A mezőgazdasággal foglalkozó kisebb-nagyobb gazdaságoknak nagy gondot okoznak a patkányok, amelyek amennyiben megfelelő körülményeket tapasztalnak, rövid idő alatt képesek rendkívüli mértékben elszaporodni, megoldhatatlan problémát okozva ezzel a termelőknek.
A több kutyafajta remekül kiegészíti egymást (Benedek Miklós felvétele)
A nagy mennyiségben kiszórt különféle mérgek leggyakrabban nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, csupán részben irtják ki a patkányokat, ráadásul az egyéb állatokra is veszélyesek lehetnek. A patkányok problémájára, mint talán minden gondunkra-bajunkra, a természet tálcán kínálja a megoldást, hisz amennyire az emberek nem szeretik a patkányokat, a természetes ellenségeik, a kutyák, macskák és mindenféle kis termetű ragadozók ugyanígy folyamatosan irtják őket – csak meg kell találni a módját, hogy ezt fel tudjuk használni.
A palicsi Pahert Szebasztián a Riparia Természetbarátok Egyesületének tagja, és a mindennapi életben is odafigyel a környezet megóvására. Ez a gondolkodásmód vezette a biológiai patkányirtás, vagyis a vadászgörényekkel és kutyákkal történő patkányirtás felé. Vele beszélgettünk eme ősi, de vidékünkön kevésbé alkalmazott vadászati módszerről.
Hogyan kezdted az úgynevezett biológiai patkányirtást? Honnan jött az ötlet, hogy vadászgörényeket is befogj a munkába?
Egy-egy sikeres vadászat több órát igénybe vehet (Benedek Miklós felvétele)
– Szeretjük a kutyákat, és mindig is több kutyánk volt. Nem kimondottan patkányozó fajtákról van szó, de idővel nagyon jó csapatot sikerült összehoznunk. Az ismerőseimnél adódott patkányprobléma a tanyákon, és egyszer nálunk is felütötte a fejét néhány patkány. Szerencsére sikerült idejében megfékeznünk őket, ami nagyon fontos, hisz képesek gyorsan elszaporodni. Tudni kell, hogy ellenzem a mérgek, vegyszerek alkalmazását. Otthon sem permetezzük a gyümölcsfáinkat, hanem inkább madárodúkat helyezünk ki. Így utánanéztem, hogyan lehet a patkányokat kiirtani méreg nélkül, vagy biológiai módszerekkel. A világhálón olvastam a vadászgörénnyel történő vadászatról, és több videót is megnéztem róla. A világon mindenfelé felkészült csapatok vannak, főleg fiatalokból álló csapatok, akik egy-egy vadászatot fel is vesznek videóra. Ennek hatására én is elkezdtem ebben az irányban gondolkozni. Jelenleg hét kutyánk van. A komondorunk elsősorban házőrző. Emellett van egy belga juhászkutyánk, aki alapjában véve nem vadászkutya, viszont erős prédaösztöne van, és iszonyatosan robbanékony, nagyon gyors. A puli az első kutyánk, amely nagyon szófogadó, és ő szintén nem vadászkutya, de nagyon figyel és ás is, ha kell. A drótszőrű tacskónk egy törzskönyvezett kutya, jó vérvonallal, ő kitűnően detektálja a patkányt, ahol megérzi a szagukat, ott megáll, és biztosak lehetünk benne, hogy a közelben van patkány. Neki most hoztunk egy párt. Emellett van egy foxterrierünk, amelynek szintén hoztam egy párt. Rajtuk kívül jelenleg három vadászgörényem van.
Mit kell tudni a vadászgörényekről?
Az aranyos külső egy ösztönös ragadozót takar (Benedek Miklós felvétele)
– Körülbelül egy éve foglalkozom velük. Magyarországon vásároltam őket. A görényekkel történő vadászat nagyon specifikus, és maga a vadászgörény is egy specifikus állat. Ösztönszerűen öl, viszont a háziasítás miatt a kitartása nem olyan jó, és az érzékszervei sem annyira fejlettek. A legjobb olyan görényeket beszerezni, amelyek elődeivel már generációk óta vadásznak, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egészen kicsi koruk óta foglalkozni kell velük. Fontos, hogy a görény minél aktívabb legyen, és minél többet használja az orrát, ha például egeret teszünk be a ketrecébe. Sokan csapdázzák a vadgörényeket, és a háziakkal párosítják, aminek az a célja, hogy kisebb méretű és vadabb legyen, de ez nem törvényes módszer. Vannak olyan vadászgörények, amiket táppal etetnek, és amikkel sohasem vadásztak. Egyébként a görényekkel már az ősidők óta vadásznak, akár üregi nyúlra, akár rágcsálókra. Természetes ellensége a rágcsálóknak. A járatban a saját gerince mellett meg tud fordulni, és egy pillanat alatt megfogja a nála nagyobb patkányt is. A természetben komoly gondokkal küzdenek a kis ragadozók, amelyek hörcsögökkel, pockokkal, egerekkel táplálkoznak. Utóbbiakat az emberek folyamatosan mérgezik, ahelyett, hogy T-fákat raknának ki és igyekeznének megfelelő helyet biztosítani az odúknak, hogy a baglyok, vércsék elvégezzék a rágcsálóirtást. A kis ragadozók is szabályozni tudják a rágcsálók számát, de a mérgezés következtében ők is elpusztulhatnak.
