A Lázár Tibor által megálmodott performance Fodor Kinga és Szabó Róbert előadásában
Tavaly az Erőt Kölcsönző csoportot hívták meg a Zentai Művésztelepre, az idén viszont az úgynevezett zentai happeninget rekonstruálták. 1968-ban – tehát pontosan 50 éve – az akkori résztvevők egy monumentális közös alkotást hoztak létre a zentai parkban, miközben Domonkos István és Tolnai Ottó olvasott fel. A mostani csapat ugyanazon a helyszínen tette ugyanezt csütörtökön a zEtna kiadó szerzőinek felolvasása által kísérve. E módon kiderült, működik-e még napjainkban a közös munka, az egymásra hangolódás, az egymás megihletése a művészek között.
Jelentem, működik! A délután közepén már el is készült a közös mű az adott témára – (vízi) utak –, és pontosan tetten érhető volt, hogy ugyanazon múzsa csókolta homlokon az alkotókat; szinte megdöbbentő, mennyire hasonlítanak az egyes részletek, pedig a képzőművészek – saját bevallásuk szerint – nem beszéltek össze, egyszerűen csak ugyanúgy inspirálta őket ez a tematika. A résztvevők egyébként egyaránt lelkesen nyilatkoztak az alapötletről és annak kivitelezéséről. A 68-as happening két jelen lévő résztvevője egyedül a város polgárainak érdeklődését sérelmezték némiképp – talán jogosan, viszont azt tegyük hozzá, hogy aki éppen arra járt, az a nagy hőség ellenére elidőzött ott néhány percig, megtekintve az elkészült alkotást, belehallgatva a felolvasásokba.
Aztán amikor az esemény helyszínt váltott, és a parkból a múzeum légkondicionált galériatermébe költözött, a nézőteret azonnal megtöltötte a közönség, és érdeklődéssel követte végig a Lázár Tibor által megálmodott „gyümölcsevő” performance-ot, valamint Szarka Mándity Krisztina beszélgetését a művésztelep „veteránjaival”, Petrik Tiborral és Török Istvánnal, akik felidézték a fél évszázada zajlott happeninget.
