haladunk. Szerencsére szép számmal vagyunk ez utóbbi csapatban, és örömmel várjuk a hozzánk csatlakozókat továbbra is, jelentkezhetnek akár a Facebook-profilunkon is.
A vajdasági ifjú vállalkozások összefogásának, együttműködésének újabb lendületet adott a Prosperitati Alapítvány támogatásával lebonyolított mentorprogram. Hogyan folytatódik majd?
– A mentorprogram háttértámogatását a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával bonyolítottuk le, a Prosperitati Alapítvánnyal együttműködve, a Design Terminal szakmai felügyeletével. Egyesületünk eredeti céljainak és elképzeléseinknek megfelelő formában zajlott, múlt év szeptemberében vette kezdetét, és február végén fejeződött az első felvonása. A folytatásban a koronavírus okozta bonyodalmak miatt online felületre költöztünk. Ez egy nagyon jó mentőöv, de a személyes találkozást semmi sem tudja pótolni. A komoly szakmai alapokon lebonyolított mentorprogram jót tett az egyesületünk működésének általánosságban. Szélesebb körben hívta fel ránk a vállalkozói réteg figyelmét, így jelenleg 80 ifjú, 41. évét be nem töltött vajdasági, elsősorban magyar ajkú vállalkozó tagosodott az egyesületünkhöz. Érdekes, hogy inkább rurális közegből származnak a tagjaink, úgy érzem a nagyvárosokban zárkózottabbak a vállalkozók. Természetesen a tagságunkhoz tartoznak idősebb, úgynevezett szimpatizánsok is, akik jól érzik magukat a köreinkben, nem zárunk ki senkit sem. A gazdaság valamennyi szegmense képviselteti magát egyesületi tagságunkon keresztül, a textilipartól a fémiparig, a fafeldolgozástól a mezőgazdasági tevékenységig, a szállítmányozástól a szolgáltatásiparig, még parfümkészítőt is tisztelhetünk a köreinkben.
Mit tanácsol azoknak az ifjaknak, akik úgy érzik, van egy nyerő ötletük, és vállalkozást szeretnének indítani? A gazdasági nehézségek ellenére hogyan, milyen módon érdemes elindulni az úton?
– Azt tanácsom, hogy reálisan mérjék fel a saját képességeiket, és ne akarjanak egyedül megbirkózni a feladatokkal, hiszen például egy nyerő üzleti ötletet megakaszthat számos bürokratikus, adminisztrációs, jogi akadály. Az, akinek nincs gyakorlata, időzavarba kerülve nem érkezhet teljesíteni a megrendelő elvárásait, vagy mondjuk nem mindegy azzal kapcsolatban is dönteni, hogy mikor ésszerű felvenni új alkalmazottat. Tehát összetett ez az egész folyamat, mert még számos személyiségjegyen is múlhat az ügy. Nem érdemes hősködni, hiszen a sikernek nagyobb esélye van hozzáértő támogatással. Nem azt értem ez alatt, hogy társuljon valakivel, hanem kérje ki azoknak a már befutott üzletembereknek a tanácsát, akik jó példával szolgálhatnak, hiszen ők is elkezdték valahol. Ezért azt tanácsolom, hogy fordulhat akár a mi általunk működtetett mentorprogramhoz is, illetve véleményem szerint a kezdeti lépéseknél továbbra is számíthatnak a Prosperitati Alapítvány támogatására.
A Mentorprogram mellett milyen más területen igyekeznek összefogni, támogatni a vajdasági ifjú vállalkozói réteget?
– Mi tagjai vagyunk a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának, amihez számos más anyaországi és határon túli magyar vállalkozókat tömörítő szervezet is csatlakozott. A Kárpát-medencei gazdasági együttműködés kibontakozásának év elején lett volna egy vajdasági helyszíne, amit szeretnénk bepótolni még az idén. A sikeres üzleti tevékenység egyik velejárója a széles körű kapcsolatrendszer kialakítása, és egy ilyen jelentős tagsággal rendelkező ernyőszervezet mögött komoly piaci bemutatkozási lehetőség is szerepet kaphat. Társszervezeteinkkel igyekszünk olyan módon is fenntartani a kapcsolatot, hogy részt veszünk egymás képzésein, tanulmányi kirándulásain. Jelenleg azon dolgozunk, hogy hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok kibontakoztatását. Jövőbeli célunk, hogy a tagságunkhoz történő tartozás egyfajta referenciát is jelentsen az üzleti világban, ami megbízhatósági bizonyítvány is egyben a piac felé.
