Mint tudjuk, a VaMaDiSz megnyerte a bírósági eljárást, ami arra kötelezte az újvidéki Jogtudományi Kart, hogy legyen fölvételi magyar és más kisebbségi nyelven. A felsőoktatási intézmény azonban most egy másik akadályt gördített a kisebbségi végzős diákok elé: szerb nyelvből írásbeli vizsgát követel tőlük, B2-es szintű nyelvtudást!
Érdekelt bennünket, hogy ma, az első felvételi körben hányan fognak élni a lehetőséggel, hogy anyanyelvükön, magyarul felvételizzenek az újvidéki Jogtudományi Karra. Ez ügyben hétfőn személyesen felkerestük Stanislav Masalovićot, a kar titkárát. Ő dr. Ljubomir Stajić dékánhoz, rendes egyetemi tanárhoz utalt bennünket, mivel erről csak ő nyilatkozhat. A dékán úrral nem sikerült beszélni, ülésen volt, utána pedig a munkaideje végéig nem jelentkezett a hívásunkra. Tegnap sem sikerült vele beszélni, a titkárnője megmagyarázta, hogy kedden Belgrádban van, ott tanít.
Nem hivatalos információ szerint azonban tudjuk, senki nem jelentkezett, hogy magyarul vagy más kisebbségi nyelven szeretne fölvételizni az újvidéki Jogtudományi Karra. Tehát aki oda szeretne bejutni, az ma szerbül fog vizsgázni.
A jogi kar épülete
A Jogtudományi Kar honlapján mintegy tíz magyar nevű felvételizőről olvashattunk, és közülük biztos akad olyan is, aki magyar. Ez vélhetőleg majd akkor derül ki, amikor az Európa Kollégiumban augusztusban jelentkezik elsőéves magyar joghallgató is.
Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint egyértelmű, hogy azért nem jelentkezett senki sem, hogy kisebbségi nyelven felvételizzen, mert az újvidéki jogi kar plusz feltételként követeli a másnapi írásbeli nyelvvizsgát szerb nyelvből. Ez a diszkrimináció létét igazolja.
A magyarok, de más kisebbségi jelöltek is, látván a helyzetet az újvidéki jogi karon, úgy döntöttek, hogy az idén is szerbül fölvételiznek. Nyilas Mihály elmondta: az MNT szerb nyelvi felkészítőjén voltak ugyan magyar diákok, ketten, akik jogi tanulmányokból készültek fel, de ők már akkor jelezték, hogy nem az újvidéki állami jogi karra, hanem Szabadkán az egyik magánegyetem jogi karára fognak iratkozni.
A titkár úr beszélt a lépésekről, amelyeket a titkársága tett annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a holnapi írásbeli szerb nyelvvizsgára. A titkárság ez ügyben kérelemmel fordult a tartományi és a köztársasági ombudsmanhoz, a köztársasági esélyegyenlőségi biztoshoz, a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai-fejlesztési Minisztériumához, valamint az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, amelynek a hatáskörébe tartozik a kisebbségi jogok védelme is, de ezek a kérelmek hatására, ha történtek is lépések az említett szervek részéről a jogi kar irányában, nem bírták jobb belátásra a kart és nem eredményezték a nyelvvizsga megszüntetését.
Van ugyan magyar nyelvű fölvételi tehát, de utána van szerb nyelvvizsga is, amellyel a jogi kar gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar nyelvű felvételit. Emiatt senki nem jelentkezett a magyar nyelvű felvételi vizsgára, ami formálisan létezik, de senki sem vállalta azt. A szerb nyelvvizsga kötelező minden kisebbségi jelöltnek, aki úgy dönt, hogy kisebbségi nyelven fölvételizik, a külföldiekre nem, meg azokra sem, akik szerbül fölvételiznek, akiket a pályázat úgy kezel, hogy ha már jelentkeznek szerbül fölvételizni, akkor automatikusan tudnak B2-es szinten szerbül.
A Jogtudományi Kar egyelőre nem enged a szerb nyelvvizsgából. Erről a diszkriminációról szól a bírósági eljárás is, amelyet a VaMaDiSz indított meg újfent. Bármilyen lépés történik a bíróság vagy a minisztérium részéről azután, hogy senki sem kérte kisebbségi nyelven a felvételizést, már nem javíthat a helyzeten semmit a felvételi ezen körében. Esetleg csak a második körben, a szeptemberi felvételire várható változás – mondta az illetékes oktatási titkár.
Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke is elmondta, a diákszövetség is úgy tudja, bár nem hivatalos az információ, hogy nem jelentkezett senki a magyar nyelvű felvételire. A bíróság elutasította diszkriminációra vonatkozó sürgősségi kérelmüket arra vonatkozóan, hogy a szerb nyelvvizsga legyen eltörölve a pályázatból. De nem lepődtek meg a döntésen, mert az ügy ugyanahhoz a bíróhoz került, aki az elmúlt években sorozatban ellenük hozott ítéletet. Ez a Legfelsőbb Bíróságon volt. A fellebbezésüket pedig a Fellebbviteli Bíróságra adták be. Itt már számítanak pozitív eredményre, mert az előző perben ott lett kivívva az igazság.
– Írtunk az esélyegyenlőségi biztosnak, onnan azonban egyelőre nem érkezett semmilyen válasz a levelünkre. Bekerült az ottani ügyintézésbe, és bízunk a pozitív válaszban. Nyilván a jogi kar hangsúlyozni fogja, hogy nincs igény a kisebbségek nyelvén a felvételi vizsgára. Mindannyian tudjuk, ez az ő magatartásuk következménye, hogy így álltak hozzá. Haladó szintű nyelvtudást várnak el, ráadásul az a szerbvizsga feltétele a felvételi teszttel a Jogtudományi Karra való bekerülésre. Ezt nyilván nem merték bevállalni a magyar fiataljaink. Ebből a szempontból maradt minden a régiben: ma is szerbül fognak felvételizni a végzős diákok.
Sóti Attila úgy vélekedik, ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a nemzeti kisebbségek fiataljait a jogi kar ezen magatartásával elüldözi a jogi pályáról.
– Sikerült elérni, hogy a jövőben is legyen magyar nyelven felvételi vizsga. A további feladat, hogy közösen, az illetékes intézményekkel elérjük azt, hogy ehhez ne kapcsolódjon párhuzamosan egy szerb nyelvvizsga is.
A bírósági eljárásnak is most látjuk rövidtávon az eredményeit. A sürgősségi kérelmünkről döntött a bíró, maga a bírósági eljárás most első fokon van, itt is ő fog dönteni. Már előre borítékolható, hogy mit fog dönteni, de majd másodfokon, magasabb szinten továbbvisszük. Az ügy sokáig elhúzódhat, de most már másképp állunk hozzá, nem csüggedünk el, mint az eddigiekben. Megtapasztaltuk ugyanis, hogy a jogi dolgok sajnos ilyen sok huzavonával oldódnak meg – mondta a diákszövetség elnöke.
