A VaTeBeT segíti és ösztönzi a vajdasági gazdákat, hogy ellenőrzött termelés és termeltetés révén piacképesebb terméket adjanak ki a kezük közül, a nagyobb feldolgozókat pedig abban segíti, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. „Áldomás” védjegyének megszerzésével kijussanak az európai piacra.
Ments András: A Vajdasági Helyi Termékek forgalmazása egy rendelet elfogadásával válik gördülékennyé (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A Vajdasági Termeltetési, Beszerzési és Értékesítési Társaság, a VaTeBeT több oldalról megközelítve segíti elsősorban a kisgazdákat, kistermelőket. Egyrészt azzal foglalkozik, hogy a felvásárlásban és az értékesítésben támogassa őket, másrészt arra ösztönzi őket, hogy az előírásoknak megfelelően térjenek rá az ellenőrzött termelésre, hiszen az jelentheti számukra a kitörési, megmaradási és fejlődési lehetőséget. Létrehozták a Vajdasági Helyi Termékcsoportot, jelenleg azt védjegyeztetik, és ez azért nagyon fontos, mert terveik szerint belátható időn belül az üzletláncok polcaira kerülhetnének ezek a termékek, ugyanakkor nyílhatnak Vajdaság-szerte olyan mintaboltok, amelyek helyi termékeket is forgalmaznának. Ments András, a VaTeBeT igazgatója elmondta, hogy a mintaboltok nyitását és a helyi termékek, kuriózumok hivatalos forgalmazását a növényi és állati eredetű termékek feldolgozására vonatkozó rendelet hiánya akadályozza, de bizakodóak, hogy a köztársasági képviselőház mihamarabb elfogadja ezt a rendeletet:
A csókai Árok pékség tésztájából a remények szerint „Áldomás” lesz (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
– Ennek az elfogadása jelentené az igazi áttörést, hiszen akkor a kistermelőktől származó termékek mind bekerülhetnének a kereskedelmi rendszerbe. A rendelet egészen pontosan szabályozza, hogy egyszerűsített higiéniai eljárások közepette akár családi házon belül kialakított egy vagy két helyiségben előállíthatók ezek a helyi termékek. Ennek a rendeletnek az elfogadása lenne számunkra nagyon nagy segítség. Ez parlamenti beterjesztés előtti fázisban van, és ezért is gondolkodunk mintaboltok nyitásában és az üzletláncokban helyitermék-polcok kialakításában. A Prosperitati Alapítvány valószínűleg még az idén kiír egy olyan pályázatot, amelyben helyitermék-mintabolt nyitására lehet majd támogatást kérni, és a boltok esetében az lesz majd az egyik feltétel, hogy egy éven belül ötven százalékban védjegyes termékeknek kell jelen lenniük a kínálatban. Ehhez persze időközben a képviselőháznak el kell fogadnia a növényi és állati eredetű termékekre vonatkozó rendeletet, és ez ad majd a rendszernek legális értékesítési lehetőséget. A tervek szerint ezek a boltok körülbelül jövő év derekán kezdenek majd működni, és lesz egy felfutási idejük. Ha sorra nyílnak, valószínűleg több iparilag előállított terméket is védjegyeztetnek majd, hogy a feltételrendszernek megfeleljenek. Vannak egyébként olyanok, akik már most is rendelkeznek ilyen Vajdasági Helyi Termékcsoport védjeggyel, van több fajta tészta, tejtermék, de hiányoznak a kuriózumok, a kisebb termelők termékei. Kézműves termékek tekintetében megoldottuk a hivatalos értékesítési lehetőséget, mégpedig olyan formában, hogy a készítőnek nem kell semmilyen engedély, ezen termékek már alkalmasak a helyitermék-boltban, a helyitermék-polcon történő értékesítésre.