A koronavírus okozta járványtól való félelem következtében hatályba lépett intézkedések mindenképpen hatással voltak a gazdaságra. Volt olyan szegmense, amire rombolóan hatott, másokat viszont nem érintett negatívan. Mi a helyzet a vajdasági vállalkozói világban e téren?
– Mindenkit érintett valamilyen formában az elmúlt néhány hónap. A gazdasági tényezők alakulását megfigyelve Vajdaság sem különbözik a világ más részeitől. Vannak olyan gazdasági tényezők, amelyek kevésbé érezték meg, de olyanok is, amelyek teljesen leálltak vagy komolyan visszaestek, sajnos cégek mentek tönkre, mert eltűnt a piaci érdeklődés. Szintén érdekes tapasztalatuk lehet azoknak, akik külföldi üzleti partnereikkel is tartják a kapcsolatot, például a problémák ellenére az olasz piac teljes mértékben működik, viszont a spanyol és a francia beesett, és még nem indult be. Vannak olyan cégek is, amelyek bevételeik nagy részét a tavaszi időszakban valósítják meg, és ha az kiesett, akkor az a profit nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem hozható be. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben meg kellett ragadni az állam által kínált könnyítéseket, segítségeket is. Szerencsére a vírus okozta károk enyhítésére hozott intézkedések – az idegenforgalmat, a vendéglátóipart kivéve – nem okoztak akkora visszaesést a gazdaság területén, mint amitől mi mindannyian tartottunk. Körülbelül 10–20 százalékos mínusszal számolhatunk. A fémipar egy nehezen mozgó piac például, ahol a kieséseket nehéz pótolni. Az élelmiszeripar ebből a szempontból szerencsésebb, hiszen ha a területén ügyködők megfelelően le tudták reagálni a piaci igényeket, akkor ők károsodtak a legkevésbé. Azonban az élelmiszeriparhoz, illetve az idegenforgalomhoz tartozó borászat viszont nagyobb kiesést könyvelhet el.
Hogyan lehetne serkenteni a gazdasági ágazatok újraindítását? Milyen kihívással kell, hogy megbirkózzanak ezekben a napokban, hetekben?
– Az állami támogatásokat, kedvezményeket mindenképpen ki kell használni. Emellett a médiumok közreműködése, a gazdasági ágazatok, a gazdasági résztvevők népszerűsítése is fontos dolog lehet. Érdekes, hogy a március 15-ét követően a vírusvédelemmel kapcsolatos kommunikáció világosan értelmezhető volt mindenki számára. A kijárási tilalom idején pontosan tudtuk, hogy be vagyunk zárva, és mit lehet, mit nem lehet. Tagságunk jelentős részében kistelepüléseken működő vállalkozások ehhez könnyebben alkalmazkodtak. Azóta viszont eltelt több hét, és már nem egyértelmű sok minden körülöttünk. Komolyan kell-e félni a vírusfertőzéstől, vagy nem? A munkavállalóknak maszkban kell-e dolgozniuk vagy sem, a munkáltatónak kell-e kötelezni a dolgozót a maszk viselésére, vagy sem? A bankok előtti sorokban a vállalkozások előnyt élveznek, vagy ugyanúgy várakozniuk kell? Egyesületünk felé folyamatosan futnak be a kisebb vállalkozások felől effajta kérdések, hiszen mindenki tart attól, hogy megbüntetik. Azt sem tudjuk világosan, hogy a vállalkozásunk érdekében melyik országba utazhatunk, ha igen milyen feltétellel, kell tesztet készíteni, vagy sem, és milyen más feltételnek kell eleget tenni. Azt gondolom, hogy a vírusvédelemmel kapcsolatos határozatlanság immár valóban kezdi visszavetni a vállalkozásokat, és nagyon gyorsan megoldást kellene találni rá, egyértelműen lekommunikálni a vírusvédelemmel kapcsolatos rendeleteket.
Nyitókép: A mentorprogram sokat segített a fiatal vállalkozóknak (Gergely Árpád felvétele)
