A világon csaknem kétmilliárd ember használ ivóvízként ürülékkel szennyezett vizet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves jelentése szerint. Az ilyen víz használata ivóvízként különböző fertőzések – kolera, vérhas, tífusz, gyermekbénulás – veszélyével jár – mondta genfi sajtóértekezletén Maria Neira, a szervezet közegészségügyi igazgatója. A szennyezett ivóvíz évente több mint 500 ezer ember halálát okozza – tette hozzá.
Az ENSZ tagországai 2015-ben kitűztek maguk elé 17 olyan tartós fejlesztési célt, amelyet 2030-ig el kellene érni. E célok egyike az ivóvízforrások tartós biztosítása minden ember számára. Ehhez viszont megfelelő mennyiségű pénzügyi forrás kell, amelyet részben még fel kell kutatni (új adókat kell kivetni), és hatékonyan kell használni – állapítja meg a WHO a jelentésben, amelyet az ENSZ-szel közösen készített el.
A világ országai az utóbbi három évben átlagosan 4,9 százalékkal növelték a vízgazdálkodásra és -tisztításra fordított összegeket, de az országok 80 százaléka jelezte, hogy e költségvetési ráfordítások még mindig kevesek az ENSZ céljainak eléréséhez. A Világbank szerint a ráfordításokat a jelenlegiek háromszorosára, évi 107 milliárd euróra kellene növelni.
Egyes előrejelzések szerint 2040-re csaknem 600 millió gyerek élhet olyan környezetben, ahol csak rendkívüli nehézségek árán tud majd vízhez jutni – írja közleményében az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) magyarországi szervezete. Egy tavalyi UNICEF-jelentés alapján 36 országnak kell jelenleg szembenéznie vízkrízissel, ezekben az országokban a víz iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló megújuló erőforrásokat. A klímaváltozás hatással van a vízminőségre és a vízellátásra, csakúgy, mint a lakosság növekedése, az iparosodás következtében megnövekedett vízfogyasztás és az urbanizáció. Naponta nagyjából 4–5 liter víz az a mennyiség, ami egy kisgyermek túléléséhez feltétlenül szükséges, az evéshez, iváshoz és az alapvető higiéniai feltételek biztosításához. Míg egy átlagos magyarországi lakos 130 liter vizet használ el naponta, és egy csöpögő csap miatt már egy nap alatt is elfolyhat akár 40–120 liter víz is, addig Afrika vagy Dél-Amerika egyes részein akár több órát is gyalogolni kell a legközelebbi vízgyűjtő helyig.
A gyerekek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és alapvető emberi jogaik mellett számos más, kifejezetten a gyerekkorhoz kapcsolódó joguk is sérül, ha nem jutnak hozzá tiszta és egészséges ivóvízhez, pedig 2010-ben mint az emberi élet elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi jogok közé került a biztonságos, tiszta ivóvízhez és a megfelelő tisztálkodási és higiéniai lehetőségekhez való hozzáférés. Az UNICEF saját eszközeivel minden évben igyekszik ezen a problémán is segíteni, 2017-ben például csaknem 30 millió, humanitárius veszélyhelyzetben élő embernek biztosított tiszta vizet a főzéshez, iváshoz és tisztálkodáshoz.