Hogyan zajlik egy vadászat?
– Először barátoknál, ismerősöknél voltunk. A gazdák mind azt mondták, hogy mindegy mennyit, csak csökkentsük a patkányok számát, mert fogyasztják a takarmányt, kárt tesznek az állatállományban, és a gazdák hetek, hónapok alatt sok pénzt költenek olyan patkánymérgekre, amik nem elég hatékonyak. A patkány esetében tudni kell, hogy olyan helyeken szaporodik, amelyeket évekig nem mozgatnak, legyen az egy farakás vagy szalmakazal, és ahol hozzáférhető táplálékot talál. Mindez független az időjárástól, mert mindig megtalálják azokat a nedves, hűvös helyeket, amelyek nekik leginkább megfelelnek. Egy anyaállat egy év alatt akár száz kicsit is ki tud hordani. Mielőtt elmegyek az állatokkal, kikérdezem a gazdát, hogy mérgeznek-e, van-e a járatokban méreg, mikor mérgeztek és mivel. Nálunk is be van tiltva a furadán nevű szer, ennek ellenére több helyen van még raktáron, és egyesek képesek még ma is használni. Aki ezt megemlíti, vagy a terepszemle során látok arra utaló jeleket, hogy furadánt használtak, akkor nem vállalom a munkát, nem kockáztatom az állatok életét. Maga a vadászat úgy történik, hogy vagy elkezdjük szétpakolni azt a területet, ahol a patkányokat sejtjük, vagy beengedem a görényt a patkány járataiba, amire a rágcsálók szétszaladnak. Volt olyan, hogy amint beengedtem a görényt, a patkányok azonnal szétugrottak, de volt olyan is, hogy 15–20 percet is várni kellett rá. Ez függ a járatok méretétől is. Ahol 5–10 éve nem bolygatták őket, ott hosszú járatok vannak. A patkány pedig egy okos állat, és csak a legvégső esetben hagyja el a járatot. A szétszaladó patkányokat a kutyák megfogják, míg a járatokban a görény is többet elpusztít.
Mennyire hatékony ez a módszer?
A kutyákkal való folyamatos foglalkozás is része a munkának (Benedek Miklós felvétele)
– Száz százalékos hatékonyságról nem beszélhetünk, de a számukat minden esetben jelentősen csökkentik. Viszont, ha nem százszázalékos is a vadászat, akkor is hatékony, mivel a természetes ragadozó jelenléte, az, hogy otthagyja a szagát a járatokban, a mozgatás, hogy megbolygatják a lakóhelyüket, és megtizedelik a számukat, elég lehet ahhoz, hogy a patkányok továbbálljanak. Nyilván ez nem megoldás, hisz ilyen esetekben a szomszédba költöznek át. Azon a vadászaton, amelyen a legtöbb patkányt fogtuk meg, 79 darabot sikerült kiteríteni. A gazda szerint száz is megvolt, hisz hallani lehetett, hogy a görények a járatokban is megfogtak jó néhányat. Ez az akció hét órán keresztül tartott, mert több épület is volt. Itt vízzel is öntöttük őket, de ezt a módszert nem mindenhol lehet alkalmazni. A vadászgörények a nap háromnegyedét átalusszák, és egy-egy vadászat után kell nekik 3–5 nap, hogy regenerálódjanak. A kutyáknak viszont elegendő fél nap.
Mekkora az érdeklődés a „szolgáltatás” iránt? Tervezed bővíteni a csapatot?
– Volt olyan időszakom, hogy ha elvállaltam volna, három hónapon keresztül minden hétre jutott volna egy akció. A három görény nem elég, hogy nagyobb területen hatékonyan lehessen irtani a patkányokat. Ha csupán 1–2 épületről van szó, akkor ez is elegendő, de ha például egy hosszú disznóólról van szó, ahol az emberek évek óta nem foglalkoztak a patkányproblémával, ott nem lehet pár óra alatt csodát tenni. Azon vagyok, hogy mennyiségileg és minőségileg is növeljem a görényállományt. A kutyaállomány mostanra rendben van.
