A Szabadkai Repülőtéren különféle lehetőségek várják a légi sportok szerelmeseit, vagy azokat, akik például egy sétarepüléssel, vagy egy ejtőernyős ugrással szeretnék tartalmasabbá tenni a szabadidejüket. A reptéren pilótakiképzés is folyik, amin rendre számos szerbiai és külföldi fiatal vesz részt. A repülőtér augusztus 15-e óta ideiglenesen határátkelőként is működik. Aki repülővel szeretne Szerbiába jönni, vagy Szerbiából elutazni, az most megteheti ezt a Szabadkai Repülőtéren is, azzal, hogy az érkezés, illetve indulás időpontját legkevesebb két nappal korábban jeleznie kell. Nagyobb gépek fogadására, és kommerciális utasszállításra azonban úgy tűnik, a közeljövőben nem lesz lehetőség Szabadkán.
Felszállásra várva (Gergely Árpád felvétele)
A közvélemény csak békovai repülőtérként emlegeti a hivatalosan Szabadkai Repülőtérnek nevezett helyet. A közszájon forgó név könnyen becsapja az utazókat, és sokan, akik nem ismerik a környéket, személygépkocsijukkal az autópályán érkezve a Szabadka – Dél csomópontnál egyből Békova felé veszik az irányt, ahonnan azonban csak egy földes út vezet a repülőtérre.
Az eltévedt utazók ilyenkor idegesen hívják a repülőtér képviselőit, akik útba igazítják őket. Mindezt Dudás Árpád repülésoktató mesélte el nekünk, akivel a repülőtéren folyó munkáról beszélgettünk.
Mutassa be nekünk a repülőteret! Mire van itt lehetősége a polgároknak?
– A repülőtér a ICAO- standardok szerint van leregisztrálva. Kis repülőgépek, maximum 5700 kilogramm súlyú gépek használhatják. Füves repülőtérről van szó, a teljes hosszúsága 1200 méter, amiből 1100-at lehet használni felszállásra, és száz méter széles. Vitorlások, motoros repülők, ejtőernyősök, sárkányrepülők és siklóernyős repülők vehetik igénybe, emellett ezek szinte mindegyikének kiképzése folyik, amire rendelkezünk engedéllyel a szerbiai civil repülési igazgatóságtól. Az iskolákba mindenhonnan érkeznek hallgatók, külföldről is, mivel olcsóbbak tudunk lenni, mint a külföldi iskolák. Fő célunk, hogy a fiatalok hétvégéken ide jöjjenek hozzánk, ne pedig a füstös szórakozóhelyekre. A programjaink nagy része komoly adrenalinlöketet tud adni nekik, de ugyanúgy az idősebbeknek is. Nagy népszerűségnek örvend az ejtőernyős ugrás. Aki csak ugrani szeretne, az megteheti tandemben az egyik kiképzőnkkel 3000 méter magasról, aki viszont részt venne a kiképzésen, annak elméleti oktatásban is részt kell vennie, valamint a földön való gyakorlást is magában foglalja. A tanulóink először 1200 méter magasságból ugranak. Az idén már hat vagy hét csoport kiképzése fejeződött be, ami nagy számnak mondható, pláne ha figyelembe vesszük, hogy tavasszal mi sem dolgoztunk a rendkívüli állapot miatt. Érdekes, hogy az ejtőernyősök között egyre több a nő, és ez figyelhető meg a pilótaképzésben is.
Dudás Árpád (Gergely Árpád felvétele)
Ha jól tudom, panorámarepülésre is van lehetőség.
– Igen, Szabadka és Palics felett szervezünk panorámarepüléseket. Ezek körülbelül húsz percig tartanak, és egyszerre három személyt tudunk elvinni. Ezt a szolgáltatásunkat általában hétvégéken veszik igénybe, de persze hétköznapokon is van rá lehetőség. A panorámarepüléshez előre be kell jelentkezni. Rossz idő esetében természetesen nem repülünk, mivel nem szeretnénk, hogy az embereknek rossz emlékeik legyenek. Emellett amennyiben valaki el szeretne repülni valahova Szerbiába, ahol van repülőtér, azt is megteheti velünk. Persze az más árban van, és ebben az esetben a levegőben eltöltött órák után fizet a megbízó. Emellett időnként szervezünk egész napos kirándulásokat is. Tervben van az éjjeli repülés is, ami szerintem igazi élmény lehet mindenkinek. Ehhez szeretnénk lámpákkal felszerelni a kifutópályánkat. Az erre vonatkozó kérvényünket már beadtuk, és várjuk az engedélyeket. Ezzel az éjjeli ejtőernyőzést is lehetővé tudnánk tenni.
Hogyan folyik a pilótaképzés?
