– A közös önkéntes munkának vannak hagyományai, amelyek mára már elfelejtődtek. A lényege, hogy mindenki azt adja a közösségbe, amire ereje, tehetsége van, a legfiatalabbtól a legidősebbig. Faanyagot, téglát, szerszámot, tojást a közös ebédbe, szállást, kétkezi munkát, zenét, bármit. A kaláka nem titkolt célja, hogy a közös tervezési, építési munka során helybeli, régióbeli, magyarországi és más országokból érkező résztvevők együtt és egymástól megtanulják, hogyan lehet saját erőből, összefogással újjáteremteni azokat az örökségeket, amelyeket őseink ránk hagyományoztak – foglalta össze a kaláka lényegét Hajdú László, a szombat este Magyarkanizsán tartott összejövetelen.
(Puskás Károly felvétele)
Ennek apropója az volt, hogy az Ilonafalvához közel lévő Baráthok kútját már mondhatni, hogy évek óta gondozásba vették a helyiek, és hogy a közösségi érzést még jobban erősítsék, a munkában részt vevők és vele szimpatizálók egy, a múltba tekintő és a jövő terveit is előrevetítő estét töltsenek együtt. A kezdő momentum egy kisfilm levetítése volt, amit a kaláka alkalmával rögzített képekből állítottak össze, majd ezt követte a beszélgetés, amibe bárki bekapcsolódhatott, végül a Pendergő együttes zenéjére pendereghettek a kalákások.
Arról, hogy mi történt eddig és mik a terveik, Hajdú László mesélt lapunknak:
– Az összejövetelünket abból a célból rendeztük meg, hogy a 2016-ban elkezdődött Baráthok kútja revitalizációjának résztvevőit összehívjuk és ilyen módon is köszönetet mondjunk mindazoknak, akik bármilyen formában segítettek a tájépítő közös munkában. Mivel farsangi időszak van, ezért úgy döntöttünk, hogy egy farsangi mulatsággá avanzsáljuk ezt az estét. Bemutattuk, hogy mi történt eddig, mi volt a folytatása annak, amit 2016-ban elkezdtünk, hány több kisebb közösségi munka volt még, és szerettük volna, ha az emberekben tudatosul, hogy a kalákának nemcsak az a hozadéka, hogy rendbe tettük a kutat és annak környékét, hanem közösségépítő hatása sem elhanyagolandó. Így hidak keletkeztek nemcsak a helyi, hanem a távolabbról érkező emberek között is, akik részt vettek a munkában. Nagy köszönettel tartozunk Hercegh Áginak, a magyarországi Ars Topia alapító elnökének, aki ezt a kalákát kezdeményezte, az ő biztatására erősödött meg a hitünk, hogy valóban érdemes lenne egy, a Baráthok kútjának és közvetlen környékének rendbe tételét célul kitűző nyári kalákát szerveznünk.
A szervezést Magyarországon az Ars Topia Alapítvány vállalta magára, magyarországi pénzforrásokra pályázva, egyetemistákat, fiatalokat szervezve a nyári alkotótáborba. A terveket magyarkanizsai építészek és magyarországi tájépítészek készítették közösen. Helyben a Meta Terra, a Wemsical és a helyi önkormányzat vállalta fel a kalákaszervezést. A helybeliek adták a szállást, az ételt, együtt dolgoztak ők és a vendégkalákások. A tájba építeni az organikus tájépítészet szabályai alapján kell és szabad, aminek az a lényege, hogy a hagyományoknak megfelelő formákat kell követni, hogy megmaradjon az eredeti funkció is. Jelen esetben a Baráthok kútjánál azt tartottuk szem előtt, hogy az itatóvályú mellett az emberek számára is létrehozzunk egy használható fürdőhelyet. Így több funkciót kapott a kút úgy, hogy az egész építmény illeszkedik a tájba.
Megtudtuk azt is, hogy az idén is terveznek egy egyhetes közös munkát, melyben a pavilonhoz vezető palló elkészítése kap fő szerepet. Nem titkolt céljuk az se, hogy az egész eszmeisége kapjon nagy hangsúlyt.
