Vlagyimir Putyin orosz elnök küszöbönálló szerbiai látogatása kapcsán Siniša Mali pénzügyminiszter közölte: a gazdasági témájú tárgyalások elsősorban a földgázellátásra irányulnak. Ez stratégiai fontosságú kérdés Szerbia számára, hiszen földgázzal üzemelnek új gyáraink, és ha a gazdasági növekedés a célunk, akkor sokkal többre lesz szükségünk ebből a jelentős energiaforrásból.
Mali a Happy televíziónak elmondta: mintegy húsz jelentős megállapodás aláírása várható, köztük lesz az is, amely a vasutak hatékonyságát szolgáló egységes diszpécserközpont kiépítésére vonatkozik.
A földgázellátással kapcsolatban Aleksandar Vučić államfő úgy nyilatkozott: a nyugati világ huzamos ideje azt hangoztatja, hogy Szerbia majd az Adria-gázvezetékből (Trans Adriatic Pipeline, TAP) és a transzanatóliai vezetékből (TANAP) jut földgázhoz, s teszi ezt annak érdekében, hogy Belgrád nehogy az oroszoktól szerezze be ezt a fontos energiahordozót. Közben személyesen Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke jelentette neki ki legutóbbi találkozásukkor, hogy ezekben a vezetékekben nem lesz elegendő azerbajdzsáni földgáz Szerbia számára, mert annak nagy része Albániába és Olaszországba kerül.
Az elnök kiemelte: az ipari termelés növekedése miatt Szerbiában folyamatosan emelkedik a gázfogyasztás is, most évente hárommilliárd köbméterre van szükségünk, de várható, hogy a következő időszakban évente akár 5 milliárdot is elfogyasztunk. Az államfő – mint mondta – éppen ezért politikai okokból, csak hogy megveregessék a vállát, nem akar dupla áron vásárolni (LNG) gázt; „neki az a dolga, hogy a lehető legolcsóbban szerezzen be földgázt a polgároknak”. Az lesz tehát a legjobb, ha Bulgária, amikor elér hozzá a Török Áramlat, kiépíti a vezetéket Szerbia határáig, és mi majd átvesszük a földgázt az interkonnektoron.
„Pillanatnyilag az orosz gáz a legolcsóbb. Amikor ők az Orosz Áramlatot elvezetik Bulgáriáig, mi fizetünk, csak hogy eljusson hozzánk is. Ezért fontos Putyin látogatása. Semmiféle ideológiai problémám nincs. Másoktól eltérően nekem Szerbiát és a polgárokat kell szem előtt tartanom” – mondta Vučić, hozzátéve, hogy „azonnal megfájdul a feje, amikor a gázbeszerzés kapcsán arról beszélnek neki, hogy meg kell értenie a geopolitikai viszonyokat”.
Az államfő értékelése szerint az oroszokkal kitűnő az együttműködés a vasutakat illetően is. Meggyőződése, hogy a Mali által említett új diszpécserközpont is felépül. Fontos ez nekünk, különösen, ha szem előtt tartjuk azt, hogy Oroszországban a legkevesebb a vasúti szerencsétlenség.
Az elnök arra is kitért, hogy a szerbiai és az orosz egyetemek együttműködése is várható. Külön megdicsérte Nenad Popović minisztert az orosz gazdasági szakemberekkel és az orosz állami intézményekkel való sikeres együttműködésért.
„Vlagyimir Putyin és Aleksandar Vučić előtt összesen 230 millió euró értékű szerződéseket írunk alá, mégpedig az Ópázova–Újvidék vasúti szakasz elektrotechnikai munkálataira, a 100 millió euró értékű diszpécserközpontra, valamint a Valjevo és Užice közötti vasútvonal felújításának műszaki dokumentációjára vonatkozóan. Mindezek megvalósítása az idén várható – közölte az orosz államfő látogatása kapcsán Zorana Mihajlović építésügyi és közlekedési miniszter. Újságíróknak elmondta még: előkészítették egy memorandum aláírását az oroszok által épített vasútvonalak karbantartását illetően, majd az év folyamán szerződést is kötnek erről. A későbbiekben folytatják az oroszokkal az egyeztetést az Užicétől a montenegrói határig húzódó vasút javításának terveiről, valamint a Valjevo és Užice közötti szakasz felújításának finanszírozásáról.
Növekszik a kivitel az orosz piacra Az Orosz Föderáció Szerbia negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A legutóbbi adatok szerint tavaly novemberrel bezárólag a kivitel értéke 954,6 millió dollár volt, 4 százalékkal magasabb, mint 2017 azonos időszakában. Az oroszországi behozatal 30 százalékos növekedést jegyez, és tavaly december elejéig elérte az 1,84 milliárd dollárt. A kiviteli termékek listáját hagyományosan az alma vezeti, érdekes azonban, hogy a második helyet a szintetikus szálból készült harisnyanadrág foglalja el. Exportálunk még az orosz piacra papírt és kartonpapírt, gyógyszereket, gumiabroncsokat, pumpákat, sajtokat, földiepret... Oroszországtól kőolajat, gázt, rézhuzalokat, nyers alumíniumot, kőszenet, cigarettát stb. vásárolunk. Pénzügyminisztériumi adatok szerint pillanatnyilag 1647 szerbiai vállalat tart fenn üzleti kapcsolatokat az Orosz Föderációval. A Cégnyilvántartási Ügynökségnél 851 olyan vállalatot regisztráltak, amelynek többségi tulajdonosa orosz állampolgár, illetve az Orosz Föderációban bejegyzett jogi személy. |