A magyarkanizsai katolikus Nagytemetőben hétfőn délután tartottak megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget a forradalom és szabadságharc tiszteletére. Miután az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület Cifraszűr vegyes kórusa elénekelte a Himnuszt, Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című költeményét hallgathattuk meg Bagi Gábor előadásában. Ünnepi beszédet Huzsvár Ervin polgármester-helyettes mondott, aki a korabeli történelmi események felidézése mellett a forradalmi események legfőbb tanulságaként a nemzeti összefogást hangsúlyozta.
– A valódi nemzeti értékek védelme ugyanis mindannyiunk feladata. Ezt kívánja tőlünk a történelmünk és a jövőnk, ezt várják el elődeink és az utódaink is. Meg kell tanulnunk azt, és meg kell tanítanunk gyermekeinket is arra a lelkesedésre és lendületre, amellyel a nagy történelmi tettek születtek. Viseljük hát bátran nemzeti színű kokárdánkat! A felelősségvállalás és összefogás a vajdasági magyarság életében most szinte mindennél fontosabb. Mindannyian közösen küzdhetünk a nyelvünkért, az iskoláinkért, a kultúránk és történelmi örökségünk megőrzéséért. Tegyünk érte együtt, hogy ne vesszen el mindaz, amit eddig elértünk!
Zapletán Géza esperesplébános egyházi szertartása után az emléktábla elé a magyarkanizsai önkormányzat, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, a magyarkanizsai helyi közösség és más politikai pártok, szervezetek és intézmények képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A temetői megemlékezés Vörösmarty Szózatával ért véget a Cifraszűr előadásában.
Az ünnepségsorozat a Dobó Tihamér Képtárban folytatódott, ahol kiállítás nyílt a Vajdasági Képzőművészeti Kör tagjainak tavaly készült alkotásaiból Megfestett Vajdaság címmel. A képek nagy része a sík vidéket, a vajdasági tájat mutatja be. A Tisza Néptáncegyesület Cserfes leánykarától, mintegy körülölelő koszorúként, gombosi és felsőhegyi népdalokat hallhattak a nézők a megnyitó kezdetén és végén.
A műsor esti folytatása és egyben záró része a városháza dísztermében zajlott. Dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa polgármestere az ünnepi beszédét Jókai Mór sorait idézve kezdte.
– ,,Míg magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszagondolni ez évre, annak történelmére s történetalkotó alakjaira." Jókai ezen sorokat 50 év távlatából vetette papírra, mi pedig 118 esztendőt éltünk meg az írás megjelente óta, ám aktualitásából ez mit sem vesztett. Megannyi kordokumentum, visszaemlékezés tanúskodik az akkori eseményekről. Ezekből is kitűnik, hogy a forradalom résztvevői hozzánk hasonló emberek voltak, akik napi gondjaikkal küszködtek, de kötelességüknek tartották a haza szolgálatát. Volt bennük félelem, mégis vállalták a harcot a hazáért. Március idusa az összefogásról, az értékek megőrzéséről szól, ami számunkra létfontosságú. Ez az ünnep üzenete mindannyiunk számára – zárta beszédét a polgármester.
Ezután alkalmi zenés-irodalmi összeállítást láthatott a közönség Mi a fontos? címmel, amelyben közreműködött: László Judit, Berta Csongor, Ozsvár Róbert, Ricz Áron és Szalai Bence.
TISZTELGÉS A HŐSÖK EMLÉKE ELŐTT
A forradalom és szabadságharc emlékére koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap Adán a római katolikus temetőben lévő 1849-es feszületnél Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár szervezésében. A rendezvény elején Szász Krisztián, a belgrádi magyar nagykövetség második titkára felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett levelét, majd az adai Cseh Károly Általános Iskola, a Műszaki Iskola és a Bartók Béla Zeneiskola diákjai adtak alkalmi műsort.
A rendezvény zárásaként koszorút helyezett el a feszületnél Magyarország belgrádi nagykövetsége nevében Szász Krisztián, Ada község önkormányzata képviseletében Bilicki Zoltán, Urbán Mónika és Búcsú Attila, a moholi Novak Radonić Általános Iskola részéről Tényi Tóth Erika és Rúzsa Viktória, a Szarvas Gábor Könyvtár nevében Pál Zsófia és Viszmeg Adriána, a Demokrata Párt képviseletében Tóth Tamás és Tóbiás József, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részéről Csonka Áron és Kalmár Gábor.