Palics mint turisztikai célpont nagy múltra tekint vissza. Már a 19. század második felében népszerű üdülőtelepülésként tartják számon, amit mi sem bizonyít jobban, mint az ebben az időszakban épült villák nagy száma. A település igazi felvirágzása egybeesik Szabadka felvirágzásával is, és ahogy Szabadka építészetében, úgy Palics külalakjában is mély nyomokat hagyott a szecesszió. Itt megemlíthetjük a Víztornyot, a Vigadó épületét, vagy éppen a Női strandot, amelyeket bizonyára senkinek sem kell bemutatni.
A Palics Park Kft. információi szerint a településen ma már 98 épületben több mint ezer szálláshely várja a turistákat. Palicson öt hotel működik, közülük a legjelentősebb a Prezident Hotel, amely 78 férőhelyet tud biztosítani, és amely saját wellnessközponttal és medencével is rendelkezik. A legnagyobb kapacitása a Park Hotelnek van, amely a hozzá tartozó Jezero Hotellel együtt 146 vendéget tud fogadni egy időben a Nagypark közepén. A szállodák mellett számos villa, apartman várja a kikapcsolódni vágyókat. Ezen szálláshelyek tulajdonosai leggyakrabban helybeliek, akik a Palics Park szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztatása szerint idegenvezetőként is megállják a helyüket, hisz vendégeiket leggyakrabban ellátják a legfontosabb tudnivalókkal.
Palicsra évente több ezer turista látogat el. Az ország minden tájáról és külföldről, elsősorban Magyarországról érkeznek látogatók, akik emlékeiben sokáig megmaradnak a jól ismert palicsi épületek. Lapunk olvasói közül is bizonyára többen ismerik ezen épületeket.
Turisztikai sorozatunkban ezúttal Palics kevésbé ismert épületeit mutatjuk be önöknek Evetović Klára helybeli művészettörténész, hungarológus vezetésével.
A MEGSZŰNT VILLAMOS EGYIK UTOLSÓ EMLÉKE
A villamos egykori végállomása, ahol menetjegyeket nem, de hasznos információkat szerezhetünk
Palics fejlődésével a szabadkaiak részéről egyre nagyobb igény mutatkozott a két település közötti közlekedés fejlesztésére. Ezt az igényt hivatott kielégíteni az 1897-ben útnak indult villamos, amely 1974-ig szállította az utasokat Palics és Szabadka között, és aminek egyik utolsó emléke a máig fennmaradt villamosmegálló a Prezident Hotel közelében.
– Ez az épület több mint húsz évig a villamosvonal végállomása volt, és eredetileg a Kisvendéglő mellett állt. Az 1920-as években azonban, amikor a villamosvonalat meghosszabbították a Férfi strandig, akkor helyezhették át a megállót is a mai helyére. Érdekessége, hogy ez az egyetlen olyan palicsi épület, amelyet egy az egyben áthelyeztek máshova. Szétszedték, és ugyanúgy összerakták kb. 50 méterrel arrébb. Az épület a villamosjárat megszűnése után fagylalt- és szuvenírboltként is működött, mígnem 2016-ban teljesen felújították, és jelenleg turisztikai információs központként funkcionál. Ez egy eklektikus téglaépület sarokpilaszterekkel és svájci típusú villákat idéző díszes, faragott oromzati elemekkel. A restaurálás folyamán odafigyeltek arra, hogy a külső szerkezeti és díszítőelemek megmaradjanak eredeti formájukban, a váróterem viszont üvegfalat kapott, és a belterében is nagyobb változások történtek. A villamosmegállót egyébként ipari örökségként tartjuk számon, és ilyenből nem sok található Palicson – mondta Evetović Klára.
