Budapest, 2017. május 20-a, Eötvös Loránd Tudományegyetem. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, Kárpát-medencei döntő. Nyolc vajdasági felsős diák izgult a nézőtéren, akik képviselhették a rendezvényen vidékünket. Különleges volt ez az alkalom, ugyanis ez volt a rendezvény XX., jubileumi ünnepe. Két évtizede szervezi meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság az ELTE Bölcsészettudományi Karával együttműködve. A versenyen az anyaországiak mellett öt határon túli magyarlakta terület felsősei vehetnek részt, így Vajdaságból is nyolc kiváló diák juthat el minden évben erre a rendezvényre.
Tegyünk egy apró kitérőt, nézzük, ki is volt Simonyi Zsigmond. A verseny névadója nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sokat tett a helyesírás fejlesztéséért, évtizedeken át nevelte nyelvészek új nemzedékeit, miközben tudósként is híven alkotott. Fontosak a határozókról, a kötőszókról és a jelzőkről írt tanulmányai, az ő nevéhez fűződik az összehasonlító mondattan kialakítása is. Az akkori közoktatási miniszter megbízásából megalkotta az új iskolai helyesírást, amely olyan jól sikerült, hogy szinte az egész irodalmi élet elfogadta. Nem véletlen tehát, hogy éppen az ő neve fémjelzi ezt a versenyt.
A jubiláris döntőt május 20-án dr. Horváth Krisztina dékánhelyettes nyitotta meg. A köszöntők után átadták a magyartanári Arany és Gyémánt Okleveleket a kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző felkészítő magyartanároknak, az ebben az iskolaévben legjobbnak minősülő iskoláknak a Simonyi-serlegeket, valamint újdonságként a Simonyi-érmeket versenyszervezőknek és a legeredményesebb felkészítő tanároknak, versenyző diákoknak.
Míg a tanulók a tesztírással voltak elfoglalva, addig kísérőik szakmai előadásokat hallgathattak a következő témákban: Simonyi Zsigmond öröksége, A Simonyi-verseny története, Az Implom-verseny hagyományai és Az írások születése. A verseny után kezdődött a jubileumi gálaműsor, amelyben fellépett a Zenei Tanszék kórusa, Kecskés Karina színművésznő mesélt, a Kávészünet zenészei pedig felidézték a magyar líra gyöngyszemeit.
Az eredményhirdetéskor minden diák és tanár kapott csomagot, senki nem tért haza ajándék nélkül vagy rossz érzéssel, hiszen, mint azt a szervezők mondták, itt mindenki csak nyertes lehet. A vajdaságiak is örülhettek, a topolyai Nagy Daniella, Nagy Majlát Ágota tanítványa, bekerült a hetedikesek legjobbjai közé, tizedikként. A határon túliak közül a szabadkai Sebastian Áron, Körmöndi Aranka tanítványa kapott dicsérő oklevelet. A többiek pedig ígéretet tettek, hogy nem hagyják magukat, bizony jövőre is szerencsét próbálnak.
Arany Oklevelet évről évre azok a felkészítő tanárok kapnak, akiknek legalább négy diákja eljutott már erre a versenyre. Vajdaságból ezt az elismerést eddig a következő pedagógusaink kapták meg: Körmöndi Aranka (Október 11. Általános Iskola, Szabadka), Bálint István (Széchenyi István Általános Iskola, Szabadka), Rokvity Erzsébet (Petőfi Sándor Általános Iskola, Újvidék), Kormányos Katona Gyöngyi (Stevan Sremac Általános Iskola, Emlékiskola kihelyezett tagozat, Zenta), Nagy Majlát Ágota (Csáki Lajos Általános Iskola, Topolya), Detki Gyöngyi (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Magyarkanizsa), Smit Surányi Mária (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka), valamint e sorok írója, Sok Kornélia (Stevan Sremac Általános Iskola, November 11. kihelyezett tagozat, Zenta).
Azokat a tanárokat, akiknek legalább tizenkét alkalommal jutottak el diákjai a versenyre, Gyémánt Oklevéllel jutalmazták. Vajdaságból ezt az elismerést eddig Körmöndi Aranka szabadkai tanárnő kapta meg.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Simonyi Zsigmond-serleggel tüntette ki azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb gyermek jutott el a Kárpát-medencei döntőre. Vajdaságból a következő iskolák kapták meg az elmúlt években: Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola (Magyarkanizsa), Október 10. Általános Iskola (Szabadka), Stevan Sremac Általános Iskola, Emlékiskola kihelyezett tagozat (Zenta), Csáki Lajos Általános Iskola (Topolya).
A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny megálmodója és megvalósítója Antalné dr. Szabó Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense. Számos tanulmányt, könyvet és tankönyvet írt, hogy ezzel is segítse a gyakorló tanárokat és a diákokat abban, hogy minél könnyebben eligazodjanak a magyar nyelv és helyesírás szövevényes útvesztőjében. A jubileumi versenyen kifejezte örömét, hogy mind több magyar és magyarul tanuló gyermek fejleszti helyesírását, s megállapította, hogy a verseny színvonala, mindnyájunk örömére, egyre magasabb.
Élmény volt ez a rendezvény, nemcsak azért, mert jól megszervezték, hanem mert jó érzés volt meghallgatni olyan tudós emberek beszédét, gondolatait, akik ma elkötelezetten egyengetik helyesírásunk rögös útjait. S élmény volt azért is, mert nem feledkeznek meg a diákokat felkészítő tanárok áldozatos munkájáról sem.