A Vajdasági Helyi Termék védjegy bevezetése előkészítője annak a lehetőségnek, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által létrehozott „Áldomás” márkát is be tudjuk vezetni a termékek esetében. Az „Áldomás” márkával a kereskedőház olyan magyar, környezetbarát eljárással készülő élelmiszer-ipari termékeket lát el, amelyek mind a megjelenés, mind a beltartalom és a felhasznált alapanyagok minősége szempontjából prémium kategóriát képviselnek, a Vajdasági Helyi Termék védjeggyel ellátott termékek pedig ennek a márkának az előfutárai. A nehézség ebben a dologban az a kritériumrendszer, ami az „Áldomás” védjegy megszerzéséhez szükséges. Szigorú nyilvántartási, minőség-ellenőrzési rendszeren kell átesnie a terméknek ahhoz, hogy a kereskedőház kilépjen vele a nemzetközi piacra. Zajlik egyébként itt Szerbiában több nagy cégnél is ez a minősítési eljárás, de konkrét, kész eredmények még nincsenek. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház által igényelt minősítő rendszer általános igénye kell, hogy legyen a vajdasági termelésnek, hiszen ez az a minősítő rendszer, amellyel akár az EU-ban, akár nemzetközi piacokon meg tudunk jelenni. Ilyen minősítés megszerzéséhez alapvető, hogy vezetni kell a vegyszerkönyvet, melyet a hatóság ellenőriz, kell, hogy legyen talajminta, a víznek, amivel locsolnak, ellenőrzöttnek kell lennie, és ez lenne az első lépcsőfok a kitörés felé. Ezt a vajdasági termelők egyelőre nehezen akarják elfogadni. Azért kellene egyébként az integrátori rendszert létrehozni, hogy az integrátor ezt megkövetelje a beszállítóktól, ugyanis ez a legalapvetőbb követelmény ahhoz, hogy mint egészséges élelmiszer, kikerülhessen a piacra. Vajdaságban nincsenek szabályok, nincs képzés arra vonatkozóan, hogy a gazda milyen vegyszert használhat, milyen vegyszerhasználathoz kell mérnök, aki ellenőrzi, hogy a termés milyen időközönként milyen vegyszeres kezelést kaphat, és ez az állapot tarthatatlan. Szóval sok még a tennivalónk, és ezek a dolgok akadályozzák a nagyobb mértékű export-kivitelünket. Az export-kereskedelem egyébként jelen pillanatban csak a nagyok privilégiuma, és a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal jelenleg nincsen olyan árualapunk, amellyel ki tudnánk lépni ezekre a piacokra, vagy ami van, annak meg hiányzik a deklarációja. Az orosz piac jelenti a kivételt, oda sok almát szállít Szerbia, hiszen ott elfogadják az almát ezen minősítések nélkül is, esetleg a szövetkezet bevizsgáltatja a terményt, és annak alapján viszi ki. A kereskedőház tekintetében tehát azon dolgozunk, hogy itt Vajdaságban megfelelő árualapok legyenek, hogy célirányos termeltetés történjen ellenőrzött formában, és ennek kulcskérdése az integrátorokkal történő szerződéskötés. A Prosperitati Alapítvány most felállította az integrátori hálózatot, és alapvetően őrájuk támaszkodva, hamarosan lesznek érdemi eredmények az export-lehetőségek tekintetében.
A zentai Réel csokoládémanufaktúra termékei is védjegyes termékek (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. rengeteg munkát végez arra vonatkozóan, hogy a vajdasági gazdáknak segítsen különböző piacokon való megjelenésben, és bemutatkozási lehetőségeket is kínál számukra, de mindaddig nem születhet üzlet, amíg az engedélyeztetés nincs végrehajtva. Ez egyébként nem kis tétel, és ezt azelőtt kell elvégeztetni, mielőtt bármely piacra kilépnénk, tehát nem is biztos, hogy van üzlet, viszont az engedélyeztetés költségei megjelennek. A kistermelő ezen költségeket nem is tudja bevállalni, ő inkább a piacra termel, ezért lenne óriási szükség az integrátorra, hiszen akkor az vállalja a felelősséget azért, hogy az a bizonyos termék megfelel az európai uniós szabványoknak, és ő is biztosítja a termelő számára az input anyagokat.
Az export-lehetőségeket figyelembe véve az sem mellékes, hogy a jelenleg felajánlott mezőgazdasági termékek esetében Lengyelország erőteljesen veri a mezőnyt. Nálunk a mezőgazdasági terményeknek minimális az állami támogatottságuk, és ez árban azonnal megmutatkozik. Nem lehet felvenni mondjuk almában a lengyel piaccal a versenyt, amikor ott az almának 20–25 százalékos állami támogatottsága van. Szerbiában tehát jelenleg nagyon nagy probléma, hogy a kis volumenben való termelés hatására magasabb az önköltségi ár – magyarázta a VaTeBeT igazgatója.
Ments András a Vajdasági Helyi Termékekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a védjegyes termékek nemcsak a helyi mintaboltokba és a helyi üzletláncokba kerülhetnek be a VaTeBeT-en keresztül, hanem még egy lehetőség kínálkozik számukra, mégpedig az ún. Kárpát-medencei boltok:
A Telek paprika is a legjobbak között (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
– A magyar mezőgazdasági minisztériumnál a Vajdasági Agrár Egyesületek Szövetségének koordinálásában elindult egy program, melyben Kárpát-medencei boltot nyitnak Budapesten, majd azt követően minden magyarországi nagyvárosban, és a kisebb termelőknek itt is lesz értékesítési lehetőségük. A boltokba való bejutáshoz megkapjuk a termékek magyarországi engedélyeztetéséhez való feltételeket, és, hogy milyen szerbiai engedélyek kellenek az ottani bevizsgáltatás elindításához. Ezt nagykereskedelemként akarjuk funkcionáltatni, hogy a kistermelőknek itt is legyen egy értékesítési lehetőségük, hiszen, ha van magyarországi engedélyük, akkor az európai uniós országokba is könnyebben el tudjuk vinni a szóba kerülő terméket. A VaTeBeT már elküldte azt a listát, hogy milyen termékeket szándékozik ebbe a boltba bejuttatni, és már az is biztos, hogy ezt az engedélyeztetési folyamatot a minisztérium fizeti, és ez is nagy segítség – összegezte Ments András, és hozzáfűzte, hogy a következő megjelenési és bemutatkozási lehetőség, ahol lehet védjegyeztetni a termékeket, december 9-én és 10-én lesz Zentán a sportcsarnokban.