KACÉRKODÁS A SZECESSZIÓVAL – A CONEN-VILLA
A Conen-villa díszítőelemei már szecessziós jegyeket is mutatnak
A híres szabadkai építészt, Raichle Ferencet elsősorban a szecesszió nagymestereként tartjuk számon, akinek munkásságát pályája elején a historizáló, eklektikus stílus határozta meg. Élete során egyetlen villát tervezett Palicson, Conen Vilmos megbízásából.– Raichle Ferenc szabadkai munkássága az 1904-ben épített szecessziós Raichle-palotában csúcsosodott ki. 1900-ban azonban Conen Vilmos nagyiparos megbízásából egy olyan villát tervezett Palicson, melyen már megfigyelhetőek a szecesszió első jelei. Conen Vilmos Düsseldorfból érkezett Szabadkára, és egy másik nagyiparossal, Hartmann Rafaellel az 1880-as években közös céget nyitottak Hartmann&Conen néven, amely húsfeldolgozással és exporttal foglalkozott, és amely a későbbi November 29. Húsárugyár elődje volt. A villát a második világháború után elvették az eredeti tulajdonosoktól és államosították. A közbeszéd ezután Tito-villára keresztelte át, de maga Tito csak az 1960-as években járt itt egyszer. Viszont számos jugoszláv művész vendégeskedett és alkotott a villában, többek között Milan Konjović és Oskar Davičo. Nem tudjuk, hogy az építésekor a megrendelő elképzelései mennyire hatottak Raichle Ferencre, illetve fordítva. A szecessziós jegyek elsősorban az épület hangsúlyos asszimmetriájában, egyes homlokzati díszítőelemek, például a tető alatti ál-faváz hullámvonalaiban, valamint a lakóhelyiségek funkcionális belső elrendezésében figyelhetők meg.
A palicsi villákról tudni kell, hogy a többségük nem szecessziós, hanem kialakításukban egy időbelileg korábbi jelenséget, az úgynevezett svájci villatípust követték, melyre jellemző a szimmetria és a középen elhelyezkedő, előrehúzott díszes fatornác. A tornác ennél a villánál is megjelenik, de szabadabb formában: míg a hátsó udvarra néző oromzatát szecessziós hullámvonalak ékesítik, addig a bejárati veranda oromzata barokk előképekre tekint vissza. Sajnos mindkét tornácot beépítették az 1950-es években. Érdekes még, hogy a palicsi villák nagy része mögött kert húzódott gyümölcsfákkal, szőlővel és melléképületekkel, itt viszont eredetileg teniszpályát alakítottak ki. Az örökösök szerint ez volt az első magán teniszpályák egyike az egész Balkánon, sőt a Vermes Lajos által szervezett Palicsi Olimpiai Játékok idején itt tartották a teniszmeccseket. A villának tehát nem volt semmilyen gazdasági funkciója, csupán a szórakozást, a kikapcsolódást és a sportot szolgálta. Az épület a vagyonvisszaszármaztatásnak köszönhetően néhány évvel ezelőtt visszakerült az építtető Conen Vilmos leszármazottainak tulajdonába – fogalmazott a művészettörténész.
„ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS FELEJTHETETLEN JÓ FIA EMLÉKÉRE”
Utunkat a Spliti fasorban lévő kápolnánál folytattuk
A kápolnát a történelem során Parcsetity-, Majoros-, Szép-, Vissy- és Dezső-kápolnaként is emlegették
– A kápolna építtetője Parcsetich Majoros Klára volt. Klára első férje Bács-Bodrog vármegye főorvosa, dr. Szép György volt, annak halála után pedig az özvegy hozzáment Újvidék főispánjához, Parcsetich Félixhez, de sajnos őt is elveszítette 1889-ben. Az asszonynak első házasságából több gyermeke született, köztük Szép Dezső huszárhadnagy és közjegyző, aki 1892 elején öngyilkosságot követett el. Palics akkoriban már egyre jobban felkapott üdülőhellyé vált, viszont nem volt temploma, így az emberekben felmerült ennek szükségessége, a közbeszéd részét képezte. Klára úgy döntött, hogy a fia emlékére emeltet egy kápolnát a saját villája telkén, és azt szerette volna, hogy családja 12 tagjának földi maradványait ide helyezhessék át a kápolna alatti sírboltokba. A városi vezetés támogatta a kápolna felépítését, a sírok áthozatalát viszont nem engedélyezte, ugyanis véleményük szerint ez nemcsak hogy rontotta volna Palics hírnevét, hanem ötletként szolgált volna arra, hogy a többi villatulajdonos is temetkezésre kezdje el használni a saját birtokát. Mindemellett közegészségügyi okok is közrejátszottak az özvegy kívánságának elutasításában. A német félköríves stílus, a Rundbogenstil jegyeit magán viselő eklektikus kápolna végül még ugyanabban az évben (1892) elkészült, és Macskovits Titusz építész szabadkai Bajai úti temetőben található téglakápolnái alapján feltételezhetjük, hogy ez is az ő munkája lehetett. Parcsetich Majoros Klára 1907-ben meghalt, később viszont a családnak sikerült elintéznie, hogy az elhunyt családtagok földi maradványait mégis ide szállítsák át. Az 1939-es újságcikkek már úgy írnak a kápolnáról, hogy itt vannak az elhunytak sírhelyei. Tíz személy van itt eltemetve. A család villáját 1977-ben átalakították templommá, a kápolnában pedig mind a mai napig tartanak alkalomadtán magyar és horvát nyelvű miséket – mesélte Evetović Klára.
