Kapocs az olvasókkal

A Magyar Szó jelentőségéről, kiadványairól és a munkatársak sikereiről is szó esett a kedden este megtartott élőújságon Moholon. Napilapunk csapatát a Csobolyó Művelődési Egyesület látta vendégül. Napilapunk vezetőségének és munkatársainak bemutatkozására sokan voltak kíváncsiak, az egyesület székháza megtelt helybeliekkel.

Az egybegyűlteket először Lajkó Szilvia, a Csobolyó elnökségi tagja köszöntötte, aki visszaemlékezett arra, hogy régen a családjával sokat olvasták a napilapot. Mindenki megtalálta benne a kedvenc rovatát, neki pedig sokat segített az újság a későbbi tanulmányaiban. 

– Ezen az estén nemcsak a múltba tekintünk, hanem a jelenbe is. Kapcsolódunk azokhoz, akik napról napra azon dolgoznak, hogy a vajdasági magyar közösség hiteles információkhoz, gazdag tartalmakhoz, értékes olvasmányélményekhez jusson. Hiszem azt, hogy ez az este nemcsak emlékezetes lesz, hanem kapcsolat és együttműködés alapja is a Magyar Szó és a Csobolyó Művelődési Egyesület között – mondta Lajkó Szilvia.

Erdődi Edvina, a Magyar Szó-ház igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során kiemelte, 2024 a Magyar Szó vonatkozásában meghatározó év volt. Rámutatott, amellett hogy az újvidéki székházban jelentős beruházásokat koordináltak, folyamatosan arra törekedtek, hogy kedveskedjenek az olvasóknak a jubileumi évben. Ennek kapcsán elmondta, megszületett a Nyolc évtized című kiadvány, amely napilapunk történetét foglalja össze, továbbá a 80 év, 80 írás, 80 szerző című könyv, amely a munkatársak által kiválasztott szövegeket tartalmazza, mindezek mellett pedig egy magazint is kezükbe vehettek az olvasók. 

– A Magyar Szó az egyetlen kisebbségi nyelven megjelenő napilap, ami ismét azt támasztja alá, hogy a magyarság az egyetlen olyan közösség itt, a szülőföldünkön, amely van olyan erős, és van olyan erős érdekképviselete, hogy a 81. évében is éltethesse a napilapot. Erre méltán lehetünk mindannyian büszkék – nyomatékosította Erdődi Edvina, majd hozzátette, hogy a Magyar Szó ma már több egy újságnál, hiszen tavaly létrehozták a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény kihelyezett tagozatát Újvidéken, modern konferenciatermet alakítottak ki, de hamarosan létrejön a sajtó- és nyomdamúzeum is. – A Magyar Szó-ház értéket teremt, képvisel és közvetít. Nem titkolt célunk, hogy a székház ismét nagyon erős kulturális és szellemi központ legyen Újvidéken és Vajdaságban is – mondta az igazgató.

Varjú Márta, napilapunk főszerkesztője rámutatott, az olvasók azért érezhetik magukénak az újságot, mert arra törekszünk, hogy minden megjelenő tartalom róluk szóljon. Erről árulkodik a fejléc alatti szöveg is: a vajdasági magyarság napilapja. 

– Ahhoz tartjuk magunkat, hogy mindarról beszámoljunk, ami a mindennapjainkat meghatározza. Mindezek mellett már a kezdetektől arra törekszünk, hogy kapocs legyen az újság és az olvasó között. Emiatt jöttek létre az élőújságok, amelyeknek ma már nagy hagyománya van. Az a szerepe, hogy kommunikációt kezdeményezzen az olvasókkal, beszélgessünk, esetleg felmerüljenek olyan témák, amelyekkel foglalkozni kellene, ezeket pedig később beemeljük az újságba – magyarázta Varjú Márta.

A kerekasztal-beszélgetés során bemutatták a korábban említett két kiadványt is: Máriás Endre főszerkesztő-helyettes a 80 év, 80 írás, 80 szerző című könyv szerkesztője, Mihályi Katalin, a Kilátó és a Művelődés rovat szerkesztője pedig a Nyolc évtizedé. Az előbbi igen színes kötet – mondta el róla Máriás Endre, hiszen a szerzők különféle írásokat válogattak össze, amelyek mind más témát dolgoznak fel. Interjúk, jegyzetek, riportok tarkítják a könyvet. Rámutatott, ez a sokszínűség jellemezte mindig is a Magyar Szót, miközben folyamatosan arra törekedett, hogy értéket közvetítsen. Hozzátette, ezek a szövegek kordokumentumként, értékmérőként és igazodási pontként szolgálhatnak az utókornak.

Mihályi Katalin a Magyar Szó legutóbbi évtizedét igyekezett összefoglalni, hiszen a gyűjtőmunkát elhunyt kollégánktól, Fodor Istvántól vette át, akit tavaly ősszel veszítettünk el. Addigra az első hét évtizeddel készült el. Mihályi Katalin rámutatott, nagy kihívás számára a munka, hiszen 3000 lapszámot kellett áttanulmányoznia a legfontosabb és legkiemelkedőbb pillanatokért. Ahogyan elmondta, az utóbbi tíz évben jelentek meg a véleményműfajok, a jegyzetek. Ő is úgy gondolja, a Magyar Szónak nagy szerepe van abban, hogy a régmúlt eseményeit megőrizze, valamilyen formában pedig a jövőt is alakítsa.

Varga Attila, a Magvető szerkesztője a kerekasztal-beszélgetés során viccesen megjegyezte, hogy ő már nem is szeretné elárulni, hány éve van a lapnál. Rámutatott, napilapunk mezőgazdasági melléklete is olvasói kérésre jött létre (mint például a Gyógykalauz is), mert igény volt az agrárvilág témáira. Írásaiban igyekszik mindig az elmúlt hét témáit feleleveníteni, és ha csak egyszer is kimaradna a jegyzete, már számonkérik rajta, hiszen annyira szeretik az ő véleményét olvasni. Zárógondolatként emlékeztette a jelenlevőket, hogy még mindig tart a melléklet nyereményjátéka.

Az eseményen többször hangsúlyozták, hogy erős csapat érkezett Moholra, hiszen több díjazott újságíró ült az asztalnál: Varjú Márta főszerkesztő életműdíjban részesült a tavalyi jubileumi ünnepségen, ahol Dér Dianna Feltörekvő Tehetség, Tóth Péter pedig az év legjobb újságírójának járó kitüntetést vehette át. A legutóbbi díjazottak között volt Kállai Göblös Nikoletta és Gulyás Réka, akik a nemrég megtartott Podolszki-pályázaton első és második helyezést értek el. A beszélgetés során mindannyian egyetértettek abban, hogy megtisztelő volt számukra a munkájuk iránti elismerés, de valójában ők csak azt csinálják, amivel a legszívesebben foglalkoznak. Hozzátették, nagyon szeretnek itt dolgozni, és a Magyar Szó csapatához tartozni, hiszen ez olyan, mint egy nagy család.

A keddi eseményt a Csobolyó Művelődési Egyesület csoportjai tették színesebbé. Egyebek mellett a Kék ibolyák népdalkórus, Recsó Virág hegedűs, a Csobolyó népdalkör, az új Hívogató zenekar és Tóth Krisztina lépett fel az est folyamán.