– A pilótatanfolyam nem olcsó mulatság. Elsősorban olyan fiatalok jelentkeznek, akik utasszállító repülőgépeket szeretnének vezetni. Sokan jönnek hozzánk külföldről is, mivel nálunk olcsóbban tudják elvégezni a kiképzést, és utána a mi diplománkkal is minden gond nélkül tanulhatnak magasabb szinten. Törökországból elég sokan jönnek hozzánk, mivel nekik elég sok problémájuk van az EU-s vízumok beszerzésével, és sokkal egyszerűbb nekik nálunk vizsgázni, illetve a tanfolyamokra járni. A kiképzés nálunk is két nyelven folyik, szerbül és angolul. A magasabb szinteken, illetve a repülés során kizárólag angolul folyik a kommunikáció, ezért mi azt szoktuk javasolni a hallgatóinknak, hogy angolul végezzék a tanfolyamot, mert utána később úgyis meg kell tanulniuk. Az elméleti oktatás most már jobbára online folyik. A hallgatóknak kilenc tantárgyuk van, ami 140 tanórát jelent. Az első elméleti vizsgát nálunk teszik le, majd amikor ez megvan, Belgrádban is vizsgázniuk kell. A repülést akkor kezdhetik el, amikor az itteni vizsgát letették. A tanulóknak legkevesebb 45 órát kell repülniük a mi gépeinken. A tanulóinknak emellett Belgrádban részt kell venniük egy egészségügyi vizsgálaton is. Az így megszerzett engedéllyel lehet belföldön repülni. A vizsga után a friss engedéllyel 100 órát kell repülniük gyakorlásképp. A gyakorló pilótáinkra időnként rábízzuk, hogy elhajtsák a szervizbe a gépeket, ha éppen ellenőrzésre, vagy például olajcserére kell vinni azokat. Azon dolgozunk, hogy szerezzünk egy gépészt, aki el tudja végezni legalább az 50 és 100 órás teszteket. Az olajcsere sem egy bonyolult dolog, de nekünk ezért is Palánkára kell elmennünk.
A repülőgépek hangárokban pihennek – A reptér keretein belül klubhelyiség is működik (Gergely Árpád felvétele)
Augusztus közepe óta a Szabadkai Repülőtér ideiglenes határátkelőként is működik. Mit jelent ez?
– Az ideiglenes határátkelő augusztus 15-től november 15-ig működik. A határátkeléssel járó procedúrát korábban is meg tudtuk oldani, azzal hogy az érkezést vagy az indulást két héttel korábban be kellett jelenteni, és minden ideiglenes, egy-két napos nyitásért fizetni kellett. A három hónapos engedélyért ugyanannyit kellett fizetnünk, mint korábban az egy-két naposért. Most két nappal előbb kell jelezni az érkezést vagy az indulást. A vám- és útlevélellenőrzést a helyszínre kivonuló belügyi szervek végzik el. Ez egyrészt sokat jelent azoknak a fiatal pilótáknak, akik nálunk végezték el a tanfolyamot, másrészt mi is ki tudjuk használni, mivel vannak olyan kollégáink, akik egy-egy hétvégére el tudnak repülni például Horvátországba a baráti klubjainkhoz. Az egyik helybeli cégnek szlovákiai tulajdonosa van, aki saját repülőgépével vagy helikopterével szokott utazni Szabadkára. Évek óta leszáll itt, viszont minden alkalommal külön kellett engedélyt kérnünk ahhoz, hogy itt el tudják végezni az útlevélellenőrzést. Emellett sokan érdeklődtek Németországból és Hollandiából is, olyanok, akik saját repülővel jöttek volna Szabadkára. Nekik, ha éppen nem jelentkeztek be két héttel korábban, egészen Belgrádig kellett volna utazniuk, és onnan kellett volna nekik felutazniuk Szabadkára. Nem is beszélve arról, hogy ha valaki Szegedről jönne, annak is egy nagyot kellene kerülnie. Emellett szeptember végén lesz egy repülős versenyünk, és számítottunk arra, hogy sok külföldi is részt venne rajta. Ezért is időzítettük úgy a határátkelő megnyitását, hogy annak dátuma belessen. Viszont úgy tűnik, hogy a koronavírus-helyzet miatt nemigazán fognak külföldiek ellátogatni az eseményre.
A pilótaképzésre bel- és külföldről egyaránt érkeznek tanulók (Gergely Árpád felvétele)
Nem gondolkodtak azon, hogy átalakítsák a repülőteret, hogy utasszállító repülőgépek is használhassák?
– Korábban tervben volt, hogy átalakítjuk a repülőteret. Már a pontos tervek is megvoltak, és mai szemmel nézve is egy jó terv volt, de azután valahogy elmaradt a felújítás. Rengeteg pénzbe kerülne, és nem fizetődne ki. Nagyon közel van hozzánk a szegedi, temesvári, eszéki repülőtér, ahol le tudnak szállni nagyobb gépek is, és azért, hogy évente itt is landolni tudjon egy-két gép, nem éri meg annyi pénzt belefektetni. Az utasszállítással más gondok is vannak, hisz akkor egészen másféle szabályoknak kellene megfelelni. Az egész területet körbe kellene keríteni, beléptetőkapukat készíteni, ahol folyna az ellenőrzés, a mentőknek, tűzoltóknak állandó ügyeletet kellene fenntartani, és a biztonsági előírások is szigorúak, nem is beszélve arról, hogy személyzetet is kellene fizetnünk. Emellett attól is félünk, és talán joggal, hogy ha kommercializálódik a repülőtér, nagyobb lesz a forgalom, akkor könnyen megszűnhet az ejtőernyőzés meg a vitorlázó repülés. Ha az itt működő külföldi cégek képviselői úgy döntenek, hogy szükségük lenne egy aszfaltozott repülőtérre, és hajlandóak lennének ebbe belefektetni, akkor lehetne beszélni róla. Viszont a kisebb, de több személy szállítására alkalmas repülőgépek eddig is használhatták a repülőterünket, így nekik sem érné meg a befektetés.