AHOL KOSZTOLÁNYI DEZSŐ IS NYARALT
A Spliti fasorban a kápolnától balra található a Kosztolányi-villa, amit hosszú időn keresztül a költő öccse bérelt.
– A Kosztolányi-villáról nem tudjuk pontosan, mikor épült, feltételezhetően az 1880-as években. Ezt a svájci típusú villát 1923-tól bérelte Kosztolányi Árpád orvos, Kosztolányi Dezső öccse dr. Révfy Jenő korábbi fürdőorvostól. Az ilyen típusú faragott fatornácos, szimmetrikus villákból van Palicson a legtöbb. A Dér Zoltán szerkesztésében 1988-ban megjelent A Kosztolányi család levelezéséből című kiadványból sok mindent megtudhatunk az épületben folyó életről, hogyan vette bérbe és újította fel a család a villát, milyen nehézségekbe ütköztek. A kötet helytörténeti szempontból is érdekes, mert betekintést nyújt a település és akkori lakosai életébe. Kosztolányi Árpád Palicson és Szabadkán is fogadta a betegeket. A villa öt szobával, két konyhával és három verandával rendelkezett, és a család a pillanatnyi anyagi helyzete alapján adta bérbe a szobákat. Ha rosszul álltak, akkor a nagyobb, reprezentatívabb helyiségeket adták ki, ők maguk pedig a kisebb szobákba költöztek. A források alapján Kosztolányi Dezső nyaranta sok időt töltött a villában, és állítólag Karinthy Frigyes is járt itt – mondta beszélgetőpartnerünk.
KARÁDY ÉS A BULVÁR
A Hartmann-villa napjainkban látható két tornya egy felújítás során került az épületre
A már korábban említett svájci típusú villák sorába tartozik a Hartmann-villa is, amely a jelenlegi posta épülete, és ahol annak idején Karády Katalin is vendégeskedett.
– A Hartmann család szoros üzleti kapcsolatot ápolt a Conen családdal, több közös cégük is volt. A Hartmann-villa építéséről kevés dokumentum maradt fenn, azonban ismert, hogy Hartmann Rafael építtette az 1890-es években. A második világháborút követően iskola működött benne, 1988-ban pedig felújították, és máig működő postahivatallá alakították át. A villa tornáca igen reprezentatív a balusztrádon nyugvó fapillérekkel és a gazdagon cizellált oromzattal. Az épület belterében jól megfigyelhető a palicsi villák többségére jellemző hármas tagolás, és habár a helyiségek közötti falakat megbontották, és boltíveket alakítottak ki, mégis látható a beltér eredeti beosztása. Az 1940-es években Karády Katalin is ebben a villában nyaralt, és ittléte olyan nagy szenzációt keltett, hogy rendőr felügyelte, hogy a rajongók távol tartsák magukat a villa kerítésétől – nyilatkozta Evetović Klára.
ÚJRA FÜRDŐVÁROS?
Palicson járva olyan érzése van az embernek, mintha lépten-nyomon újabb kincsekre bukkanna, amelyek megszámlálhatatlan érdeklődőt vonzanak a településre. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása a közeljövőben új szintre emelkedhet a jelenleg épülő aquapark és wellnessközpont kialakításával. A Park Palics tájékoztatása szerint ezen beruházás célja, hogy egész év folyamán tartalmat biztosítson a turistáknak, megnövelve ezzel a vendégéjszakák számát.
– A wellnessközpont kiépítése mindenféleképpen pozitívan hathat ki a látogatók számára, és reményeink szerint több olyan befektetőt is, akivel állandó kapcsolatban vagyunk, arra serkent majd, hogy megvalósítsa elképzeléseit, hogy korszerű hotelek, valamint egyéb szálláshelyek létesüljenek a településen – áll a Palics Park tájékoztatójában.
